Jogi tanács kérése


drbjozsef # 2018.04.01. 14:56

Mindenesetre érdekes tény, hogy a hatályos Hpt. semmi ehhez hasonló passzust nem tartalmaz. Lehet, hogy az 1996. évi CXII. törvényben vagy korábbiban volt ilyen, de a hatályos 2013. évi CCXXXVII. törvényben nincs.

Talán rájöttek, hogy valóban ütközik a passzus a józan ésszel.

Ycal # 2018.04.01. 08:39

gerbera:

"a fenti szabály gyakorlatilag kétféle módon engedi meg a kamat és járulék megjelölését: százalékosan, vagy pedig - mivel nincs külön nevesítve - bárhogyan (például szövegesen).
”"

Ezt a kovetkeztetest hogyan sikerult levonnod?

En sehol nem latok benne vagylagossagot talan ezert nincs nevesitve kulon :)

Probald meg ertelmezni a "valamint" kifejezest, az kozelebb visz a megoldashoz.

Tovabba a kamat meretket (osszeget) egy szazalekosan kifejezett ertekkel tudod megadni :)

A koltseget meg kell nevezni a szerzodesben valamint a merteket egy %-osan kifelyezett ertekkel (szammal) is meg kell adni :)

gerbera317 # 2018.03.31. 13:24

a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét.

ez a szabály több sebből is vérzik:
Amit a szabály szerint százalékban kell kifejezni (pl. 3,99%, az nem "érték", hanem mérték, ismertebb nevén kamatláb. Tehát, ha a kamatot, vagy valamely, százalékban kifejezhető járulékot kell kifejezni, akkor pl. 3,99%, ha viszont az értékét kell megnevezni, akkor az pl. 3.141.592,6536 Ft. Vagy így, vagy úgy. A kettő együtt semmiképpen.
Mivel olyan nincs, hogy egy jogszabály nem jó, ezért a fenti szabály gyakorlatilag kétféle módon engedi meg a kamat és járulék megjelölését: százalékosan, vagy pedig - mivel nincs külön nevesítve - bárhogyan (például szövegesen).
A bank pedig fogta szépen, és ezt a kettőt összegyúrta: megadta szövegesen ("a folyósításkori hirdetmény szerint"), és még hozzátette, hogy "jelenleg 3,99%"). Így megfelelt - tegyük hozzá, hogy az akkor hatályos Hpt. szerinti - mindkét kritériumnak.
Szép húsvétot.

nonolet # 2018.03.31. 13:10

Tartalmazza...

A szerződéskötéskorit !
Ezzel megfelel a Hpt-nek, meg a kúriának.

A kamat annyi is lett volna, HA RÖGTÖN igénybe is vette volna a hitelt.

Azonban nem vette!!! igénybe rögtön.

Ezért jön képbe a második szabály IS.
Mivel a kamatok változóak!
Azaz kell egy szabály, ami lefedi ezt az időbeli eltérést.

Különben ugye a folyósítás napján újra módosítani kéne a szerződést és újra közjegyzőhöz menni....

A két szabály együtt és időben egymás után érvényes.
Mivel időben elváló dolgokról van szó.
Ezt kéne megértened... végre.

- - -

De te azt akarnád, hogy a 2. szabály ne legyen érvényes.

Most akkor fordítsuk meg...

Tegyük fel, hogy LEFELÉ ment a kamat a folyósításig!
Mondjuk 1,9% -ra...

Akkor te mit követelnél?! ugyanezen íratok alapján.
Akkor is 3,99 %-ot vagy akkor inkább az 1,9%-ot?

Hmmm? mit...lássuk.

Ycal # 2018.03.31. 11:01

Persze nonolet :)

A jogszabalyokat meg senki nem hivta fixa ideanak :)

En ertek magyarul.

Ok, tegyuk fel , hogy a folyositaskori kamatertekben allapodtak meg a felek, ezt hogy lehet osszhangba hozni a Hpt. 213. c pontjanak eloirasaval, amiszerint semmis a szerzodes, ha nem tartalamzza a kamat %-osan kifejezett ereket.

Ycal # 2018.03.31. 10:57

KBS:

En nem biralom a Kuriat, ha eddig nem esett volna le, epp, hogy a Kuria iteletere hivatkozva, mondom azt, hogy az en esetemben problemak fognak adodni.

Ha ahogy nonolet es drb mondja, a felek valoban abban egyeztek meg, hogy a "folyositaskori kamaton" szerzodnek, akkor a Hpt. 213. c miatt semmis a szerzodes.

Ha megvaltoztatjak eddigi velemenyuket es a Kuriaval egyetertve azt mondjak, hogy az ados megerositette a Kj. Okiratban, hogy milyen kamaterteken kivan szerzodni igy a szerzodes tartalmazza a kamatot es nem utkozik a Hpt. 213. c pontjaba, akkor ott akarati hibaba futunk bele leven a bank akarata nem erre vonatkozott....a bank ugyanis a "folyositaskori kamaterteken" kivant szerzodeni ezert is nyujtotta 3.99% helyett 4.99%-on a kolcsont.

nonolet # 2018.03.31. 10:18

Mert beláttuk, hogy nem lehet úgysem meggyőzni...
Nem értesz magyarul, mert nem akarsz.

Fixa ideákkal pedig nincs értelme vitázni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.31. 10:18

Szerintem adhatnál tanácsot a foci szövetségi kapitánynak is. Sőt, azzal talán kevésbé tűnnél komikusnak, mint a Kúria szakmai bírálatával.
(Igen, ez tekintélyérv. Ha úgy se használ semmi, akkor miért ne?)

Ycal # 2018.03.31. 10:14

De nagy csend lett hirtelen.... :)

Tudjuk, hogy en hulye vagyok a joghoz"nemkoltsegazarfolyamres" KBS :)

Ycal # 2018.03.31. 09:06

Olvassatok mar el a Kurias itelet utolso mandatat...

Az ados pontositotta a Kj. okiratban foglaltan, hogy milyn kamaton kivan szerzodni...meg a szerzodes kotes napjan.

Akkor ezt a megallapitast, most hagyjuk figylmen kivul?

Egyebkent a Kuria azert tette ezt magallapitast, hogy elkerulje a Hpt.213. c pontja szerinti semmisseget.

Hpt. 213. § (1) Semmis az kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

  1. a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

A "folyositaskori kamat" -ot ugyanis nem %-os erteku meghatarozas.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.31. 09:03

Ne fáradjatok, sose fogja megérteni. A devizás ügyletekre rákattanás majdnem olyan súlyos, mint a heroinfüggőség.

nonolet # 2018.03.31. 08:43

Magyarul ...

Most megkötjük a szerződést, DE!!!
a kamat MAJD annyi lesz, amennyi
a folyósítás napján éppen érvényes lesz.

Tájékoztatásul: jelenleg 3,99 az érvényes kamat.

- -

Erről szólnak szerintem azok a papírok.

nonolet # 2018.03.31. 08:39

Miből gondolod, hogy
az adós nem a folyósításkori kamaton kívánt szerződni?!

Hisz KIFEJEZETTEN ezt írta alá a szerződésben!

Az aláíráskori kamat pedig
egyértelműen
CSAK TÁJÉKOZTAT az éppen akkoriról.

drbjozsef # 2018.03.31. 08:38

Kj.-k egy banki "tervezet" alapjan keszitettek az okiratokat

Akkor akár itt is lehetett a hiba, mert nem készült fel a Kj erre a kamat változásra. De ez, nem teszi semmissé magát a szerződést, ahol a folyósításkori kamatban egyeztek meg.

drbjozsef # 2018.03.31. 08:37

"folyositaskori hirdetmenyben szereplo osszegben allapodtak meg."

Ezek szerint ezt elfogadta az adós is, ez lett az akarata.
Ha valami hiba folytán egy kis inkoherencia bekerült a papírokba, az még nem cáfolja meg ezt a kijelentést.

(Abba bele se mennék, miféle rizsa az, hogy a bank akarata, és az adós csak elfogadja. Nem. Legfeljebb a bank javaslata, de ha elfogadja, akkor onnatól az ő akarata is. Értem én, hogy banki erőfölény, meg ő diktál, de hát igen, ő adja a pénzt, az adósnak meg nem kötelező szerződnie vele, keressen másik bankot vagy hitelezőt ha nem tetszik valami)

Ycal # 2018.03.31. 08:36

drb:

Nem titok, hogy a Kj.-k egy banki "tervezet" alapjan keszitettek az okiratokat...ez a valosagban azt jelentette, higy atirtak a nevet osszeget datumot es mar kesz is volt az okirat. Igy nem nehez belatni, hogy nemcsak a szerzodesek, de a Kj. okiratok is egyezoek legalabbis bankonkent.

Ycal # 2018.03.31. 08:33

drb:

A felpereseben ugyanaz a 3.99% szerepel ami a szerzodeeben is meg van jelolve tajekoztato jellegunek.

A problema a regi Ptk. 205.

Mert nem lehet egyszerre ketfele akarata az egyik felnek.

A szerzodes nem vitasan a bank akaratat tukrozi, amit az ados max. elfogadhat,amennyiben ugy iteli meg, hogy megegyezik az O akarataval vagyis konszenzus van a felek kozott.

A Kuria iteletenek elso mondata a bank akaratat , mig a masodik az ados akaratat irja le.
(Olyan nincs, hogy az adosnak 2 akarata legyen egyszerre)

Namarmost a jog ismeri a disszenzus es a rejtett dissszenzus fogalmat mikor az akarategyezes csak latszolagos ez viszont azt okozza, hogy a szerzodes letre sem jon a felek kozott.

Leforditva a Kuria iteletet, a bank a folyositaskori kamaton, mig az ados a kj. Okiratba megerositett kamaton kivant szerzodni.
(A szerzodesek 99%-ban ezek a kamatertekek megegyeznek, igy nem bukik ki ez az akarati problema, ebben az esetben viszont kibukik, mert valtozott a kamat)

drbjozsef # 2018.03.31. 08:01

Értem.

Mi van a közjegyzői szerződésben? Nem a kúriai ítélet szerintiben, hanem a felperesében? Miért gondolod, hogy simán, csont nélkül rá lehet húzni egy másik Kj szerződést a felperesére?
Látom az ellentmondást, de nem gondolom olyannak, ami befolyásolná azt az evidens tényt, hogy szerződéskor megállapodunk abban, hogy a folyósításkor érvényes kamaton kezdődik a szerződés - és így is történt.
De én laikus vagyok, mit sem értek az egészből.

Ycal # 2018.03.30. 22:56

nonolet:

A Kj. okirat a szerzodes alairasanak napjan keszult.

22 napra ra tortent a folyositas :)

nonolet # 2018.03.30. 22:52

A közjegyző mikor volt?
Ahhoz képest ...
A folyósítás mikor volt?

Ycal # 2018.03.30. 22:39

djb:

Latom nem erted :)

A ket mondat kozott kb. 1 ora teltel, mig a fel a bankbol atment a kozjegyzohoz...

A kj. okirat nem a folyositaskor, hanem a szerzodes alairasa utan kb. 1 oraval szuletett :)

Csakhogy az idezett esetben a szerzodes alairasa es a folyositas kozott nem valtozott a kamat.Igy a szerzodes napjan keszult kj. okirat azt a kamaterteket tartalmazza, ami a folyositaskor is volt.

Viszont az en esetemben a szerodesben 3.99%-os tajekoztato jellegu kamat szerepel, a szerzodes kotes napjan kelt kj. okiratban 3.99%-os kamatertek szerepel a kotelezettseg vallalasban. Ha ezt a Kuria idezett itelete szerint megerositesnek es pontositasnak vesszuk, akkor eloall a problema.

Megpedig az, hogy a "folyositaskori hirdetmenyben" mar 4.99% -os kamat szerepl es a bank ezen a kamatlabon nyultotta a kolcsont. Ezert hivatkozik az jogi kepviselo is arra, hogy a felek ebben egyeztek meg.

Az en esetemben viszont mivel valtozott a kamat, a Kuria iteletenek ket mondatat alkalamazva ellentmondasra jutunk mivel a "pontositott kamat" nem egyezik a valos fooysositaskori kamattal :)

Ronny3 # 2018.03.30. 20:20

Ismét szeretném megkérdezni:

A felperes fiaként a perben meghatalmazottja leszek, de ugyanakkor a felperes mellett voltam egy adott helyzetben, ami a perrel összefügg, és azzal kapcsolatban tanúskodnom is kellene.

Lehetek-e felperes meghatalmazottjaként tanú is a perben?

Köszönöm.

drbjozsef # 2018.03.30. 16:06

Továbbra sem látok a világon semmilyen ellentmondást.

"a kölcsön kamata a folyósításkori hirdetményben szereplő érték"

"Kj. előtt tett és közokiratba foglalt tartozás elismerő nyilatkozatban megerősítik a szerződéses kötelezettségüket egyben pontosítják a szerződést a kamat mértékét illetően"

Az első mondat és a második között eltelt némi idő, változott a kamat, tehát annak mértékét pontosítani kell.
Ez nem hogy ellentmondás, hanem tökéletes folyománya a második az elsőnek. Amit linkeltél az meg pláne szóról szóra erről szól.

Ycal # 2018.03.30. 14:41

Bocs elírtam:

a szerzodesben szereplo kamatlab erteken es nem "osszegen" kivant szerzodni...

Ycal # 2018.03.30. 13:43

A csatolmányban megtaláljátok, azt amiről szó van...

A probléma, hogy az ítélet két megállapítása (az eslőre maga a jogi képviselő is hivatkozik) jelen esetben nem teljesülhet....mert a második megállapítás szerint az adós a szerződésben szereplő összegen kívánt szerződni :-)

"egyben pontosították is a szerződést, mégpedig a kamat mértékét illetően.
”"

http://hitelesmagyar.com/…a_21_573.png