Csaba567
2019.06.12. 11:29
Apró kiegészítés, ami nem a korrigálásod, hanem a valóság.
Ha felrobban a közelben Paks, mindenki szaladjon minél távolabb, menjen be az dolgozni, akinek hat anyja van. :)
tulóra szabályai
Csaba567
#
2019.06.12. 11:25
Köszönöm a válaszaidat, valahol rosszul értelmezhettelek, ami az én hibám.
Szummázva: pontosan úgy értelmezem én is a törvényt, ahogy alább leírtad, így a logikus, így van meg az egyre nyomósabb ok, minél közelebbi a munkaidő-beosztás megváltoztatása.
drbjozsef
#
2019.06.12. 10:38
„Amit írtál 4 napon belülre, az dettó ugyanaz, mint a 4-7-re. Ezt nem értem.”
Egy héten túli időben tetszése szerint módosíthat.
4-7 napon belül gazdasági, üzemi ok miatt.
4 napon belül, korlátlan elrendeléssel, korlátlan ideig baleset, elemi csapás etc. esetén
Mi nem világos ezen?
4-7 nap között elrendelheti a munkáltató akkor is, ha hirtelen meghal egy dolgozó, és leállna a gép, amit két hét újraindítani.
4 napon belül, jogszerűen, ezt nem teheti, de ha felrobban Paks az üzemed mellett, akkor korlátlanul berendelhetők akik munkája szükséges a kárelhárításhoz.
Csaba567
#
2019.06.12. 10:13
Most marhára nem szakszerű fogalmakat fogok írni, de meg fogod érteni.
Ha a 4-en belüli elrendelési ok dettó ugyanaz, mint a 4-7-en belüli, akkor mi értelme van a törvényi megkülönböztetésnek?
Szerintem nem kerek, amit írtál, mert akkor a törvény egyszerűen lerendezte volna azzal, hogy 168 órán belül gazdálkodásában vagy működésében ...
Csaba567
#
2019.06.12. 10:04
Jóska megy szabadságra, Béla helyettesít. :)
Csaba567
#
2019.06.12. 10:02
drbjózsef
A 4-7 napon belüli módosítás tiszta, Mt. 97. § (5)
A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja.
Az ember józan paraszti ésszel azt várná, hogy a 4 napon belüli módosítás már egy sokkal szigorúbb feltételhez kötött, mint a fentiben, tehát a "gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel".
Ilyen, sokkal nyomósabb oknak gondolom azokat, amiket a 108. § (2)
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Amit írtál 4 napon belülre, az dettó ugyanaz, mint a 4-7-re. Ezt nem értem.
Csaba567
#
2019.06.12. 09:53
Még magyarabbul. Maradjunk a maihoz képest 168 órán túli napoknál.
Béla megkapja a beosztást egy hónapra, látja, hogy Béla mondjuk 7 nap szabadságra megy valamikor a hó végén, amiből mondjuk 4 napot ő fog helyettesíteni, amivel eddig nincs is gond. Majd a munkáltató úgy változtatja meg Béla pihenőnapjait, hogy pihenőnap az, amikor nem fog helyettesíteni, az meg szabadnap, amikor helyettesíteni fog.
Ez igazán fasza! Mintha hoznának egy új törvényt, és azt mondanák, bocs, ez 2 hónapja lépett hatályba.
drbjozsef
#
2019.06.12. 09:47
Csaba567,
Ez ilyen : a munkaidőkeretben egy héttel előtte még módosíthat a beosztáson, és 4 nappal előtte is, ha különös gazdasági ok merül fel.
De ez az Mt.97.§, ne keverd a 108.§ szerinti rendkívüli munkavégzéssel, ami plusz még bejöhet elemi kár, veszély, etc. esetén.
A felületes cikkeknek sokszor nem lehet hinni - pont, mint az anonim fórumoknak.......
„Ha jól veszem ki a szavaidból, sajnos a mai naphoz képest 168 órán túli pihenőnapok össze-vissza pakolhatók, magyarul nem 100-os bérpótlékkal fizetendők. Jól megszívatták a munkaidőkeretes dolgozókat.”
Pontosan.
És megjegyezném, hogy nem szájbarágosan, egy mondatban, de egészen pontosan ezt írta az ügyvéd úr is. Úgyhogy a neki címzett kirohanás felesleges volt, egészen pontosan a két kérdesedre válaszolt azzal az egy mondattal.
Csaba567
#
2019.06.12. 09:42
Egyébként korrekt dolgokat írtál a munkaidőkeret kapcsán is, (amiket én is ismerek).
Nem írtam róla, nálunk az a szitu, hogy meg van határozva egy minimális üzemeltetői létszám, ami 2 fő, magyarul egy fő nem dolgozhat egyedül, (ennek okaiba most nem akarok belemenni, fogadjuk el).
Munkaidőkeret alkalmazásánál alapvetően különbséget kell tenni, hogy 4 vagy 5 váltással, tehát 8 vagy 10 fővel oldja-e meg a munkáltató az üzemeltetést. A minimális üzemeltetői létszámhoz mindenképp tartania kell magát a munkáltatónak, munkaidőkeret és 5 váltás esetén a szabadságok kihelyettesítésekor nem képződik túlóra, 4 váltás esetén szükségszerűen képződik munkaidőkeretet meghaladó túlóra.
Ha jól veszem ki a szavaidból, sajnos a mai naphoz képest 168 órán túli pihenőnapok össze-vissza pakolhatók, magyarul nem 100-os bérpótlékkal fizetendők. Jól megszívatták a munkaidőkeretes dolgozókat.
Csaba567
#
2019.06.12. 09:16
Kedves József!
Köszönöm a konkrét kérdéseimre kapott konkrét válaszaidat. Igen, így is lehet válaszolni, konkrétan, vagy "nem tudommal" is, nem szégyen.
Elírás volt a dec. 20-27, jan. 20-27-et akartam írni, csak már felb...ta az agyamat a "jogászok" töketlenkedése, pl. itt is:
https://www.hrportal.hu/…0150202.html
Nagy betűvel kiemeli, hogy NEM lehet, majd pár mondattal később halál nyugodtan közli, hogy mégis lehet, de okot, indokot b ... k írni.
Nálam a NEM lehet az NEM lehet-et jelent. (kivéve elemi csapás, stb., katasztrófavédelmi dolgok)
drbjozsef
#
2019.06.12. 08:36
Csaba567,
Nálatok január 1-én megkapod a december 23-ai beosztásodat?
drbjozsef
#
2019.06.12. 08:35
Csaba567,
„1. kérdés: Január 1-től számított hány napon belül válik a nyomorult munkavállaló kőbe vésett pihenőnappá, TERVEZHETŐ pihenőnappá? 7, 14, 21, 28, 31 napon belül, vagy konkrétan hány napon belül?”
Az Mt. szerint nem értelmezhető a kérdésed munkaidő keret alkalmazása esetén. Pont ez a lényege a munkaidőkeretnek.
A kiadott beosztásban gránitba vésetté válik a 96 órán belülre kiadott pihenőnap, és mészkőbe vésetté a 168 órán belül kiadott. Az ezeken túli legfeljebb irányadó. Igen, a "gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel" kitétel "gumiszabály" - de azért van ennek is minden bizonnyal bírósági gyakorlata.
„2. kérdés: Szorosan kapcsolódik az első kérdéshez, hiszen nem csak a tervezhetőségről, hanem a pénzről is szól ez az egész. Mondjuk egyik dolgozó január 1-én szabadságot kér dec. 20-27. közti időszakra. Helyettesíteni fogják, de milyen bérpótlékra jogosult az a dolgozó, akinek az 1-én kiadott beosztás szerint pihenőnapja lenne. A helyettesítéssel, meg fogja haladni az óraszáma a munkaidőkeret kötelező időtartamát. Milyen bérpótlékot lenne köteles a munkáltató fizetni neki? 50 %-ot, vagy 100 %-ot?”
Januát 1-én szabadságot kér a munkáltatótól decemberre, akkor az őt helyettesítő dolgozónak tud kiadni határidőben (168óra vs. 12hónap) megfelelő beosztást, ami nem elrendelt rendkívüli túlmunka. Legfeljebb 50% pótlékot kell fizetnie (de megegyezés és plusz szabadidő biztosítása esetén azt se feltétlen), de 1-3havi keretben tud akár úgy is beosztást csinálni, hogy beleférjen a keretbe, és még azt se kelljen. Megintcsak : pont ez a munkaidőkeret (egyik) lényege.
Csaba567
#
2019.06.12. 07:46
Kedves K_B_S!
Mindkét kérdésem jó és korrektül megfogalmazott volt, de sajnos egyikre sem kaptam választ. Nem ciki olyat se leírni, hogy nem tudom.
Válaszodból kihagytad a legalább szót, a "kivételesen indokolt" fogalom gumifogalom.
Továbbra is megköszönöm, ha valaki válaszolna a két feltett kérdésemre.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.10. 08:19
Rossz a kérdés. Helyesen úgy kell feltenni, meddig lehet módosítani a munkaidőbeosztást anélkül, hogy az a hivatkozott pótlékteherrel járna.
Százhatvannyolc órával a munkaidő kezdete előtt minden további feltétel nélkül, kivételesen indokolt esetben kilencvenhat órával előtte is még módosíthat a munkáltató. [Mt. 97. § (4)-(5)]
Csaba567
#
2019.06.10. 06:22
Egyetértek K_B_S! Kompromisszumként javaslom a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben való munkavégzés napja munkanappá válik a munkavállaló számára.
Kérdezni szeretnék, akár Öntől, akár más hozzáértőtől, mert szerintem marha nagy a káosz ezen a területen a fejekben, úgy gondolom, még némely nyilvánosan publikáló HR-es munkajogászok esetében is.
Nem mondok vele újat, hogy a pénzről szól ez az egész, a munkáltató el akarja sumákolni a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékot, különösen, ha a munkavállaló pihenőnapjára rendel el munkavégzést, hiszen ennek 100 % a bérpótléka, vagyis lenne, ha nem sumákolná el.
Tehát teljesen konkrét példa. Folyamatos munkarend, 12 órás műszakokkal, a termelés a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatos. Munkaidőkeret, mondjuk 2 hónapos.
Mondjuk január 1-én kiadja a munkáltató a dolgozók havi munkaidő-beosztást. Benne megkülönböztetve a munkanapok, szabadnapok, pihenőnapok.
1. kérdés: Január 1-től számított hány napon belül válik a nyomorult munkavállaló kőbe vésett pihenőnappá, TERVEZHETŐ pihenőnappá? 7, 14, 21, 28, 31 napon belül, vagy konkrétan hány napon belül?
(a normál, hétfőtől-péntekig, 8 órában dolgozó akár 52 hétre előre is tud tervezni, de ha mégis behívják a vasárnapjára, 100 % bérpótlék)
2. kérdés: Szorosan kapcsolódik az első kérdéshez, hiszen nem csak a tervezhetőségről, hanem a pénzről is szól ez az egész. Mondjuk egyik dolgozó január 1-én szabadságot kér dec. 20-27. közti időszakra. Helyettesíteni fogják, de milyen bérpótlékra jogosult az a dolgozó, akinek az 1-én kiadott beosztás szerint pihenőnapja lenne. A helyettesítéssel, meg fogja haladni az óraszáma a munkaidőkeret kötelező időtartamát. Milyen bérpótlékot lenne köteles a munkáltató fizetni neki? 50 %-ot, vagy 100 %-ot?
Most már nem lesz kérdésem, írok a totális káoszról, némely munkajogász fejében is. Elolvastam a kapcsolódót törvényeket, talán meg is értettem. Számomra az jön le, hogy 4-7 napon belül akkor rendelhet el a munkáltató rendkívüli munkaidőben való munkavégzést, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény következik be. Józan paraszti ésszel úgy gondolnám, hogy a 4 napnál korábbi, (1, 2, 3 napon belüli) elrendeléshez még nyomósabb indok kell, a törvény ezt meg is fogalmazza;
Mt. 108. § (2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Ez így lenne logikus, józan paraszti eszű.
Erre olvasom az alábbi cikket.
https://www.hrportal.hu/…0150202.html
A cikk szerzője a cikk első részében nagy betűvel kiemeli a NEM-et. Idézem: Ez kivételes esetekre vonatkozik, nem lehet rutinszerűen erre támaszkodnia. Négy napnál korábban NEM lehet a munkaidő beosztást módosítani.
Na mondom, eddig frankó, nagyjából megfelel az Mt.-nek, mondjuk odabiggyeszthette volna azért az elemi csapást, stb.-t.
Na aztán alább jön a meglepetés. Néhány mondattal később halál nyugodtan leírja a következőt, mindenféle ok, indoklás nélkül, idézem.
Amennyiben nem jogszerűen vagy 4 napon belül módosítja, abban az esetben az Mt. 107-109-§-ai alapján rendkívüli munkavégzésről van szó.
Még saját magának is ellentmond a cikk szerzője, egy bekezdésen belül. Most én vagyok a hülye, vagy a cikk írójának nem sok köze van a munkajoghoz?!
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.09. 11:17
Én érzem a különbséget "a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnap" és a jelző nélküli pihenőnap között.
Csaba567
#
2019.06.09. 00:20
Kedves K_B_S!
Idézlek:
"Kovács_Béla_Sándor 2014.09.11. 14:30
A pihenőnapon végzett munkát sem nagyon tudom értelmezni. Az a nap ugyanis, amelyen dolgozni kell, nem pihenőnap. (Ad definitivem.)"
Megjegyzésem: A törvény fogalmaz így:
Mt. 143. § (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár.
character
#
2018.08.18. 19:58
Köszönöm, így vili.
Persze, a főnök nem zavarta el őket, hiszen ott se volt. Emailben lett kérdezve hogy mi az utasítás. A válasz már munkaidő után érkezett. Sőt, addigra az ellenőrzés is véget ért.
Most majd gondolom azt mondja, hogy ő szegény nem tehet semmiről, hiszen nem volt ott...
Na mindegy, ilyenek ezek, azért jó, hogy sikerült tisztába tenni legalább jogilag. Meglátjuk, mit sikerül érvényesíteni belőle...
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.08.18. 12:00
:) Ne szerénykedj, az ép jogérzék és a józan ész egész jól eligazít.
Amikor maga a főnök nem zavarta el vagy az ellenőröket vagy a munkavállalót a munkaidő végeztével, akkor elrendelte a rendkívüli munkavégzést. (A jognyilatkozatokra is igaz ám, ami a szerződéses nyilatkozatokra: ráutaló magatartásban is megnyilvánulhat.)
drbjozsef
#
2018.08.18. 11:54
Én ehhez (is) hótt hülye vagyok, de egy tippet megpróbálok : amikor a cég az ellenőrzést tűrni köteles, és ez munkaidőn túlra csúszik, akkor kvázi a törvény "rendeli el" a túlórát. Azért annyit gondolom Te is érzel, hogy ha a főnököd azt mondja, hogy 'nem, nincs túlóra, menj haza, és zárd rájuk az ajtót', akkor az azért nem teljesen kóser. Ezt a fajta túlmunkát nem kell neki elrendelnie.
character
#
2018.08.17. 16:53
Az alábbiak közül melyik az elrendelés?
Biztos rosszul látom, de nem látom az elrendelést sehol...
character
#
2018.08.17. 16:43
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Szabadna kapni egy érthető választ???
Kérlek, taníts! Mit gondolok?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.08.17. 16:02
„Tehát ez egy NEM a túlmunka elrendelésére. ” :)
Sehogy se tudod eltalálni. Ami nem elrendelés, azt annak gondolod, ami pedig az, azt nem.
character
#
2018.08.17. 15:58
Újabb érdekes helyzet.
A munkaidő vége előtt 1 órával egy hatósági ellenőrzés kezdődött. A hatósági emberek ugyan megkérdezték, hogy meddig tart a munkaidő, de végül összesen 3 órát maradtak. A hatósági ellenőrzést tudtommal az ellenőrzött cég köteles tűrni. Mi több, az ellenőrzésben közreműködő alkalmazott összes személyes adatát rögzítik, mint válaszadó. Feltételezem, ha ez az alkalmazott a munkaidő végén azt találja mondani a hatóság embereinek, hogy ő bizony hazamegy és rájuk zárja az épületet, akkor utána elég kellemetlen dolgok történnének. Vagy nem?
Na de ez az alkalmazott nem volt rest megkérdezni a cégvezetőt, hogy mitévő legyen. A válasz: meg kell kérni a hatóságot, hogy munkaidőben folytassa az ellenőrzést. Tehát ez egy NEM a túlmunka elrendelésére. A túlmunka azonban ennek ellenére létrejött, és még csak darabszámon felüli düzni sem készült. Ugyebár a hatósági ellenőrzés a cég szempontjából egy nem tervezett dolog, mégis jelen kell lenni, közre kell működni, azaz dolgozni kell.
Ennek a pluszmunkának a kifizetése sem jár, ha nem volt előre elrendelve?
drbjozsef
#
2018.08.15. 14:24
A munkaidő végén feltett "Elrendel-e túlórát?" kérdésre vagy igent mond, vagy minden ettől különböző válasz a nemet jelenti. A hallgatás is nemet jelent. A mellébeszélés is nemet jelent. Ennyi.
