internet, szerződés


the big cat # 2003.08.04. 13:41

Szerintem is egyetértünk. Ha volt valamilyen tájékoztatás, akkor az mindenképpen a szerződés része.

Az én véleményem ott hangsúlyos, hogy ennek a tájékoztatásnak a megtörténtét a szolgáltatónak kell bizonyítani, mint a szerződéses kapcsolatban fölényben lévő félnek, a fogyasztó védelme miatt. És valójában egy csomó internet és kábelszolgáltatónál az ilyen ügyek igencsak gyerekcipőben járnak, és simán emulsztják a tájékoztatási kötelezettségüket, sőt nálunk a helyi kábelszolgáltató a mai napig nem volt hajlandó számomra a teljes ÁSZF-et megküldeni, hanem folyamatosan csak akivonattal traktál, amiben csak a fogyasztó kötelezettségei vannak felsorolva, pedig már többször kértem, mivel szeretném tudni, hogyan felel a zavartalan jeltovábbításért. Sőt, még az ügyfélszolgálati irodájukban is csak a kivonat tekinthető meg. szerintem pl. ilyen esetben sem hivatkozhat arra, hogy az ASZF-nek a meg nem ismerhető része vonatkozik rám, mivel én bizonyítani tudom, hogy kisérletet tettem a megismerésére, de ő egyszerűen nem működött együtt.

Leiterjakab # 2003.08.04. 12:04

Kedves big cat!

Szerintem nagyjából egyet értünk. Bár én nem tudom, hogy aki elindította ezt a témát, milyen jellegü tájékoztatást kapott, de szerintem az általam felsorolt megoldások (szórólap, üzlethelyiségben elhelyezett tájékoztató stb.) megfelelnek, ha az illetö be megy, kijelenti, hogy szerzödést akar kötni, akkor ezzel a magatartásával kifejezi, hogy vállalja azokat a feltételeket, amilyeket a szolgáltató általában alkalmaz.
Azt is írod, hogy ha az illetö nem tud a ÁSZF létezéséröl, akkor kizárt, hogy aabn megegyezés jöjjön létre. szerintem pedig ma már minden cég/vállalkozás, amely tömegesen köt szerzödéseket, az kidolgozott bizonyos általános gyakorlatot, amelyeket alaklmaz az üzleti tevékenysége körében megkötött szerzödések esetén. Azaz az ügyfélnek tudnia kell, hogy ilyen ÁSZF többnyire létezik.
 Az biztos, hogy polgári jog alanyait együttmüködési kötelezettség terheli, ez azt is jelenti, hogy a szerzödéskötésnél a feleknek tájékoztatási kötelezettségük van. Egy régi probléma jutott az eszemne: ha bemegyek a  cipöboltba, hogy cipöt vegyek kiválasztom, odaviszem a pulthoz, hogy 'Ezt kérem', akkor beütik a pénztárgépbe, majd becsomagolják és tesznek a reklámszatyorba UTÓLAG egy vásárlási tájokoztató, amiben le van írva, hogy pl. a cipö nem vizálló stb. Kérdés, ez utólag, hogyan hat ki a már megkötött szerzödésre, a vásárlási tájékoztató része lett-e a szerzödésnek vagy sem?

Azt hiszem a probléma nagyjából hasonló, megpróbálok utána nézni, hogy van-e ezzel kapcsolatban valamilyen BH.

Üdvözlettel,


Leiterjakab

the big cat # 2003.08.04. 09:57

Hát én nem így látom. Mindenképpen kell az, hogy legalább hallgatólagosan elfogadja az ÁSZF-et (én sem állítottam többet), és ilyen esetben ennek bizonyítása a szolgáltatót terheli, hiszen ő állítja, hogy az a szerződés része. Egyébként is ő van fölényben ebben a jogviszonyban.

Abból indulok ki, hogy, hogy szerződés csak arra nézve jön létre, amire akaratmegyegzés van. Ha az ÁSZF-re nézve nincs akaratmegegyezés, az nem lehet a szerződés része. Az ÁSZF-ről való tájékoztatás az ilyen jogviszonokban helyezti előnyben lévő szolgáltató felelőssége, feladata, és vita esetén neki kell bizonyítani, hogy az a szerződés része, ami legegyszerűbben úgy tehető meg, ha arra való utalást az egyedi szerződésekbe foglalnak.

Ha tudok róla, hogy létezik ÁSZF, akkor már tekinthető úgy, hogy azt a szerződés részének fogadtam el, de ha nem tudok róla, akkor ez kizárt.

Leiterjakab # 2003.08.04. 06:06

Érdemes lenne, ha egy kicsit böngésznénk a Polgári Törvényköny Magyarázatát is...

'A bírósági gyakorlat szerint az általános szerzödési feltételek akkor válnak a szerzödés részévé, ha azokat a másik fél kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadta. Annak megítélésénél, hogy a feltételek ráutaló magatartással elfogadottnak tekintendök-e, a bírósának figyelemmel kell lennie az adott szakmának, ágazatnak a forgalomban általánosan követett szokásaira.' [A Polgári Törvényköny Magyarázata, KJK-Kerszöv,Bp.,2001.]

Kedves big cat, szerintem azt nem kell külön kimondania a szerzödésben, hogy az ÁSZF része a szerzödésnek, azzal, hogy aláírom a szerzödést,ezzel egyszerüen elfogadom azt, hogy a szolgáltató velem szemben is alkalmazza ugyanazokat a szerzödési feltételeket, amelyeket a többi ügyféllelel/megrendelövel szemben alakalmazott. Az ÁSZF akkor nem része a szerzödésnek, ha azt külön rögzíti a szerzödés, azaz, kimondják, hogy elkívánnak térni a szolgáltató által kötött szerzödések gyakorlatátó és egyedi szerzödést kívánnak kötni. Badarság azt mondani, hogy ha a felek nem utalnak az ÁSZF-re akkor úgy kell tekinteni arra,hogy azt a szolgáltató nem kívánta a szerzödés részénak tekinteni, hogy azt nem kívánta a szerzödés részévé tenni, ugyan, miért akarta volna ezt?!  A szerzödés tárgyát ugyanis nem csak az képezheti egy internet-elöfizetési szerzödés esetén ami 'benne van' - azaz rajta van a papíron -  a szerzödésben, hanem az is amiben szóban, vagy hallgatólagosan megállapodtak. Másrészt nyilvánvaló, az ÁSZF-t nem kell szóról szóra belevenni a szerzödésbe, lehet, hogy a szolgáltató adott is ilyen tájékoztató a megrendelö részére, vagy egyszeröen az üzlethelyiségben ki volt téve a pultra esetleg a szolgáltató képviselöje oda is adta : 'Megírom a szerzödést, addig ezt tessék elolvasni', ha az ügyfél nem olvasta el, magára vessen,ha azt a kezébe vette/átvette/eltette a táskájába és  ha nem tiltakozott ez ellen, akkor úgy kell tekinteni, hogy azt elolvasta és elfogadta. Az is lehet, hogy a falra volt kitéve, vagy szórólap vagy hasonló formában volt kitéve az üzlethelyiségben, persze nem feltétlenül az volt rá írva, hogy: 'ÁLTALÁNOS SZERZöDÉSI FELTÉTELEK', lehet, hogy az, hogy 'Tájékoztató az 'X' cég által nyújtott szélessávú internet-szolgáltatásról' v. hasonló.

Egyébként én  is egy pár hete kötöttem elöfizetöi szerzödést az axelerónál, az én szerzödésemben a harmadik sorban ott van, hogy 'Az elöfizetöi szerzödés jelen Egyedi elöfizetöi szerzödésböl és a Szolgáltató Álatlános Szerzödési Feltételeiböl áll.'
Nem kívánom védeni egyik internet-szolgálatató sem, csak a realitások talajára szeretnék mindenkit visszavezetni.

Hozzszólásommal senkit nem kívántam megbántani, ha ez mégis így történne azért elnézést kérek,


Leiterjakab

the big cat # 2003.08.01. 10:35

Valóban nem felmondás, ez a szerződés lehetetlenülése, mégpedig a te érdekkörödbe tartozó okból.

Ha a szerződés úgy szól, hogy csak a felmondás esetén fizettethetik vissza, akkor természetesen csak abban az esetben kérhetik vissza, egyébként a szerződés lehetelenülésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk, azaz várhatóan időarányosan követelehtik vissza.

Ha viszont a szerződés nem felmondásról, hanem megszűnésről beszél, amelynek oka a te érdekkörödben van, akkor visszakövetelhetik.

Mecser Timea # 2003.07.31. 23:15

és mi van olyan esetben, ha az internetszolgáltatóval 1 éves azerződést kötöttem, de most családi problémák miatt el kell költöznöm ,de ott nincs UPC-elérhetőség.
Gondolom ez nem minősül szerződés felmondásnak, mert én akarom a szolgálatatást, mert gyors, de ott nincs UPC-kábeltv.
Visszafizettethetik-e velem a bekötési díja?
üdv:
Mecser Timea


Mecser Tímea

the big cat # 2003.07.24. 14:49

Volt már itt ilyen kérdés.

Ott a vélemények eltértek ennek megítélésében.

Szerintem, ha az előfizetői szerződésből nem derül ki, hogy az ÁSZF része a megállapodásnak, és a szolgáltató más módon sem tudja bizonyítani, hogy az előfizető az ÁSZF-nak tudatában volt, vagy tudatában kellett volna lenni a szerződés megkötésének, úgy az ÁSZF-re nézve akaratmegegyezés nem jött létre, így az nem képezheti a szerződés tárgyát.

Van aki azt állítja, hogy az előfizetőnek tudatában kell lennie, hogy az internetszolgáltatóknál kötelezően létezik ÁSZF, de véleményem szerint ez nem elég, hiszen a szolgáltató köthet úgy szerződést bármely ügyfelével, hogy az ÁSZF-t nem tekintik a szerződés részének. Márpedig ebben a helyzetben ha arra utalás nincs, akkor úgy kell tekinteni, hogy a fogyasztóval szemben fölényben lévő szolgáltató nem kívánta azt a részévé tenni. Saját mulasztására előnyök szerzése végett pedig nem hivatkozhat.

kiskobak # 2003.07.24. 14:07

Üdvözlök mindenkit!

Nos, újabb probléma merült fel eddig ezek szerint unalmas életünkbe...

Most az internet szolgáltató szórakozik velünk. Anno 2001. decemberében kötöttünk egy olyan szerződést az egyik szolgáltatóval, ami számára a lehető leghátrányosabb: A szerződésbe nem irták bele, hogy az ÁSZF elválaszthatatlan része lenne annak, de még azt se, hogy aláirásunkkal igazoljuk, hogy elolvastuk az ÁSZF-et és elfogadtuk azt. Én ezt úgy értelmezem, hogy az ÁSZF innentől kezdve nem vonatkozik ránk. Jól gondolom?

Most pedig kaptunk egy levelet, miután már hónapok óta személyes és levelezős útvonalon nem tudtunk megegyezni, hogy az ÁSZF-re hivatkozva megszünteti a szolgáltatást a szolgáltató. Na de, ha nem vonatkozik ránk az ÁSZF ezt ugyebár nem teheti meg. Mi meg hülyék lennénk felmondani a ma talán legolcsóbb internetet. Azt pontosan tudják, hogy milyen hibát követtek el anno azzal, hogy az ÁSZF nem került bele abba a szerződésbe, mert azóta csak olyat küldtek, és hirdetnek, amiben világosan benne van, hogy mi az, és mit tartalmaz.

Nos, a kérdés leginkább az lenne, hogy az ÁSZF valóban nem vonatkozik ránk, igy, hogy a szerződésben nem szerepel?

Köszönöm előre is a segitséget.


Kiskobak