Jogi tanács kérése


Ancsika1 # 2010.11.23. 15:54

sziasztok!

egy olyan kérdésem lenne, hogy ha jelzálog terhel egy ingatlan, és az ingatlan megosztásra kerül, akkor a jelzálog automatikusan rávezetődik a megosztott (újonnan keletkező részre is?
Ezt melyik jogszabályban találom meg?

Előre is köszönöm a segítséget?

veszelka # 2010.11.22. 16:10

Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.22. 15:54

Jó kérdés. Ismerek olyan álláspontot, hogy a kamat külön perben is érvényesíthető, én azonban arra hajlok, hogy a járulékos kérdésekre - így a kamatokra - is kihat az ítélt dolog jelleg.

veszelka # 2010.11.22. 14:27

Ezt elmulasztottam ítélet hirdetéskor szembesültem a problémával . Ez a hajó elment vagy..?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.22. 13:47

Ha tényleg érdekel a másik vonatkozás, akkor az objektív azt jelenti, hogy tökmindegy, miért esett a kötelezett késedelembe.

lewho # 2010.11.22. 13:06

Kérned kell külön, ha nem teszed, nem ítélik meg.

veszelka # 2010.11.22. 12:47

Tisztelt Fórumozok!

Kérdésem a következő: "A késedelmi kamat, a pénztartozás késedelmes teljesítésének objektív jogkövetkezménye." ez pontosan mit is jelent kérnem kell a bíróságon a késedelmi kamatokat külön vagy alapban jár? És ha külön nem említem nem is kapok semmit?

válaszokat köszönöm.

pereszp # 2010.11.18. 07:10

Jogi szempontból tényleg a bontás a fő téma. Gyakorlati és személyes szempontból viszont a gyermekelhelyezés és a KT. Bocsánat a megfogalmazásért! Mea Culpa!
Előzetes végrehajtás csak a GYTD megfizetésére vonatkozott, semmi egyébre.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.17. 12:06

A válóper főkérdése a bontás. Minden egyéb járulékos; ez abból is létszik, hogy azok nem is szükségképpen tárgyai a pernek; külön perben is elbírálhatók.

Ha az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezték, akkor a nem jogerős ítéletet nyilván előzetesen végrehajthatóként hirdették ki. Végre kell hajtani, be kell tartani.

(Abban ne nagyon reménykedj, hogy a másodfok gyermekelhelyezés tárgyában megváltoztatja az ítéletet.)

pereszp # 2010.11.17. 10:18

Nem a bontás ténye mint főtéma hanem a gyermekelhelyezés-láthatás volt a fellebbezés tárgya. A bontás kimondása formai, de lényeges intézkedés, persze még mint a fellebbezéssel nem érintett részítéletet jogerőre emelkedését sem vezették fel.

A bibis a dologban az, hogy hatályon kívül helyezte a gyermekelhelyezés, kapcsolattartásban hozott ideigleneseket így az eddigiekben is tapasztalt teljes kiszolgáltatottság jellemzi a kapcsolattartást. A gyermeket nem fogom kitenni az ide-oda "rabolgatás" traumájának, így sincs túl jó állapotban a rendszeres gondozói manipulációk, pofozások, megtépések, bezárások hatására.

Szóval részvétem a leterheltség miatt, a bíróságot csak a jogsz. kötelezettség terheli, de az igen. Sem a gyermek sem én nem remélhetünk segítséget senkitől-semmitől csak a felterjesztéstől, ami a rettenetes leterheltség mellet is elvégezhető 8 napon belül, pláne az azóta eltelt 145 nap alatt.

Kérem akinek hathatós tanácsa van az ossza meg, nemcsak velem!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.16. 15:39

Főkérdésben?! Ki nem tud belenyugodni a bontásba?

pazs # 2010.11.16. 15:11

pereszp: sajnos igen. A bíróságok leterheltek, egyáltalán nem rendkívüli, hogy még nem történt semmi. Ettől persze ez nem helyes, hogy így van.

pereszp # 2010.11.16. 14:23

Tisztelt Fórumozók!

Házassági bontóperben 2010. március 30.-án született ítélet, ami ellen határidőn belül, főkérdésekben fellebbezést nyújtottunk be hiánytalanul 2010. június 25.-én! Mivel 2010. október 6.-ig nem történt semmi, de semmi a fellebbezés kapcsán, kifogást is benyújtottunk, amit a mai napon kézbesítve elutasítottak. Indoklás nincs.

Hát ilyenkor? ... Egyszer majd csak meghozza a felterjesztésről a "papírt" a Mikulás, Jézuska, esetleg a Nyuszi? Talán idén, de lehet hogy csak jövőre?

CS32 # 2010.11.06. 15:17

Azért írok itt végső kétségbeesésemben, mert találok sehol egy társasházi ingatlanokra vonatkozó szabályt, amit kerestek.

A szabályt, miszerint a társasházaknak biztosítaniuk kell közös WC-t azon lakásokhoz, melyeknek nincs saját WC-jük a társasházban.

Amiért ez fontos: Megvásároltam egy régi építésű épületben nemrégiben Budapesten egy kis lakást (nem közművesített, 13 nm-es), amiben WC sincs.

(Tulajdoni lapon és az alapító okirat szerint is lakás.)

Most akarom felújítani.

De mindenképpen szükségem lenne arra, hogy használhassam a lakásommal szomszédos közös WC-t, ami az osztatlan közös tulajdon része.

Ennek használatához jogom van, hiszen nincsen a lakásomban WC, nem is volt bevezetve.

(A lakásomba be sem fér egy WC, úgy hoz használható legyen).

A probléma: A társasház el akarja ezt most idegeníteni (eladni egy másik, a társasházban tulajdonrésszel rendelkező személynek, akinek viszont van WC az ingatlanjában.).

Én nem tudom az elidegenítést megakadályozni, mivel a többi lakó egyhangúlag megszavazná ezt (2/3-os többséggel), illetve az alapító okirat módosítás is meg tud történni ezügyben (az újfent érvényes 4/5-ös többséggel), mert nekem nagyon kicsi a tulajdonrészem a házban, egyedül kevés vagyok, hiába szavazok ellene).

Mert ezt szóban már a helyi ANTSZ-nél és az építésügyi hatóságnál is elmondták, de senki nem tudta megadni a ténylegesen ezt tartalmazó szabályt, törvényt.

(Az alapító okiratban erről nincs szó. És sem a 2003 évi CXXXIII törvény a társasházakról, sem a 253/1997-es kormányrendelet nem tartalmaz erről adatot.)

Kérem, adja meg valaki ezt nekem, hogy melyik írott szabály mondja ezt ki, hogy ne idegenítse el a ház ennek a WC-nek a használatát tőlem az eladással.

Előre is köszönöm!

ObudaFan # 2010.11.05. 17:57

Nincs mit.

Dr.Fradista # 2010.11.04. 18:26

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a tippet, ez be se ugrott, mert elvesztem a Lakástv.-ben :)

ObudaFan # 2010.11.04. 17:23

Van törvényi szabály, csak jó helyen kell keresni.

Ptk. 432. § (2) A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.

Dr.Fradista # 2010.11.04. 16:13

Kedves Dr.Attika!

Köszönöm a segítséget!

Dr.Attika # 2010.11.04. 15:42

Béla! Alapnak alap, de ha a kérező BH-t akar, akkor kapjon BH-t.

BH2009. 205
A tulajdonos személyében bekövetkezett változás a bérleti szerződés egyéb tartalmára nem hat ki, ezért a jogviszonyra irányadó a felmondás szerződésbeli korlátozása is [1959. évi IV. törvény 112. § és 200. §, 1993. évi LXXVIII. törvény 43. §].

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.04. 15:19

Minek ehhez BH? Ez alap.

Dr.Fradista # 2010.11.04. 15:14

Üdvözlet mindenkinek!

Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Szükségem lenne egy konkrét BH-ra ( jogegységi döntésre ,stb. ) amikor gazdálkodó szervezetek között létrejött határozott idejű szerződés kapcsán a bérbeadó személyében bekövetkezett változásra tekintet nélkül ( eladták az ingatlant ) az új tulajdonosra nézve is kötelezőnek ítélték ezt a bérleti szerződést.

Az Ltv.-t már kielemeztem, ott egyértelmű szabályozást nem találtam erre vonatkozólag.
Minden segítséget előre is köszönök!

Üdv

pazs # 2010.11.02. 14:47

Tordesillas: csak akkor, ha a munkáltató élt rendes felmondással. Ha a munkavállaló adta be a felmondását, akkor nem.

Tordesillas # 2010.11.02. 14:46

A felmondási idő felére mentesíteni kell a munkavégzés alól.

Attilaxxxv # 2010.11.02. 09:00

Köszönöm a választ!
Pontossan így értettem!

pazs # 2010.11.02. 08:56

Hova?
Ha jól sejtem, az a kérdésed, hogy ha te mint munkavállaló rendes felmondással élsz, másnap kell-e még menned dolgozni. HAcsak írásban fel nem mentenek a munkavégzés alól, a felmondási időt végig kell dolgozni és nem, nem köteles elengedni.