Védett kor - munkavisz megszüntetés


vanda24 # 2006.08.15. 08:37

Sziasztok!

Védett korban lévő munkavállaló esetében milyen feltételekkel lehet a munkaviszonyát megszüntetni?
Mennyire eltérőek a szabályok közalalk,köztisztviselő és sima munkaviszony esetében?
Köszi:))

T r a v e n # 2006.08.15. 09:35

Kedves Fórumozók!

Van még olyan, hogy "védett kor"???

Lyonee # 2006.08.15. 16:24

Ez a kifejezés nem ismert a kjt-ben, de pl. a lenti bekezdés is ilyen hatású szerintem.
kjt 37. $ "(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. "

Kála # 2006.08.15. 17:29

A védett kor Mt. szerint annyit jelent, hogy a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással csak különösen indokolt esetben szüntethető meg a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megleőző 5 éven belül.
A végkielégítés összege ebben az esetben három havi átlagkereset összegével emelkedik.

olahj # 2008.01.07. 19:02

Részletesen szeretném problémámat leírni és ehhez kérnék segítséget!
2000.06.01.-től határozatlan időtartamú munkaviszonyomat 2007.12.21-ével rendes felmondással megszüntették. Én 1950.10.13-án születtem, tehát jelenleg 57 éves vagyok. Tudomásom szerint, mivel 5 éven belül elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt, nekem csak különösen indokolt esetben lehet felmondani. A cég munkaviszonyom megszüntetésének indoklásában a társaságunknál történő átszervezést jelölte meg a felmondás okának. Illetve a cég megrendeléseinek csökkenését. Véleményem szerint ez több okból sem helytálló, rajtam kívül még 50 személy kapta meg szószerint ezt az indoklást, de ők jóval fiatalabbak mint én. Másik okom, hogy a munkaköröm az átszervezések ellenére nem szünt meg, munkatársam (ő helyén maradt) tőlem fiatalabb és ő rövidebb ideje dolgozik a cégnél mint én.
Kérdésem a következő:

  • Jogos-e a munkáltató felmondása ebben az esetben, mivel én már a védett korban vagyok (57 éves).
  • Milyen lehetőségeim vannak arra vonatkozólag, hogy a szerintem jogtalan felmondás miatt valamilyen kártérítést kérhetnék-e?
Kála # 2008.01.08. 06:33

A különösen indokolt esetekről:

MK 10. szám
Ha a munkáltató a munkaviszonyt csak különösen indokolt esetben mondhatja fel, a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása.
Az Mt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben a jogalkotó a munkaviszonynak rendes felmondás útján történő megszüntetését nem zárja ki feltétlenül, hanem a felmondást különös indokhoz köti. A törvény nem határozza meg közelebbről, hogy a munkaviszonynak ezen az alapon történő felmondása útján való megszüntetésénél mit kell különös indokon érteni. Ennek az oka nyilvánvalóan az, hogy az egyes esetek különböző körülményeire tekintettel más és más lehet a különös indokot megvalósító az a többlet, amelynek fennállása a fokozott védelemre szoruló munkavállalók munkaviszonyának felmondás útján való megszüntetését is lehetővé teszi. Ezért a különös indok fennállásának megállapításához körültekintő vizsgálódásra, az eset összes körülményének leggondosabb figyelembevételére van szükség. Ebben a tekintetben általános irányításul az emelhető ki, hogy a különös indok megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. A különös indokot megvalósító súlyos ok jelentkezhet a munkavállaló személyével összefüggésben, s jelentkezhet a munkáltató gazdálkodása körében is.
Csak példaszerűen említve, a munkavállaló személyével kapcsolatban a különös indok adott esetben megállapítható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit szándékosan szegi meg (pl. munkamegtagadás, üzemi lopás stb.), de megállapítható a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek gyakori gondatlan megszegése (pl. sorozatos hanyag munkavégzés) esetén is. Egymagában tehát a kötelezettségszegés nem elegendő, súlyosabb megszegésnek kell fennállnia.
A munkáltató gazdálkodása körében pedig a munkavállalók munkaviszonyára különösen az átszervezések, létszámcsökkentések, a gazdálkodás színvonalának emelése érdekében végrehajtott személycserék hatnak ki. A különös indok megállapításához azonban ezekben az esetekben is szükséges - a már kiemeltek szerint - a többletkörülmény: a súlyos ok fennállása. Önmagában a jelentősebb létszámcsökkentés sem tekinthető különös indoknak akkor, ha annak a munkavállaló által betöltött munkakörű, szakképzettségű munkavállalókra nincs kihatása (pl. a bérelszámolói munkák nagyfokú gépesítése miatt végrehajtott jelentős mértékű létszámcsökkentés önmagában nem teszi indokolttá a géplakatosi munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának felmondását). Azonban nemcsak a jelentősebb létszámcsökkentés, hanem kisebb létszámra kiható átszervezés is adott esetben különös indokká válhat, ha az az adott munkavállaló munkaviszonya szempontjából jelentős kihatású (pl. egy kutatóintézetnél az összesen három gépkocsivezető közül két gépkocsivezető munkaviszonyának felmondása a munkakörök feleslegessé válása miatt).
A felmondást korlátozó ok értékelésével kapcsolatban egyébként ki kell emelni azt, hogy az Mt. 90. §-ának (2) bekezdésében említett esetben is csak akkor van lehetőség a felmondás korlátozására, ha az ott megjelölt ok a felmondás korlátozása szempontjából irányadó időpontban fennáll [Mt. 91. §-ának (1) bekezdése].
A kifejtettek megfelelően irányadók a közalkalmazotti jogviszony különösen indokolt esetben felmentéssel történő megszüntetésénél is (1992. évi XXXIII. törvény 32. §-a).

Ha a fentiek alapján is úgy érzed, hogy nem volt jogszerű a felmondás, akkor bíróság előtt megtámadhatod.

lüszike # 2008.03.26. 07:40

Kedves Fórumozók!
A "védett korral" kapcsolatban lenne kérdésem:
Mi számít annak az időpontnak, amitől érvénybe lép a "védett kor"?
Rendes felmondás esetén a felmondás dátuma a mérvadó, vagy a felmondásban lévő munkaviszony vége?
Tehát például:
2 nappal az 57. életéve betöltése előtt kapja a munkáltatói rendes felmondást (tehát még nem 57 éves). A felmondási idő mondjuk 30 nap. A munkaviszony vége már az illető 57. évében van 28 nappal. (tehát más 57 éves)
Várom szíves válaszotokat illetve véleményeteket.
Üdv. lüszike

lüszike # 2008.03.27. 08:17

Nincs senki, aki tudná a választ? :(

Kovács_Béla_Sándor # 2008.03.28. 13:46

Szerintem a munkaviszony megszüntetésének napja számít. Ám tekintettel arra, hogy ez a védelem nem abszolút, könnyen lehet, hogy nincs jelentősége.

Kála # 2008.03.31. 06:19

Szvsz van jelentősége ld. emelt összegű végkielégítés.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.03.31. 06:28

Mondok: "lehet, hogy nincs lehetősége"...

  • Tizedes! Maga hiányzott a tegnaői egyéni álcázási gyakorlatról.
  • Hogy lehet ebben ilyen biztos, őrnagy úr...?

Vagy a másik:
Pszichológia előadáson a tanár:

  • Csak a hülyék biztosak mindenben. Az intelligens ember folyton kételkedik.
  • És ez fix, tanár úr?
  • Abszolút!
Kála # 2008.03.31. 06:55

Jóvanna, azt hittem csak a felmondási védelem részét nézted. Mindenesetre örömmel látom, nem csak nekem vannak fárasztó napjaim :-)

rejtgab # 2009.03.06. 15:49

59 éves vagyok. 2010 szeptember 14 én leszek 60 éves, tehát elérem az előrehozott nyugdíjkorhatárt.
Jelenleg táppénzen vagyok, leginkább azért, mert munkaviszonyomat fel akarják mondani.
Szeretném a Munkatörvénykönyv azon § paragrafusát, ami konkrétan a nyugdíj előtti védett kor - ról szól. Amennyiben felmondanak szeretnék a Munkaügyi Bírósághoz fordulni.

rejtgab # 2009.03.06. 17:01

Még az előzőhöz hozzászólva érdekelne, amennyiben legálisan, vagy valószínűbb, hogy illegálisan megszűnik az alvállalkozó akinél alkalmazva vagyunk, a kollégáimat új szerződéssel alkalmazza ugyanaz a munkavállaló, csak új névvel. A Bíróságnak van-e lehetősége megállapítani a jogellenes felmondást!

Veci # 2009.03.07. 08:42

Tisztelt rejtgab!

Itt sokmindent meg lehet tudni a kérdésre. http://www.liganet.hu/…untetes.html

A munkaviszony megszüntetésének szabályai
2009-02-11

A munkaviszony megszüntethető:

  • a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
  • rendes felmondással;
  • rendkívüli felmondással;
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
  • határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által. (Mt. 87. §)

Felmondási védelem
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

  • a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
  • a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
  • a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
  • a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság,
  • a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának
  • a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama.

A felmondási védelem alatt közölt felmondás jogellenes. A felmondási tilalomhoz hasonló a szakszervezeti választott tisztségviselők munkajogi védelme; a tisztségviselő munkaviszonya csak akkor szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással, ha ahhoz a felsőbb szakszervezeti szerv előzetesen hozzájárult. Felmondási tilalmat más jogszabály, kollektív szerződés vagy a munkaszerződés is tartalmazhat.

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

A felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama

  • a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
  • a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el. E szabály a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazható.

Nem illeti meg felmondási védelem a nyugdíjas munkavállalót. (Mt. 90. §)

Felmondási idő
Mind munkáltatói, mind munkavállalói rendes felmondásnál van felmondási idő. Ennek tartama legalább harminc nap.

A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

  1. három év után öt nappal,
  2. öt év után tizenöt nappal,
  3. nyolc év után húsz nappal,
  4. tíz év után huszonöt nappal,
  5. tizenöt év után harminc nappal,
  6. tizennyolc év után negyven nappal,
  7. húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik. (Érdemes tovább olvasni a cikket)

Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a törvényben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni

  1. a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
  2. a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

A végkielégítés mértéke

  1. legalább három év esetén: egyhavi;
  2. legalább öt év esetén: kéthavi;
  3. legalább tíz év esetén: háromhavi;
  4. legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
  5. legalább húsz év esetén: öthavi;
  6. legalább huszonöt év esetén: hathavi

átlagkereset összege.

A végkielégítésnek a meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya meghatározott módon

  1. az öregségi nyugdíjra, továbbá
  2. a korkedvezményes öregségi nyugdíjra

való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. (Mt. 95. §)


Üdvözlettel Veci

Hell1975 # 2009.03.08. 10:28

Tisztelt hozzáértők!!

Én azt szeretném megtudni ha valaki a védett korban van és netalán az orvosi alkalmassági vizsgálatnál nem felel meg, tehát nem alkalmas akkor mit tehet a munkáltató??

monalisa1 # 2009.03.08. 11:54

Másik munkahely felajánlása nem történt?

Asteria # 2009.03.18. 07:37

Tisztelt Szakértők!

Védett korban lévő édesanyámmal a következő történt: Egy napon a főnök tudta nélkül hamarabb fejezték be a műszakot, emiatt a következő munkanap közölték vele, hogy nem tartanak igényt a munkájára: közös megegyezéssel mondtak fel neki március közepén, április végéig kell dolgozniuk. Végkielégítést nem kap, még nem volt meg a három éves munkaviszonya. Azt szeretném tudni, hogy jogszerű volt-e így a munkaviszony megszüntetése.

Előre is köszönöm a választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.03.18. 07:42

Nincs olyan, hogy közös megegyezéssel felmondás! Ha viszont beleegyezett a munkaviszony megszüntetésébe, akkor miért ne lenne jogszerű?

Magdi55 # 2009.03.19. 14:32

Tisztelt Szakértők!

Védett korúnak számítok-e ha 55 éves vagyok és 40 éves munkaviszonyom van?

YkcivP # 2010.01.14. 13:09

Tisztelt szakértők!
Édesanyám 1955-ben született és 2010 márcus 5-ével szűnik meg a munkaviszonya, mivel a bolt ahol dolgozott bezárt a cég jelenleg is működtet üzleteket a környező falukba, városokba. Ha létezik még a védett kor akkor hogy lehet hogy elküldhették anélkül hogy bármilyen munkát felajánlottak volna?
Válaszukat nagyon várva...
YkcivP

Sz.Márton # 2010.01.14. 13:25

Tisztelt YkcivP!

Itt esetleg egy oltás védheti meg, (az is csak a betegsége megelőzése szempontjából, bár már az se egészen biztos), de sajnos ebben a korban semmilyen komoly védettsége nincs, és még előrehozott öregségi nyugdíjra sem tud még elmenni!

A védettség amikor elméletben és pár évvel az öregségi nyugdíj előtt volt, akkor is ha akarták nagyon megindokolták és nem okozott gondot egy munkáltatónak, csak munka nélkül maradt dolgozónak. De jelenleg a kérdéses szempont szerint, nincs semmilyen védett korban.

Sz.Márton # 2010.01.14. 13:36

A Munka Törvénykönyve /1992. évi XXII. törvény/ jelenleg így tartalmaza a nyugdíjasnak minősüléssel kapcsolatos alapvető lényeges szabályok egy részét:(korábban ebben a részben volt a legendás 5 év a védettséggel kapcsolatban)

87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

  1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetveszociális juttatások a munkaviszony alapján
  2. az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
  3. korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
  4. előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
  5. szolgálati nyugdíjban, vagy
  6. korengedményes nyugdíjban, vagy
  7. más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
  8. rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.
(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

YkcivP # 2010.01.18. 23:27

Kedves Sz. Márton!
Köszönöm a tájékoztatását.

Veci # 2010.01.19. 10:59

Asteria
Okot adtatok a rendkívüli felmondásra is, a közös megegyezés még méltányos is. A végkielégítésre egyébként a munkáltatói rendes felmondás esetén kerül sor.


Üdvözlettel Veci