Jogi tanács kérése

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Ycal # 2018.04.02. 11:42

nonolet:

„"A kúriásban van egy KIFEJEZETT megállapodás!!!

A tiédben meg CSAK egy tájékoztatás van az adott pillanatról."
”

Mi neked a kifejezett megállapodás?

Ha a Kj. okirat, amiben a Kúria szerint pontosították a kamatot, akkor megnyugtatlak, az én Kj. okiratomban is szerepel ez a "pontosítás".

Amit te nem akarsz tudomásul venni, hogy a két szerződés és Kj. okirat , mind egy bank tervezete, így egy kaptafára készült.

Tehát mindkét esetben a szerződés , azt tartalmazza , hogy "a folyósításkori kamat lesz a szerződés kamata és tájékoztató jellegel tartalmazza a szerződéskötéskori kamatot."

Mindkét kj. okirat tartalmazza azt a részt, ami a Kúria szerint a kamat pontosítása.

Amiben a két dolog különbözik, hogy a lezárt perben, nem változott a kamat a szerződéskötés és a folyósítás között.

Megnyugtatlak a szerződés és a Kj.okirat a most tárgyalt dolgokban megegyezik.

Ycal # 2018.04.02. 11:05

gerbera:

Mivel a bank nem egy személy, mint én vagy te ezért használom a "bank jogi képciselője" kifejezét. Ha nem használnám, most valszeg az lenne a baj, hogy a bank nem is tud ilyet állítani, csak a jogi képviselője :-)

De látom, megint sikerült a leglényegesebb dolgot megregadnod az ügyből :-)

nonolet # 2018.04.02. 11:03

Ycal

Mondom újra: nem tudsz magyarul... és/vagy nem tudsz értőn olvasni.

Olvasd már el értőn!!!!, azt az idézetet a kúria kapcsán!

Aztán próbáld felfogni, hogy az EGY másik típusú eset.
Nem olyan, mint amiről kérdezel.

-

A kúriásban van egy KIFEJEZETT megállapodás!!!

A tiédben meg CSAK egy tájékoztatás van az adott pillanatról.

A kettőt összemosni-összekeverni... ehhh!

gerbera317 # 2018.04.02. 06:36

Miért emeled ki folyton, hogy a bank 'jogi képviselője'? Ennek jelentősége van, vagy csak te nem tudod, hogy amit a jogi képviselő mond, az olyan, mintha a bank mondaná?

Ycal # 2018.04.01. 22:03

ja, bocs, azt elfelejtettem, hozzátenni, hogy bank jogi képviselője valszeg, annyira nincs képben, hogy még az sem esett le neki, hogy a szerződés aláírása és a folyósítás között változott a kamat a jelen esetben.

Ezért azt akarja bizonyítani, hogy attól, hogy a felek a "folyósításkori hirdetményben szereplő kamaton" kívántak szerződni, ettől még a szerződés tartalmazza a kamat éves %-os mértékét. Ugyanis a kamat a bank eddigi pereiben nem változott a két időpont között!

Ycal # 2018.04.01. 21:54

gerbera:

Miről is beszélsz?

Én nem akartam semmit megváltoztatni utólag.

Az egész onnan indult, hogy feltettem egy kérdést:

Mi van , akkor ha a bank jogi képviselője a perben két ellentétes dologra hivatkozik.

Egyszer arra, hogy a felek "abban egyeztek meg, hogy a szerződés kamata a folyósításkori érték."

Másodszor hivatkozik a bank egy már lezárult perében lévő ítéletre, mégpedig arra amit most ulyra ide csatolok.

http://hitelesmagyar.com/…a_21_573.png

Az ítéletben azt állapítja meg a Kúria, hogy a szerződés tartalmazza a kamat mértékét, mivel igaz, hogy csak egy tájékozattó jellegű kamat szerepel a szerződésben , de az adós közokiratba foglalt nyilatkozataval megerősítete szerződéses kötelezettségét, egyben pontosította is a szerződést, mégpedig a kamat mértékét illetően.

Namármost a két dolog ellentmond egymásnak, mert a folyósításkori kamat 4.99% , ezen nyújtotta a bank a kölcsönt, a Kúria ítélete szerint viszont a szerződéskötés napján az adós pontosította a Kj. okiratban, hogy milyen kamaton kíván szerződni. Ez az Kúria szerint "pontosítottnak"é nevezett érték (neked mérték), amit a Kj. okirat tartalmaz viszont 3.99%.

De nonolet és djb szerint mindkét dolog igaz lehet egyszerre...

Tehát , nincs ellentmondás a pontosított 3,99%-os kamat és a folyósításkori 4.99%-os kamat között, sőt még meg is van pontosan jelölve a szerződésben a kamatláb , ami nem más mint, a tájékozató jellegű vagy a Kúria szerint pontosított kamat, de a szerződésben van egy másik megállapodás is, ami szerint viszont, majd a folyósításkori kamat lesz a nyerő, így a bank is helyesen járt el, hogy ezen folyósított.

Tehát ez a szerződés egyszerre két meghatározott kamatláb mértéket tartalmaz egyszerre, ami eltérő , de ez megszokott és teljességgel normális és elfogadott.

Ycal # 2018.04.01. 21:14

drb:

Ebből mit is akartál kihozni? :-)

gerbera317 # 2018.04.01. 21:07

Most mi a faxt hisztizel? A bank is balhézhatna, hogy aláírtál valamit, amit utólag meg akatál változtatni. Most nincs türelmem elolvasni az előzményt, de valószínűleg balhézott is, és a bíróság neki adott igazat. Vagy nem? Viszont, ha még nem, akkor nem itt kéne hisztizni, hanem a bíróságon. Hátha ők értik a problémádat.

drbjozsef # 2018.04.01. 20:54

Nem én hivatkoztam, te.
A mostani se rossz.

„(5) * Ha az e § szerinti tartalmi kellék hiánya a szerződés létrejöttét nem érinti, a hitelező a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasztónak a szerződés kellékhiányából származó kárát.”

Ycal # 2018.04.01. 19:43

„"Mindenesetre érdekes tény, hogy a hatályos Hpt. semmi ehhez hasonló passzust nem tartalmaz. Lehet, hogy az 1996. évi CXII. törvényben vagy korábbiban volt ilyen, de a hatályos 2013. évi CCXXXVII. törvényben nincs.

Talán rájöttek, hogy valóban ütközik a passzus a józan ésszel.”"

Vagy talán egy másik törvényben van szabályozva :-)

Mondjuk a 2009. évi CLXII. törvényben.

Ajánlom figyelmedbe a 16. § ami a régi 7 pont helyett 25 pontban szabályozza a "fogyasztónak nyújtott kölcsön" esetében a szerződés kötelező tartalmi elemeit!

Még jó, hogy így már nem ütközik a józan ésszel :-)

Arról már nem is beszélve, hogy az új törvény milyen "előzetes tájékoztatási kötelezettséget" ír elő :-)

Ycal # 2018.04.01. 19:24

drb:

„"Talán rájöttek, hogy valóban ütközik a passzus a józan ésszel.”"

Na , hogy én erre nem gondoltam...

Valóban ütközik a józan ésszel, hogy a bank előre megmondja, mekkora lesz a kölcsön kezdeti kamatlába....

Viszont én még egy hirdetést sem láttam, hogy "5 milliót , 5évre, a folyósításkori kamatlábon, előre ki nem számítható törlesztőrészlettel, csak nálunk.... a legkedvezőbb ajánlat a piacon"

:-))))

Ycal # 2018.04.01. 19:20

Persze nonolet :-)

Ennyi erővel a 1848. évi kamatértéket is taratlmazhatta volna vagy akár a fiokvezető feleségének méreteit :-), mivel azt mondjátok, hogy "úgyis a folyósításkori" kamatérték lesz a lényeg :-)

Vagyis a szerződéskötéskorinak semmi relevanciája nincs :-)

Ja, de mégis van... a fogyasztó az alapján hozta meg a döntést, hogy melyik bank ajánlatát választja , mert lehet, hogy 4.99%-os kamatértéken, már nem szerződik az adott bankkal, lévén más bank jobb kondíciókkal nyújthatott volna kölcsönt :-)

Ti , hogyan választotok finanszírozást?

Mert én úgy, hogy összevetem a bankok által kínált termékek feltételeit.

Az alapján eldöntöm, hogy melyik terméket választom.

Te viszont ezek szerint nonolet, úgy választasz, hogy amelyik bank logoja szimpatikus, mert majd úgyis a folyósításkor fog kiderülni, milyen feltételekkel nyújtja a kölcsönt a bank....

Ycal # 2018.04.01. 18:21

gerbera:

Orulok, hogy te ilyen helyen dolgozol, akkor gondolom annyi esz szorult beletek ott a "cegnel" , hogy ha egy jogszabalyt sajat kutfobol ertelmeztk, akkor veszitek a faradtsagot es annak is utana nezek, hogy mely EU-s iranyelvnek valo megfeleles miatt keszult maga a jogszabaly.Valamint mivel a nemzeti jogszabalyokat foleg amelyek az irany elv rendelkezeseit ultetik at a jogba , az EUs iranyelvvel elerni kinant celnak megfeleloen kell ertelmezni, ezert elolvassatok melle az iranyelvet is.

mivel a fogyasztóvédelem tovább javul, ha a hitelszerződések írásos formában készülnek, és tartalmaznak bizonyos minimálisan előírt elemeket a szerződéses kötelezettségre vonatkozóan;

mivel a hitelszerződések nem térhetnek el ebben az irányelvben foglaltak végrehajtására elfogadott előírásoktól a fogyasztó hátrányára; mivel ezeket az előírásokat nem lehet megkerülni a szerződések alakításával;

  1. "éves, százalékban kifejezett hiteldíj" a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége a megadott hitelösszeg éves százalékában kifejezve, és a tagállamban elfogadott módszer szerint kiszámítva.

(1) A hitelszerződést írásba kell foglalni. A fogyasztó az írásba foglalt szerződésből egy példányt kap.
(2) Az írásba foglalt megállapodás tartalmazza:

  1. az éves hiteldíj mértékének meghatározását

Nem irigylem a fonokod mikor eloadod neki, hogy az, hogy O valamit szazalekosan kifejezve akar latni az valojaban azt is jelenti, hogy "szovegesen is magadhatod" pl: "majd a jovo honapban kiderul szazalek"


Neha en is at szoktam ertelmezni a KRESZ szabalyait, de a rendorok nem igazan toleraljak....pedig en mar sokszor mondtam neki, higy nincs idom megvarni, hogy Ok hogyan meltoztatnak ertelmezni a KRESZ szabalyait :)

gerbera317 # 2018.04.01. 15:28

Ycal! Tényleg nem éred a levezetést, vagy szimplán el sem olvastad? Nyelvtani értelmezéssel levezettem abból a maszlagból, hogy "százalékban kifejezett értékét". Olvasd el még néhányszor, hátha leesik.
Tudod én olyan helyen dolgozom, ahol nem érünk rá megvárni, amíg a Kúria méltóztatik értelmezni egy rövid mondatot. Ahhoz vagyunk szokva, hogy mi magunk értelmezzük és alkalmazzuk a jogszabályt, mégpedig azon melegében. Nem kötelező utánunk csinálni, csak ne akadékoskodjon senki töketlen, amikor azt látja, hogy mi meg csináljuk.

drbjozsef # 2018.04.01. 14:56

Mindenesetre érdekes tény, hogy a hatályos Hpt. semmi ehhez hasonló passzust nem tartalmaz. Lehet, hogy az 1996. évi CXII. törvényben vagy korábbiban volt ilyen, de a hatályos 2013. évi CCXXXVII. törvényben nincs.

Talán rájöttek, hogy valóban ütközik a passzus a józan ésszel.

Ycal # 2018.04.01. 08:39

gerbera:
„
"a fenti szabály gyakorlatilag kétféle módon engedi meg a kamat és járulék megjelölését: százalékosan, vagy pedig - mivel nincs külön nevesítve - bárhogyan (például szövegesen).”"

Ezt a kovetkeztetest hogyan sikerult levonnod?

En sehol nem latok benne vagylagossagot talan ezert nincs nevesitve kulon :)

Probald meg ertelmezni a "valamint" kifejezest, az kozelebb visz a megoldashoz.

Tovabba a kamat meretket (osszeget) egy szazalekosan kifejezett ertekkel tudod megadni :)

A koltseget meg kell nevezni a szerzodesben valamint a merteket egy %-osan kifelyezett ertekkel (szammal) is meg kell adni :)

gerbera317 # 2018.03.31. 13:24

a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét.

ez a szabály több sebből is vérzik:
Amit a szabály szerint százalékban kell kifejezni (pl. 3,99%, az nem "érték", hanem mérték, ismertebb nevén kamatláb. Tehát, ha a kamatot, vagy valamely, százalékban kifejezhető járulékot kell kifejezni, akkor pl. 3,99%, ha viszont az értékét kell megnevezni, akkor az pl. 3.141.592,6536 Ft. Vagy így, vagy úgy. A kettő együtt semmiképpen.
Mivel olyan nincs, hogy egy jogszabály nem jó, ezért a fenti szabály gyakorlatilag kétféle módon engedi meg a kamat és járulék megjelölését: százalékosan, vagy pedig - mivel nincs külön nevesítve - bárhogyan (például szövegesen).
A bank pedig fogta szépen, és ezt a kettőt összegyúrta: megadta szövegesen ("a folyósításkori hirdetmény szerint"), és még hozzátette, hogy "jelenleg 3,99%"). Így megfelelt - tegyük hozzá, hogy az akkor hatályos Hpt. szerinti - mindkét kritériumnak.
Szép húsvétot.

nonolet # 2018.03.31. 13:10

Tartalmazza...

A szerződéskötéskorit !
Ezzel megfelel a Hpt-nek, meg a kúriának.

A kamat annyi is lett volna, HA RÖGTÖN igénybe is vette volna a hitelt.

Azonban nem vette!!! igénybe rögtön.

Ezért jön képbe a második szabály IS.
Mivel a kamatok változóak!
Azaz kell egy szabály, ami lefedi ezt az időbeli eltérést.

Különben ugye a folyósítás napján újra módosítani kéne a szerződést és újra közjegyzőhöz menni....

A két szabály együtt és időben egymás után érvényes.
Mivel időben elváló dolgokról van szó.
Ezt kéne megértened... végre.

- - -

De te azt akarnád, hogy a 2. szabály ne legyen érvényes.

Most akkor fordítsuk meg...

Tegyük fel, hogy LEFELÉ ment a kamat a folyósításig!
Mondjuk 1,9% -ra...

Akkor te mit követelnél?! ugyanezen íratok alapján.
Akkor is 3,99 %-ot vagy akkor inkább az 1,9%-ot?

Hmmm? mit...lássuk.

Ycal # 2018.03.31. 11:01

Persze nonolet :)

A jogszabalyokat meg senki nem hivta fixa ideanak :)

En ertek magyarul.

Ok, tegyuk fel , hogy a folyositaskori kamatertekben allapodtak meg a felek, ezt hogy lehet osszhangba hozni a Hpt. 213. c pontjanak eloirasaval, amiszerint semmis a szerzodes, ha nem tartalamzza a kamat %-osan kifejezett ereket.

Ycal # 2018.03.31. 10:57

KBS:

En nem biralom a Kuriat, ha eddig nem esett volna le, epp, hogy a Kuria iteletere hivatkozva, mondom azt, hogy az en esetemben problemak fognak adodni.

Ha ahogy nonolet es drb mondja, a felek valoban abban egyeztek meg, hogy a "folyositaskori kamaton" szerzodnek, akkor a Hpt. 213. c miatt semmis a szerzodes.

Ha megvaltoztatjak eddigi velemenyuket es a Kuriaval egyetertve azt mondjak, hogy az ados megerositette a Kj. Okiratban, hogy milyen kamaterteken kivan szerzodni igy a szerzodes tartalmazza a kamatot es nem utkozik a Hpt. 213. c pontjaba, akkor ott akarati hibaba futunk bele leven a bank akarata nem erre vonatkozott....a bank ugyanis a "folyositaskori kamaterteken" kivant szerzodeni ezert is nyujtotta 3.99% helyett 4.99%-on a kolcsont.

nonolet # 2018.03.31. 10:18

Mert beláttuk, hogy nem lehet úgysem meggyőzni...
Nem értesz magyarul, mert nem akarsz.

Fixa ideákkal pedig nincs értelme vitázni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.31. 10:18

Szerintem adhatnál tanácsot a foci szövetségi kapitánynak is. Sőt, azzal talán kevésbé tűnnél komikusnak, mint a Kúria szakmai bírálatával.
(Igen, ez tekintélyérv. Ha úgy se használ semmi, akkor miért ne?)

Ycal # 2018.03.31. 10:14

De nagy csend lett hirtelen.... :)

Tudjuk, hogy en hulye vagyok a joghoz"nemkoltsegazarfolyamres" KBS :)

Ycal # 2018.03.31. 09:06

Olvassatok mar el a Kurias itelet utolso mandatat...

Az ados pontositotta a Kj. okiratban foglaltan, hogy milyn kamaton kivan szerzodni...meg a szerzodes kotes napjan.

Akkor ezt a megallapitast, most hagyjuk figylmen kivul?

Egyebkent a Kuria azert tette ezt magallapitast, hogy elkerulje a Hpt.213. c pontja szerinti semmisseget.

Hpt. 213. § (1) Semmis az kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

  1. a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

A "folyositaskori kamat" -ot ugyanis nem %-os erteku meghatarozas.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.31. 09:03

Ne fáradjatok, sose fogja megérteni. A devizás ügyletekre rákattanás majdnem olyan súlyos, mint a heroinfüggőség.