Gyerektartás és láthatás

1. Igen.
2. Három-négy - de sok mindentől függ.
3. Ezt nem kéne...

Szép estét, és elnézést, ha már volt ilyen eset, elég sokat visszaolvastam, de nem találtam.
A következőben szeretném a segítséget kérni.
Rövid kórtörténet: adott egy élettársi kapcsolat (2 diplomás emberrel), egy mintaszerű elhidegülés, és egy tündéri 1 éves kisfiú. A különköltözést apuka édesanyjával karöltve gyalázatosan oldja meg, konkrétan többször ordítja, hogy takarodjunk a gyerekkel az ingatlanából. Hogy nyomatékot adjon a szavának, elveszi a kocsikulcsom, hogy csak akkor adja vissza, ha már összeszedtem a legszükségesebbeket. Azóta eltelt 1,5 hónap, természetesen „eltakarodtunk”. Az elmúlt időben heti 1-2 alkalommal látogatta a gyereket, én soha nem szabtam gátat, ha akart jött, annyit kértem tőle, hogy 1-2 nappal szóljon előtte. Ezen idő alatt 1x hozott 1 csomag pelenkát (igaz, maxi kiszerelést), és egyszer egy doboz tápszert, mert valahogy elapadt a tejem a számüzetésünkkor. Legutóbb megkérdeztem, hogy nem gondolja-e, hogy rendeznünk kellene a láthatás+anyagi dolgokat. Felajánlottam, hogy lemondok minden anyagi természetű jogomról, ha nem látjuk többet, vagy ha látni akarja, akkor szeretnék rendszeres láthatási időt, és természetesen anyagi támogatást is. Azzal váltunk el, hogy ez nagyon nehéz döntés számára, és mindenképp gondolkoznia kell. Azóta nem jelentkezett (1 hete), és természetesen egyetlen fillért sem láttam tőle.
Kérdéseim a következők:

1. Tekintettel a kisfiam nagyon fiatal életkorára, lehet-e kérni a láthatás megállapításakor, hogy a láthatás az én felügyeletem mellett történhessen.
2. Mi a gyakorlat, egy gyermeknek hány éves korától „kell” ottaludnia a másik szülőnél?
3. Ha úgy érzem, hogy gyermekem veszélyeztetve van az apjánál, ezt figyelembe veszi-e a bíróság, kérhetek-e szakértői (pszichológus) vizsgálatot az apa állapotának feltárásához.

Ez utóbbihoz némi kiegészítés: az apa önértékelésével és idegállapotával egyértelműen gond van, többször fenyegetőzött öngyilkossággal, sokszor düh és hisztérikus kitörései voltak a kapcsolatunk alatt. Előző házasságából a nagyobbik fiát (13 éves) (miután 1 éve kidobta az anyja) a bíróság neki ítélte, de nem vette magához, helyette édesanyja neveli a mai napig.

Előre is nagyon köszönöm a választ!

Van önfegyelme. Sőt türelmem is.
Egyszer egy katonatiszt találóan jegyezte meg;
"Hozzád képest a birka, kapkodó idegbeteg."

Tehát semmi baj...

Zoltán György!
Valószínűnek látszik hogy olyan gyerekkorod volt, mint amiben jelenleg a gyereked van!
Ezért nincs önfegyelmed.
Jó lenne ha megmaradnál a „deszkáidnál.”
Ha ez utóbbit nem érted, szívesen megmagyarázom, de semmiképp nem akarok veled vitázni.
Nem vagy egy ügyefogyott ember...

Kedves Lisall!

Ezúton szeretnék gratulálni a Jogi Fórum felhasználói nevében, mert tudomásunkra jutott, hogy kineveztek téged az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterévé.

Ha ellenőrződ a freemail-es postafiókodat, akkor találsz benne egy amerikai szerverről érkezett e-mailt, melynek feladója George W. Bush, a küldő e-mail-címe pedig president@whitehouse.org. Angol nyelven röviden értesít külügyminiszterré kinevezésedről. Tehát minden szabályos.

Még egyszer gratulálunk, és kérünk, hogy külügyminiszteri periódusod alatt ne javasold az elnöknek humanitárius-segítségnyújtó-rendteremtő háború indítását szegény kicsi hazánk ellen, mert se tevénk, se homokunk, se olajunk.

Sushi:
mi mindent emilben intézünk, azt nem lehet letagadni, beidézhető évek múlva is. A gép könyveli ha megérkezett :) ráadásul ingyen van és villámgyors :D:D
Írásban nem mer - annyira - sértegetni ;) és még a legbunkóbb emil is jobban viselhető mint amikor karácsony előtt a lépcsőházban ordítozott lábát az ajtónyílásban tartva .....

Sushi!

Most pedig felemeled a kis feneked és elmész a GYÁMHIVATALBA!
Mindent és mindig leiratsz!!!

Korábban már említettem;

"Mindenhez papír kell! Még a sz@ráshoz is!"

Bronhitis...

Az anyai elzárást követően a kisfiam idegi alapon asztmás lett. Orvosi igazolás, kórházi zárójelentés mellékelve mindenkinek.

Válaszok;

1. Na és?
2. Az orvosszakértő megállapította, hogy az anyuka nevelési képessége csökkent „(akárcsak az értelmi képességei), ”mit várt apuka???
3. De hát nem folyt vér, nincs fizikai jele a betegségnek...

nagyon köszönöm a válaszaitokat!
segítség volt mind abban hogy az elkenődöttségem inkább egy kis határozottságba csapjon át.
valahogy az a naív fajta vagyok aki annyi minden rossz után még mindig bízik abban hogy ha korrekt az emberekkel (jelen esetben az apával) akkor viszont korrektséget kap..mint ha ez tanítható lenne példamutatással. csak hát sajnos nem minden esetben működik. akkor sem ha a másiknak már a saját korlátoltságából bőven esett kára.

apropos orvosi igazolás:
nem mindegy, mi van benne. Ha a gyerek fel tud kelni az ágyból (max hőemelkedése van) akkor megvalósulhat a láthatás. Köhög, tüsszög, allergiás, piros a torka (miket szoktak még bekamuzni?), hasmenés, stb gyakran nem "mentő ok".

A gyámhatósági ügyintéződdel beszélned kéne. Sajnos a hozzáállásuk nagyon változó, viszont nem következetes.

Szushi!

Nálunk a kisfiaim átadása/átvétele a kerületi rendőrkapitányságon történik (III. kerület Tímár utca), és "üzenő füzetünk" van.

Nálunk ugyanis az ex nem hajlandó még visszaköszönni sem. Ehhez jön, hogy időnként a láthatások időpontjára és a pótlás idejére is orvosi igazolást hoz...

Azaz, nem potolható... Ünnepok egyébként sem pótolhatók...

Ragozzam????

Vzoli!

Ez jó ötlet, én is bevezetem, ha nem copyright :-)

(Az ex a legutóbbi tárgyaláson jelentette ki a bírónőnek, hogy amint jogerőre emelkedett a mostani ítélet, azonnal beadja az újabb keresetet a tartásdíj csökkentése iránt. És azt is hozzátette, hogy addig folytatja, amíg nem nyer.)

Mindenesetre szerintem az már egy jó kiindulópont lehet, ha a per folyamán jelzed, hogy a peres eljárással kapcsolatban felmerült összes költségedet a maguk teljességében megtéríttetni óhajtod; beleértve az esetleges kiesett jövedelmet is. Közben egy széles mosolyt küldesz a tárgyalóteremben jelen lévő ex-ed és/vagy jogi képviselője felé. Miután pedig a költségeid megtérítésére kötelezik az ex-edet, a folyosón egy még szélesebb mosollyal megkérdezed:

• Kedves, mikor kívánsz újra pereskedni? Remélem, hogy hamar, mert számításaim szerint már csak 79 ilyen per kell, és összejön belőlük nekem egy új, modern konyhabútorra való!"

Mert vannak olyan emberek, akik nagy élvezettel vállalnak magukra pluszköltségeket is - a 'dögöljön meg a szomszéd tehene is' hozzállás alapján -, ha látják, hogy a másik félnek bármilyen hátránya származik ebből, akár az anyagi költségek, akár a lelki megbillenés-idegeskedés - vagy éppen mindkettő - szintjén. Ezért demonstrálni kell azt, hogy köszönöd, remekül érzed magad, téged semmilyen hátrány nem ért, és remekül szórakozol az ex-en.

sajnos nincs. annak sincs hogy eredetileg miben állapodtunk meg. elvileg szóbeli megállapodás is elég lehetne..ha a másik fél is korrekt lenne.
ezek szerint minden ilyet papírozzak le?
az előre kéthetenkénti láthatási időpontokról is vezetni kellene valamilyen "nyilvántartást" vagy leírást hogy mikor milyen kifogással él vagy nem él?

mert ez a gond hogy utólag az én szavam áll az övével szemben. és sajnos neki a lehető legnagyobb örömet szerez mindeféle peres eljárásba bevonni még a akkor is ha rendre azzal zárul hogy veszít. viszont nekem erre nem kevés idő és költség is elmegy a nyugalmunkról nem beszélve.
olyan mint valami zaklatás.:S

Van valami írásos nyoma annak, hogy a július hónapot kikövetelte magának???

No, ha nem jön értük, akkor sajnálom...

nyusz: a gyámügyön (ahol eredetileg azért kellett megjelenni mert az apuka azt mondta azért nem tudja mindig elvinni a lányokat mert mi befolyásoljuk őket!) pont ezt mondtam, amit te. aztán megkérdezték az apukát hogy akkor mikor is tudná egyenlőre egy két órára beszélgetésre elvinni a lányokat...nagy csend, apuka előveszi a naptárát:)..hm..talán két hét múlva..nem nem is..áh de utána más programom van, na legyen 3 hét múlva, de akkor is van programom így csak lehet hogy fél óra lesz belőle. a gyámügyes hölgy komolyan fontolóra vette hogy itt valami nem stimmel.

tavaly nyáron a kisebbik lányom ott volt nála egy hónapig. a szünete azzal telt hogy sírva bizonygatta hogy ő még nem megy iskolába, kinevették és közölték vele hogy ő buta és biztos hogy megy, és ha nem gyakorol előre minden nap az általuk vett füzetbe betűírást (!) akkor a szamárpadba kerül!
(a lányom idén fog menni iskolába, a nagyobbik lányom kitűnő tanuló, mindkettő kifejezetten értelmes gyerek)

a nyári elvitelhez hozzátenném hogy a bíróság által meghatározott időpontig, május elejéig kell egyeztetni a nyári szünidei elvitelt, hisz ugye a szabadságot sem az utolsó pillnaatban tudom megoldani, hanem jóelőre.
apuka kikövetelte magának a július hónapot (semmi gond) majd elvitel előtt kétnappal rátelefonáltunk, hogy akkor most mi is a helyzet? közölte hogy ő nem tudja elvinni a lányom, mert nem tud rá egyedül vigyázni az ő édesanyja elutazott nyaralni:) úgyhogy augusztusban vinné őket:o
mondtam neki hogy szó sem lehet róla, mert akkorra mi vettünk ki szabadságot, visszamondani már nem tudom és nyaralást is terveztünk a lányokkal.

már már vicc kategória, csak én nem tudok nevetni rajta .

Köszönöm, aki a kérdésemhez hozzászólt.

Nem ismerem Sushi esetét, de tanusíthatom, hogy nálunk sem az a helyzet, hogy a láthatások ellen lennék alapból akár verbálisan, akár nem-verbális jelekkel. Mert hát - meg kell mondjam őszintén - jól esik az a kéthetenként egy szabad hétvége.
Igyekszem nem pofákat vágni, ha nem mennek az apjukhoz, mert még azt hinnék, hogy a terhemre vannak, de azért sóhajtozok párat ilyenkor: egész hétvégére programot csinálni, hétvégi kaját főzni :-(

Szóval amennyire a gerincem engedi, támogatom a kapcsolattartást. De az is igaz, hogy nem fogom meghazudtolni a gyereket, ha olyasmiket mond panaszként az apjáról, amit én is tudok róla. Azt már a gerincem nem engedné, hogy ilyenkor én keressek mű-kifogásokat apukának, hogy "biztosan csak nagyon ideges volt" és hasonlók.

És aki még nem látott ilyet, elmondhatom, hogy nagy az isten állatkertje, létezik olyan pasas is, aki rendszeresen jön a gyerekeiért, de nem azért, mert gondos apuka, hanem azért, mert ő jól érzi magát, ha kéthetente villoghat az apa szerepben - és nem nagyon izgatja, hogy a villogás helyszíne, a kiválasztott program egyáltalán nem tetszik a gyerekeknek...

tudom hogy elég bonyolult az az úgy amiben írtam. nem kötözködésnek szánom a kiigazításokat, csak próbálok rávilágítani hogy vannak olyan részletek amik miatt annyira nem egyszerű ez a dolog.

AD1-re válasz: az apa nem törekszik rendszeres láthatásra, lelkiismeretes elvitelre. lentiekben írtam hogy van hogy feléjük sem telefonál 2 hónapig (!) sem.

AD2-re: a tartásdíjat fizetnie kéne havi rendszerességgel amióta munkába állt. ígéret a bíróságon megtörtént az addigi más jövedelméből pedig min. mértékű tartásdíj fizetésére kötelezték aminek összegét jobb ha le sem írom:) ettől függetlenül nem mentem bíróságra azóta sem perelni, hogy az ilyen meg olyanja nem fizet 2x annyit mint eddig, holott jövedelme indokolná.
természetesen a joggal élhetek, de mint előbbiekből is látszik igen kevéssé teszem.

Végül pedig még mindig úgy érzem a láthatás joga nem a barátnőnek vagy a haveroknak jár hanem az apának!
Ha valaki nem törődik a gyerekével, azt nem hogy rosszul de sehogy sem lehet értékelni. ezek után megfelelésből feleleveníteni a gyerekeivel a kapcsolatot pár havonta majd reklamálni amiért "nem szeretik" és nem szeretnének menni hozzá elég érdekes.

És nem utolsó sorban, őszintén remélem hogy nem történik velem semmi sem, de ha neadj isten mégis, akkor remélem hogy a jog valamilyen formában beszámítja a nevelőapával kialakított kapcsolatukat ill. a nevelőapa szüleivel létrejött pótnagyszülői kapcsolatot. Van ahol még ha ritka esetben is de komoly szinten működik, hisz nevelőszülőnek lenni örökbefogadott gyermek esetén is komoly kötődést produkálhat mindkét fél számára.

Sushi!

Nem neked kell vinni láthatásra, ez így van.
Tehát, ha az apuka nem megy érte, akkor bejelented a GYÁMHIVATALBAN!

Ugyanis úgy szól a jogszabály; A szülőnek joga és kötelessége a gyermekével kapcsolatot tartani. Tehát a kapcsolattartás akadályozása az Õ részéről is előfordulhat.

Ha még arra sem képes, hogy legalább az Aquapark-ig elsétáljon a gyerekkel, akkor megette a fene!

köszi a választ, én is valami ilyesmire gondoltam:)

boborján:
A bíróság döntését csak az összes körülmény ismeretében (vagy úgy sem) lehet megjósolni.
Találgatni lehet.
A szokásos mérték mindenesetre minden második hétvége folyamatos kapcsolattartásként, nyáriszünetben, téliszünetben, karácsonykor, pünkösdkor, húsvétkor időszakos kapcsolattartás (nagyon változó mértékben)

Sushi:
Ad1: Kételyeim vannak. Nem hiszem, hogy az az apa, aki rendszeres kapcsolattartásra törekszik, nem törődik a gyermekével. (lehet a viselkedése mögött valamilyen csoportnyomás is, de az kizárt, hogy csak ennek alapján lelkiismeretessen vigye a gyermekét.)

Ad2: Ami egyik oldalról kötelezettség, az a
másik oldalon mindíg jogként jelentkezik. Pl az apa tartásdíjfizetési kötelezettsége a te oldaladról szimpla jog.
Mindazonáltal - leírom még egyszer - a törvény szerint az apa nem csak jogosult, de köteles is a gyermekével tartani a kapcsolatot. (nincs lényeges szankciója, de akkor is köteles rá.)

Végül, de nem utolsósorban, legkevésbé sem tartom valószínűnek, hogy pusztán az apánál töltött idő a gyermeknek kárt okozna. Még akkor sem, ha nem foglalkozik vele úgy, ahogy te megfelelőnek tartanád. (mint ahogy sok elvált apa nem tartja megfelelőnek a gyermekükről történő anyai gondoskodást, de ezt felmérni nem az ő reszortjuk)
Attól még, hogy a gyerek "problémázik" általában lényegesen több előnnyel jár a kapcsolattartás, mint annak elmaradása.

(gondolj arra - ha másra nem is - amennyiben veled neadjisten valami történik, ki fog a gyermeketekről gondoskodni?)

Ha a gyermeknek egyébként testi-lelki sérülése keletkezik a kapcsolattartás alatt, akkor szakértő igénybevétele lehet indokolt.

Ja, ezt írtad. ebben a korban még elképzelhető lehet szerintem is egy ilyen fokozatos odaszoktatás, mert különben a gyerek nem érti, mi történik.

Ez nagyban a pszichológus szakértő véleményétől függ, és az sem mindegy, mennyi idős a gyermek.

pontosabban két hét múlva lesz három éves :)