Jogi tanács kérése


Sherlock # 2010.11.29. 12:44

Kedves VicKing1,

arra a szöveghelyre hivatkozol, ami alapján éppen a gyártó mentesül a felelősség alól.

VicKing1 # 2010.11.28. 17:59

Üdvözlet!

Van egy autóm amely elmúlt 3 éves, garancia lejárt.
Kiégett az egyik hátsó izzóm, elővettem a "Kezelési kézikönyv"-et, abban leírták, hogy hol találok két csavart amit kicsavarva a lámpatestet kihúzva az égőt ki tudom cserélni. A leíráshoz képet is mellékeltek, pontosan jelölve a két! csavar helyét.
A leírtak szerint eljárva, kicsavartam a két csavart majd kihúztam a lámpatestet, csakhogy azt nem kettő, hanem 3 csavar fogta, és a 3. emiatt letört a lápatestről. Így már annak rögzítése nem megfelelő.
Írtam a forgalmazónak, megírva, hogy mi történt, és kértem a lámpatest cseréjét az ő költségükre, mivel a kár oka a "Kezelési Kézikönyv"-ben leírtak és a gépkocsi felépítése közötti eltérés.

A következő választ kaptam: „A kezelési könyvben leírtakat a gyár tájékoztatásnak és nem javítási technológiának tekinti. A könyv hátsó borítóján található szöveg szerint a változtatás jogát fenntartja.
Az izzó cseréjét bármelyik Fiat szervíz térítésmentesen elvégezte volna. Az eltört lámpát sajnos nem áll módjukban kicserélni, mivel a gépkocsi szavatossága már lejárt.

Véleményem szerint a kézikönyvben leírtak a gépjármű szakszerű használatát hivatottak leírni, és a tulajdonos által szükség esetén elvégzendő javításokat is tartalmazzák. Amit a tulajdonos nem végezhet el, az mellé oda is írják, hogy azzal a problémával forduljunk szakszervízhez.
A hátsó borítón található szöveg: "A FIAT fenntartja a jogot a modellek műszaki vagy kereskedelmi okok miatti, előzetes értesítés nélküli megváltoztatásához." Ezzel az a probléma, hogy ebből a modellből soha nem készült olyan változat, amelynél két csavar tartaná a hátsó lámpát, tehát semmilyen későbbi változtatás nem áll fenn. Nyomdai vagy fordítási hiba sem lehet, mivel mind a szövegben, mind a kapcsolódó képen egyértelműen 2 csavar látható.
Mint írják, a szavatosság lejárta miatt nem cserélnek, de véleményem szerint ez nem szavatossági probléma.

Kérném szíves segítségeteket, kinek van igaza, és amennyiben nekem akkor mit tehetek?

szkíta # 2010.11.26. 10:46

Szia..Köszönöm a választ... A sebességem max. 25 km/h volt mivel rendkívül poros volt az út... ki is ment a kismotor fara és mire visszahoztam a motort a borulás helyzetből,már bele is mentem a kátyúba.....Nem tudtam mit tenni... Van esélyem hogy nyerjek a leírtak alapján.? Nem bírom lenyelni hogy az önkormányzat megússza... Ez már nálam nem pénzkérdés,az igazamért "harcolok"...mivel 2010.augusztus 04-én történt mindez,viszont az önkormányzat 2010.október 26-ig nem is foglalkozott velem(átlépték a 20 munkanapot ügyintézés szempontjából)kérhetek-e tőlük késedelmi díjat..? Azt "akarom" hogy vesszenek. . . Köszönöm. .

Lonicera # 2010.11.24. 14:30

A káresemény megtörténtének bizonyítása a károsultat terheli, ami ezen ügyben - rendőrségi helyszínelés, tanúk, stb. nélkül - nehéz lesz. Sajnos a KRESZ előírásai sem könnyítik meg a helyzetét, amelyek szerint az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, továbbá, a járművezetőnek a jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a belátható útszakaszon belül felbukkanó olyan akadály előtt, amelyre számíthat, meg tudjon állni. Ezekre hivatkozva gyakran kibújnak a felelősség alól :(

szkíta # 2010.11.24. 13:40

Jó napot kívánok...2010 augusztusában történt velem egy motorbaleset..sikerült egy önkormányzati kezelésben lévő úton megtalálnom egy kátyút.a robogó összetört én pedig kéz és lábsérülést szenvedtem felszínileg. Tanúm nincs ki látta volna a "balesetet",rendőrt nem tudtam hívni.Azon voltam hogy minél hamarabb orvoshoz tudjak menni..Még aznap este bementem az ügyeletre,de mivel voltak előttem elég sokan,eljöttem és otthon "ápoltam" le magam.Másnap mentem vissza az orvoshoz hogy "tegyen rendbe",illetve elmentem az önkormányzathoz jelezni az úthibát,hogy jó lenne ha már végre több év után befoltoznák,és hogy kártérítésre tartok igényt.Jeleztem hogy peren kívül próbáljuk rendezni de ha nem megy hát mehetünk a bíróságra.A baleset után 2 nappal visszamentem a klinikára,mivel nagyon fájt a kézsérülésem.Nem állapítottak meg törést,csupán zúzódást...2010 november 3-án az önkormányzati testület elé került a panaszom,kérelmem mi a motor alkatrészeinek árát tartalmazta,és az orvosi papírjaim... Elutasították mivel nem vélték valósnak a sérelmeimet... Kérdezném hogy reális esélyem lenne egy 100.000 Ft-os kárt bírósági úton megnyerni az önkormányzattal szemben a történtek ismeretében.? vagy eleve az eljárási és perköltség miatt nem éri meg elindítani.? A kis összegű károm miatt képviselhetem saját magam,vagy mindenféle képen ügyvéd kell a bírósághoz.? Próbálok spórolni,nem vagyok túl jó anyagi helyzetben. Köszönöm a válaszokat .

Lonicera # 2010.11.24. 10:07

Így van. És talán érdemes is egyezkedni a bankkal, hátha az egyik ingatlan elegendő fedezetet nyújt, így a másik ingatlan tehermentes lehet.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.24. 09:59

Automatikusan terheli a jelzálog a megosztással létrejött ingatlanokat. Ha valamelyikről le akarja vetetni, külön egyezkednie kell a bankkal.

Lonicera # 2010.11.24. 09:55

Természetesen az új ingatlannak megfelelő fedezetet kell nyújtania. Ezt a bank értékbecslője eldönti.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.24. 09:37

Ugyan. Ptk. Meg a józan parasztész. Gondolj már bele, mit érne a jelzálog, ha meglehetne csinálni, hogy a jelzáloggal terhelt 50 milliós ingatlanomat megosztom egy negyven és egy 10 milliósra, és azt mondom, hogy a jelzálog innen kezdve csak a 10 milliósat terheli.

Lonicera # 2010.11.24. 09:16

Ha csak a megosztott ingatlan egy részét szeretnétek jelzálogjoggal terhelni, akkor véleményem szerint ez fedezetcserének minősül, így a banknak (feltételezem, ő a jelzálogjog jogosultja), fel kell ajánlani az új ingatlant, hogy elfogadja-e fedezetként.

A kért jogszabály:1997. évi CXLI. 16/A. §

Ancsika1 # 2010.11.24. 08:39

Köszönöm a gyors választ.

Kérhetnék egy jogszabály számot, mert szükségem lenne rá.

Előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.23. 15:57

Természetesen.

Ancsika1 # 2010.11.23. 15:54

sziasztok!

egy olyan kérdésem lenne, hogy ha jelzálog terhel egy ingatlan, és az ingatlan megosztásra kerül, akkor a jelzálog automatikusan rávezetődik a megosztott (újonnan keletkező részre is?
Ezt melyik jogszabályban találom meg?

Előre is köszönöm a segítséget?

veszelka # 2010.11.22. 16:10

Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.22. 15:54

Jó kérdés. Ismerek olyan álláspontot, hogy a kamat külön perben is érvényesíthető, én azonban arra hajlok, hogy a járulékos kérdésekre - így a kamatokra - is kihat az ítélt dolog jelleg.

veszelka # 2010.11.22. 14:27

Ezt elmulasztottam ítélet hirdetéskor szembesültem a problémával . Ez a hajó elment vagy..?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.22. 13:47

Ha tényleg érdekel a másik vonatkozás, akkor az objektív azt jelenti, hogy tökmindegy, miért esett a kötelezett késedelembe.

lewho # 2010.11.22. 13:06

Kérned kell külön, ha nem teszed, nem ítélik meg.

veszelka # 2010.11.22. 12:47

Tisztelt Fórumozok!

Kérdésem a következő: "A késedelmi kamat, a pénztartozás késedelmes teljesítésének objektív jogkövetkezménye." ez pontosan mit is jelent kérnem kell a bíróságon a késedelmi kamatokat külön vagy alapban jár? És ha külön nem említem nem is kapok semmit?

válaszokat köszönöm.

pereszp # 2010.11.18. 07:10

Jogi szempontból tényleg a bontás a fő téma. Gyakorlati és személyes szempontból viszont a gyermekelhelyezés és a KT. Bocsánat a megfogalmazásért! Mea Culpa!
Előzetes végrehajtás csak a GYTD megfizetésére vonatkozott, semmi egyébre.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.17. 12:06

A válóper főkérdése a bontás. Minden egyéb járulékos; ez abból is létszik, hogy azok nem is szükségképpen tárgyai a pernek; külön perben is elbírálhatók.

Ha az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezték, akkor a nem jogerős ítéletet nyilván előzetesen végrehajthatóként hirdették ki. Végre kell hajtani, be kell tartani.

(Abban ne nagyon reménykedj, hogy a másodfok gyermekelhelyezés tárgyában megváltoztatja az ítéletet.)

pereszp # 2010.11.17. 10:18

Nem a bontás ténye mint főtéma hanem a gyermekelhelyezés-láthatás volt a fellebbezés tárgya. A bontás kimondása formai, de lényeges intézkedés, persze még mint a fellebbezéssel nem érintett részítéletet jogerőre emelkedését sem vezették fel.

A bibis a dologban az, hogy hatályon kívül helyezte a gyermekelhelyezés, kapcsolattartásban hozott ideigleneseket így az eddigiekben is tapasztalt teljes kiszolgáltatottság jellemzi a kapcsolattartást. A gyermeket nem fogom kitenni az ide-oda "rabolgatás" traumájának, így sincs túl jó állapotban a rendszeres gondozói manipulációk, pofozások, megtépések, bezárások hatására.

Szóval részvétem a leterheltség miatt, a bíróságot csak a jogsz. kötelezettség terheli, de az igen. Sem a gyermek sem én nem remélhetünk segítséget senkitől-semmitől csak a felterjesztéstől, ami a rettenetes leterheltség mellet is elvégezhető 8 napon belül, pláne az azóta eltelt 145 nap alatt.

Kérem akinek hathatós tanácsa van az ossza meg, nemcsak velem!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.16. 15:39

Főkérdésben?! Ki nem tud belenyugodni a bontásba?

pazs # 2010.11.16. 15:11

pereszp: sajnos igen. A bíróságok leterheltek, egyáltalán nem rendkívüli, hogy még nem történt semmi. Ettől persze ez nem helyes, hogy így van.

pereszp # 2010.11.16. 14:23

Tisztelt Fórumozók!

Házassági bontóperben 2010. március 30.-án született ítélet, ami ellen határidőn belül, főkérdésekben fellebbezést nyújtottunk be hiánytalanul 2010. június 25.-én! Mivel 2010. október 6.-ig nem történt semmi, de semmi a fellebbezés kapcsán, kifogást is benyújtottunk, amit a mai napon kézbesítve elutasítottak. Indoklás nincs.

Hát ilyenkor? ... Egyszer majd csak meghozza a felterjesztésről a "papírt" a Mikulás, Jézuska, esetleg a Nyuszi? Talán idén, de lehet hogy csak jövőre?