Jogi tanács kérése


szuperkutya # 2016.08.25. 07:57

Tisztelt Fórumozók!

Történtetem a következő.. Idei év februárjában vásároltam egy kiskutyát (számlával). 1 héttel később egy rutin orvosi vizsgálat során az állatorvos felfedezte, hogy a kutya egyik szeme másként reagál fényviszonyokra, így pár nappal később egy szemspecialistához is elvittem, aki megállapította, hogy a bal szem lencséje nem fejlődött ki rendesen, a szemfenék foltokat rejt, így a kutyus arra a szemére nem lát, legfeljebb fényt érzékel. A sokk óriási volt és nem tudtam, nem is akartam vitába szállni a tenyésztővel, csak szerettem volna ha a kutya nem szenved hiányt semmiben, így nem vittem vissza a tenyésztőhöz stb. További kontroll vizsgálatokra lesz szükség a későbbiekben, hogy kiderüljön, a másik szeme romlik-e vagy szerencséjére egyik szeme ép marad. A kutya most fél éves és nemrég (teljesen véletlenûl) találkoztunk egy vele megegyező fajtájú kutyával, pár héttel fiatalabb csak és kiderûlt, hgy ő sajnos mindkét szemére vak kiskutya. Gazdival történt beszélgetés első percében kiderült, hogy bizony a két kutya féltestvére egymásnak, ugyanaz az apjuk. Túltenyésztés miatt mindkét alomban lettek szembeteg kutyák, az enyém még jbban járt, hiszen egyik szemére lát. A másik gazdi talpraesettebb és kevésbé kétségbe esett volt, így a tenyésztő bár a kutyát akarta visszavenni, de végül a vételárat visszaadta a vásárlónak. Kérdésem ezzel kapcslatos, miszerint cirka 4 hónappal később elé állhatok-e és hivatkozhatok a kutya vele szûletett betegségére es arra, hogy másnak is vissza adta a pénzt, vagy felejtsem el, mert ennyi idő elteltével ilyenhez már nincs jogom. Válaszokat előre is köszönöm.

szuperkutya # 2016.08.25. 07:57

Tisztelt Fórumozók!

Történtetem a következő.. Idei év februárjában vásároltam egy kiskutyát (számlával). 1 héttel később egy rutin orvosi vizsgálat során az állatorvos felfedezte, hogy a kutya egyik szeme másként reagál fényviszonyokra, így pár nappal később egy szemspecialistához is elvittem, aki megállapította, hogy a bal szem lencséje nem fejlődött ki rendesen, a szemfenék foltokat rejt, így a kutyus arra a szemére nem lát, legfeljebb fényt érzékel. A sokk óriási volt és nem tudtam, nem is akartam vitába szállni a tenyésztővel, csak szerettem volna ha a kutya nem szenved hiányt semmiben, így nem vittem vissza a tenyésztőhöz stb. További kontroll vizsgálatokra lesz szükség a későbbiekben, hogy kiderüljön, a másik szeme romlik-e vagy szerencséjére egyik szeme ép marad. A kutya most fél éves és nemrég (teljesen véletlenûl) találkoztunk egy vele megegyező fajtájú kutyával, pár héttel fiatalabb csak és kiderûlt, hgy ő sajnos mindkét szemére vak kiskutya. Gazdival történt beszélgetés első percében kiderült, hogy bizony a két kutya féltestvére egymásnak, ugyanaz az apjuk. Túltenyésztés miatt mindkét alomban lettek szembeteg kutyák, az enyém még jbban járt, hiszen egyik szemére lát. A másik gazdi talpraesettebb és kevésbé kétségbe esett volt, így a tenyésztő bár a kutyát akarta visszavenni, de végül a vételárat visszaadta a vásárlónak. Kérdésem ezzel kapcslatos, miszerint cirka 4 hónappal később elé állhatok-e és hivatkozhatok a kutya vele szûletett betegségére es arra, hogy másnak is vissza adta a pénzt, vagy felejtsem el, mert ennyi idő elteltével ilyenhez már nincs jogom. Válaszokat előre is köszönöm.

ObudaFan # 2016.08.25. 05:50

Vendelzoltan

Az esélyed attol függenek, hogy mit sikerül bizonyítani, egyebekben ha nem tudtok megegyezni, polgári perben érvényesítheted az igényed.

ispan29 # 2016.08.24. 19:18

Tisztelt Fórumozók!

Elévülés okán végrehajtás megszüntetése iránti polgári per van folyamatban, melynek ügydöntő kérdése:

Bűncselekménnyel okozott kár esetén, melynél a büntetőeljárás 2007-ben jogerős ítélettel lezárult, 5 év az elévülési idő vagy a ptk 360§ (4) (új ptk. is hasonló 6:533) szerint lehet hosszabb is, a büntethetőség elévülésének függvényében. Bár itt már nincs minek elévülnie.

A BH 2009.366 alapján ez valószínűen csak folyamatban levő büntetőügyeknél lehet, lezártnál nem, ott marad az 5 év.

Válaszaik előre is köszönöm

vendelzoltan # 2016.08.24. 12:39

Tisztelt Fórum!

Adott egy balatoni ingatlan, ami anyám tulajdonát képezi. Anyámmal közösen építettem rá egy nyaralót olyan szóbeli ígérettel, hogy az építkezés végén a tulajdonjog felét átírja a nevemre. A költségeket 50:50 arányban osztottuk el. Az építkezés befejezése után viszont nem akarja átírni az tulajdonjog felét ill. nem szándékozik a pénzt sem visszafizetni. A kivitelezővel jórészt ő kommunikált ill az összeg nagy részét ő adta a kezébe.

A befizetéseimet közös táblázatban (részben az ő kézírásával) vezettük ill. az építkezés során felhalmozódott levelek bizonyítják a befizetéseket. Továbbá a számlámon látszik az éppen aktuálisan leemelt és az építkezésre fordított pénz.
Milyen lépéseket tudok jelen helyzetben tenni? Milyen esélyem van, hogy visszakapjam a pénzt?
A válaszokat előre köszönöm.

Zsoleszka # 2016.08.18. 14:28

Szép napot!
Egy kicsit hosszú lesz a történet, de szükséges a fennálló helyzet megértéséhez:

1965-ben a ……….. alatt lakó X.Y. és Z.A. ellen csalás és sikkasztás miatt büntetőeljárás folyt, amelyet követően el is ítélték őket.
Ahhoz, hogy a per költségeit és kár összegét fedezni tudják valahonnan pénzhez kellett jutniuk.

Ezért a xxxx m2-es telkükből - 1966-68 - táján eladtak xxx m2-t B.C.-nek és nejének. Az új telek címe ……….u. xx. lett. B.C.-ék építettek is egy 28 m2-es házat a telekre, valamint 1969 áprilisában építési engedélyt kértek egy családi ház építésére, amit aztán nem építettek fel.

1971-72 táján B.C.-éktől megvette anyai nagymamám a telket, aki az 1969-ben kelt építési engedély és rajz alapján készíttetett egy Épületkitűzési Vázrajzot 1972 augusztusában. Innentől kezdve az ezen a Vázrajzon lévő telekméretet tekintették etalonnak szüleim, ami a telek méreteit tekintve teljesen megegyezett az 1969-ben beadott tervekben szereplőkkel. Ezt követően még a ’70-es évek közepén nagymamám a szüleimnek ajándékozta a vásárolt telket, akik a ’69-es tervek alapján, 1976-77 folyamán fel is építettek egy családi házat.

Ezen ’69 és ’72-ben készült vázrajz alapján készült a ’80-as évek elején az utcai kerítés is. A telek utcán mért szélessége ekkor XX,xx méter.

2012.
96 éves korában meghal a szomszéd tulajdonos, Z.A. Ekkor már …….. u. xx. szám alatti lakos mert időközben változott az ő házszáma is. Fia – mint örökös – hirdetni kezdi az ingatlant, amit 2013-ban el is ad D.E.-nek. D.E. elbontatja a telken lévő épületeket és egy magánház építését tervezi. Az építkezés azonban nem kezdődik el. D.E. 2015-ben eladja a csupasz telket F.G.-nek és nejének.

F.G.-ék is építkezni akarnak. Mivel nagy nekik a telek ezért középen megosztatják. Az XXXX m2-ből így kétszer XXX m2 lesz. Földmérőket hívnak, akik méréseket végeznek. Ekkor derül ki, hogy szüleim és az F.G.-ék közötti kerítés nem a Földhivatali nyilvántartásban lévő határvonalon van. Szüleim telkének utcán mért telekszélessége valójában 2,3 méterrel, a telek végében pedig 2,5 méterrel szélesebb.
Ez a szélességnövekedés pedig kb. 110 m2-rel növelte meg az a területet, mint amit eddig magukénak tudtak. Mivel mi jóhiszeműen bíztunk a pecséttel ellátott hivatalos engedélyekben, ezért soha sem gondoltuk, hogy a telekhatár a valóságban nem ott van ahol és emiatt a telket újra ki kellett volna méretnünk.

A ……………….napilap 196x……….-i lapszámának x. oldalán található tudósítás alapján történő feltételezés

F.G.-éket nagyon rosszul érintette, amikor ez kiderült. Emiatt úgy tűnik, hogy a leendő házukat is át kell terveztetni. Közben azonban felmerült egy zavaró tény. Miszerint nagyon úgy tűnik, hogy F.G.-ék el akarják birtokolni ezt xxx m2-es területet.

Ügyvéddel konzultálva, nem biztatott semmi jóval. Szerinte még az sem segít, hogy megvan az az 1969-es tervdokumentáció, építési engedély, vázrajz amelyen a helytelen telekméretek ellenére jóváhagyó pecsét található.

Összerakva a régi mozaikokat szinte biztos, hogy X.Y. és Z.A. 1965-66 táján már becsapta B.C.-éket amikor nem a valós telekhatárral adta át az ingatlant, hanem egy azon a vonalon álló kerítéssel amelyet 50 évig – a valamikori eladókat kivéve – mindenki szabályosnak hitt.

Kinek mi a véleménye?
Elbirtokolhatja a szomszéd ezt a telekrész szüleimtől?
Segítségünkre lehet a PJT 5:48.§ amely Az elbirtoklási idő nyugvásáról szól? Mentő oknak számíthat az, hogy bíztunk a pecséttel ellátott papíron lévő telekméretekben?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Dr.Attika # 2016.08.18. 08:56
Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.17. 20:28

Plusz még fiatalkorú is.

Dr.Attika # 2016.08.17. 19:36

Ha őrizetben van, akkor lennie kell ügyvédjének- ha másnem kirendelt- vele konzultáljanak.

katack72 # 2016.08.17. 18:37

Jó estét. Az lenne a kérdésem hogy a 16 éves öcsémet letartóztatták lopás gyanúja miatt de aki megvádolta egyszer azt mondta hogy látta hogy az öcsém volt utána meg azt mondta hogy végig vele volt és nem látott semmit. A rendőrök a szomszédunkból vitték el a szüleim tudta nélkül pedig ketten is mondták nekik hogy 2 házzal arrébb lakunk azt mondták megállnak de nem álltak. Nem ellenkezett az öcsém de megbilincselték szabályosan jártak el? Meg mire számitsunk nem az öcsém a bűnös de bizonyitani nem tudjuk. Elő állitották ilyenkor mi a teendő?

NYár2015 # 2016.08.17. 17:05

Mai napon kaptam egy fizetési felszólítást 2004. 05.29. napján fenálló tartozásról. Sajnos a papírokat nem találom valoszinü kidobtam mert úgy gondoltam már nem kell. Megteheti így 12 év után?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.17. 14:25

A jogszerű elállás (felmondás) nem lehet szerződésszegés.

czvii_12 # 2016.08.17. 12:59

Tisztelt Olvasók!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
2015. júliusában kötöttem az egyik telefonos szolgáltatóval szerződést 2 év hűségidőre. Mobil wifi szolgáltatásukat használom, vagyis használnám, de vagy a készülék romlik el, vagy éppen a térerő megy el és nem tudom rendeltetésszerűen használni. Garanciálisan első alkalommal az egész készüléket kicserélték, második alkalommal javították és most ott tartunk, hogy megint szervizelni kellene a készüléket, de már megelégeltem a minőséget és akár egy egyoldalú szerződésbontásra is hajlandó lennék, viszont túlságosan dühít, hogy ennyi ideig fizettem, ráadásul a havidíj sem csekély.

A következők lennének a kérdéseim
Szolgáltatóval lehet-e ezek alapján közös megegyezéssel szerződést bontani hivatkozva a szolgáltatás rossz minőségére?
Amennyiben nekem kell egyoldalúan felbontanom a szerződést, ami egyben szerződésszegésnek is minősül úgy kötelező a hűségidő miatt a kötbért és a vele járó egyéb költségeket kifizetnem?

Bármilyen tanácsnak, hasznos tippnek nagyon örülnék.

Köszönöm segítségüket, megértésüket!

Dr.Attika # 2016.08.15. 14:42

Tisztelt Kérdező!
Normális szülőnek ez nem kérdés. Gyermekét-aki még nem töltötte be a 18. évét- eltiltja a tetoválástól. Felhívja figyelmét arra, hogy 18. életévét betöltését követően azt csinál a testével amit akar.Normális ember egyébként nem tetováltat. Akkor sem, ha celebeknél ez a divat.

Sherlock # 2016.08.15. 14:31

Az a tetkótól is függ. Ribancrendszámhoz mind a kettő kell.

sonofagun # 2016.08.15. 14:02

Tisztelt Olvasók!
Tanácsot szeretnék kérni:

  1. 16-18 év közöttiek számára készülő tetoválás, testékszer-behelyezés esetén törvényes megoldás-e, ha a a szülő vagy gondviselő írásos beleegyező nyilatkozatot tesz tanúk előtt, melyben kijelenti, hogy beleegyezését adja a gyermek részére végzendő beavatkozáshoz?
  2. Szükséges-e a helyszínen megírni ezt a beleegyezést, vagy két tanú mellet távollévőként is kitölthető?
  3. Szükséges-e mindkét szülő beleegyezése? (amennyiben nem elvált szülőkről van szó, vagy közös a felügyeleti jog)

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Burn Out # 2016.08.13. 20:28

amúgy miért is lenne kötelező bármelyik fél kérelmére előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni?

Burn Out # 2016.08.13. 20:24

Szerintem az előzetes döntéshozatali eljárást utasította el és az ellen nincs helye fellebbezésnek. Nem a fellebbezéseddel összefüggésben döntött.

luigipadre # 2016.08.13. 19:59

Tisztelt Olvasó!

Az egyik magyarországi város járásbíróságán a személyes ügyemben eljáró egyesbíró első fokon olyan végzést hozott, miszerint én vagyok a per vesztese, mert nem tudom megjelölni a másik tagállamban ismeretlen helyen tartózkodó alperes idézhető lakcímét.
az első fokú végzés lehetőséget biztosított számomra arra, hogy a végzés ellen fellebbezést nyújtsak be a várossal egy megyében található Törvényszéknek címezve 3 példányban.
A benyújtott fellebbezéssel kapcsolatban a az első fokom eljárt egyesbíró hiánypótlással kapcsolatos végzést hozott.
Azonban az első fokon eljárt olyan egyesbíró a benyújtott fellebbezésemmel kapcsolatban olyan érdemi döntést is belecsempészett a hiánypótlásról szóló végzésbe, amely szerint elutasítja az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését. Ráadásul a fellebbezési jogot nem adta meg a végzéséval kapcsolatban.
Tehát, értelmezhető-e úgy az első fokon eljárt egyesbíró magatartása, hogy ezzel nagy etikai hibát követett el, hiszen a fellebbezés benyújtásával a Törvényszék lett az ügy ura, következésképpen fellebbezéssel kapcsolatban az első fokú bíróság már nem hozhat érdemi döntést?
Azt nem akarom elmagyarázni, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés szerint a végső fokon döntést hozó bíróság köteles az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, ha valamelyik fél ezt kéri. Márpedig szerintem a kis értékű követelések Európai eljárásában szerepet játszó 861/2007/EK RENDELETTEL kapcsolatban lehetne előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni.

lemon # 2016.08.08. 08:47

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kérdésem lenne, ha ügyvéd két éve kapott megbízást keresetlevél benyújtására,ügyfél költségmentességet akart, de a nyomtatványt hiányosan küldte meg ügyvédnek és a szükséges dokumentumokat nem pótolta. Az ügyvéd írt levelet ügyfélnek, hogy egyáltalán akar-e peresíteni, nyilatkozzon neki a levél kézhezvételét követő 8 nap alatt, ha nem jön válasz, úgy tekinti, hogy nem kívánja a peres eljárást.Az ügyfél nem válaszolt 1,5 hónapig, csak akkor amikor ügyvéd a felmondást elküldte. Ilyen esetben a 15 napos felmondási idő alatt köteles ügyvéd a keresetlevelet elkészíteni, de a jogszabályi változásokra még a szükséges dokumentumokat sem kapta meg ügyféltől. Ha tájékoztatja ügyfelet, hogy miket küldjön meg és a felmondási 15 nap alatt nem érkezik meg, akkor miként kell eljárni ügyvédnek? Köszönöm a válaszokat előre is!

vi555555 # 2016.08.05. 12:41

Én csak tudni szerettem volna, hogy mennyi lesz a pontos összege a késedelmi kamatnak.Ezt nem lehet megkérdezni a banktól?Vagy rosszat kérdeztem????

Sherlock # 2016.08.05. 10:09

vi555555,

te valamit félreértettél.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.05. 09:34

A tulajdonjogi igények nem évülnek el. De azt valóban nem a rendőrség intézi.
(A lopás büntethetősége valószínűleg tényleg elévült, de az is csak akkor, ha a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt.)

vi555555 # 2016.08.05. 09:33

Érdeklődnék, hogy 461.400,Ft a tartozásom a mai napon.Erre az összegre késedelmi kamatot kell fizetnem 2016. augusztus 16-ig. Onnantól kezdve kamatmentes lesz a hitelem. Érdeklődnék, hogy mennyi lesz körülbelül a késedelmi kamat összege? A Bank nem tudta megmondani az összeget,mert arra hivatkozott, hogy akkor én ezt az összeget megjegyzem,és ha ők később mást mondanak,akkor nem lesz jogszerű a követelésük a rögzített beszélgetés miatt. Erre amikor megkérdeztem,hogy akkor ki tud segíteni a kiszámításban,erre már nem kaptam választ.Köszönöm segítségüket!

Sherlock # 2016.08.05. 09:30

Szerintem még a büntetős része is kétesélyes, mert így akkor dolog elleni erőszakkal (felteszem le volt lakatolva) nagyobb értékre elkövetett lopás, aminek a felső büntetési tétele 5 év - de ennyiből nem tudni mikor szakadt meg; azért gondolom nyomoztak egy ideig.

A tulajdoni igény viszont nem évült el, így polgári pert indíthat.