Tisztelt Óbudafan!
Maga a tényállás egy fércmunka. Rendkívül nehéz eldönteni, hogy a zárt küldemény címzettje egyáltalán lehet-e elkövető, és ha igen, akkor melyik fordulatnak. Hosszasan lehet azon érvelni, hogy a levelet nem tartalmazó üres boríték lehet-e a bűncselekmény tárgya, tekintve, hogy nem tartalmaz közlést.
De az én értelmezésemben
"Aki, másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét..., a tartalmának megismerése végett... megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja"
az elköveti a pönalizált cselekményt.
Az e-mailban küldött közlés harmadik személyekkel való megosztása tényleg nem tényállásszerű, de ez ismét csak a jogszabályakotó alkalmatlanságára mutat rá. Mivel a büntetőjog alapelve, hogy senkit sem lehet büntetni azért, mert a cselekménye hasonlít egy, a BTK-ban nevesített tényállásra. Az elkövető csak akkor büntethető, ha cselekménye teljes mértékben kimeríti a tényállást.
Hozzáteszem, hogy a hazai büntetőjog gyakorlata egyre messzebb esik ettől az alapelvtől, de mindig kiderül, hogy a többségnek ez így tökéletesen megfelel, mindaddig amig nem vele szemben történik meg az elvtelen jogalkalmazás.