Jogi tanács kérése


zserd # 2012.04.21. 07:18

Üdvözletem!

Ha én a Művelődési Házban külsősként hívok egy produkciót, akkor az előadott mű után ki fizeti a jogdíjat (kit vonhatnak felelősségre, ha elmarad a fizetés) A Művelődési Házat, engem, vagy a produkciót?
Köszönettel

Kovács_Béla_Sándor # 2012.04.21. 07:19

Is.

Ildi11 # 2012.04.27. 15:20

Tisztelt Fórumozók!

A sógoromék hitelét a amelyben a férjem adóstárs a bank felmondta, és átadta egy ügyvédnek az ügyet, hogy próbáljanak meg egyezséget kötni a tartozás rendezésére. Sógoromék tettek ajánlatot, hogy mennyi részletet tudnak fizetni havonta a bank részére amelyet a bank el is fogadott de a megállapodást nem kapták meg, hogy aláírva vissza tudják küldeni mert az ügyvéd valószínűleg elfelejtette postázni. Ők később küldtek az ügyvédnek egy levelet, hogy nem kapták meg a megállapodást de erre sem volt semmi reakció. Ők tudják igazolni a levél valósságát mert az ajánló szelvény megvan róla. Most ott tartunk, hogy a végrehajtótól kaptunk levelet melyben elindította a végrehajtást. Az ügyvéd fel lett híva telefonon és azt mondta, hogy azonnal pótlólag postázza a megállapodást és leállítja a végrehajtást. A megállapodás megérkezett egy sima levélként. A végrehajtás le lett állítva de a végrehajtó kéri a munkadíját ami közel 600000-Ft. Amennyiben az ügyvéd elküldte volna a megállapodást a megegyezés után úgy nem került volna sor a végrehajtásra. Tehát az ő hibájából kell nekünk kifizetni a végrehajtónak 600000-Ft-ot. Mit lehet ebben az esetben tenni? Számon lehet-e ezt kéni az ügyvéden az ő hibájából felmerült költségek ( végrehajtási díj) megtérítését?
Válaszukat előre is köszönöm!

Ycal # 2012.05.02. 09:17

Sziasztok,

A 93/13/EGK IRÁNYELV-ben a 3. cikkéhez tartozó mellékletben ez található: tiszetsségtelen az a feltétel, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy:

  1. a fogyasztót visszavonhatatlanul kötelezik olyan feltételek vonatkozásában, amelyek alapos megismerésére

nem volt tényleges lehetősége a szerződés megkötése előtt;

Ezt a feltétel nem találom nevesítve a magyar fogyvéd. jogszabályokban.

Mivel az irányelvben nevesített az ilyen feltétel tisztességtelensége, hivatkozhatok arra, hogy egy feltétel ezen okból tisztességtelen?

Sherlock # 2012.05.02. 09:35

Mivel az irányelvben nevesített az ilyen feltétel tisztességtelensége, hivatkozhatok arra, hogy egy feltétel ezen okból tisztességtelen?

Nem. Mondjuk ez a Ptk.-ban benne van, úgyhogy nem értem, hogy miért kellene.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.02. 09:46

Ycal már megint - még mindig - megfeledkezik róla, hogy ezek a derék frankkölcsönösök vagy tucatszor írták alá, hogy a szerződés valamennyi feltételét részletesen megismerték, elfogadták. Ilyen körülményke között pedig nehéz meggyőzően állítani, hogy a "feltételek alapos megismerésére nem volt lehetősége" a szerződéskötés előtt.
Figyelem! Az irányelv sem azt mondja, hogy semmis a feltétel, ha a fogyasztó nem vette a fáradságot, hogy megismerje. Az kellene, hogy módja sem volt rá.

OFF
Ha nem lenne nagyon bosszantó, akkor kifejezetten szórakoztató lenne, ahogyan hályogkovácsok és csodarabbik jönnek az újabb és újabb remek ötleteikkel ott, ahol felkészült szakemberek sem tudnak segíteni.
ON

Ycal # 2012.05.02. 09:46

Sherlock:

A Ptk.-nak pontosan melyik részére gondolsz?

Ycal # 2012.05.02. 09:57

KBS, Köszönöm , nem vitatom, hogy frankhitelesek sárosak a dologban, ha másért nem, hát mert felvették a hitelt.
Ez most csak egy kis kicsapongás a 10.-ei PBT előtt.

(Oda más dolgok miatt megyek, de nem untatnálak titeket azzal, hogy a szerződéskötés és a folyósítás között 1%-ot emelkedett az induló kamatom vagy, hogy többekközött a PSZAF 2005-ös kiadványa szerint az árfolyamváltozás a devizahitelek egy speciális költsége vs. Hpt.213 )

Jelenleg csak azt szerettem volna megtudni, hogy hol találom meg a magyar jogban ezt az i. pontot.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.02. 09:59

205/B-205/C. §§

wers # 2012.05.02. 10:08

a derék frankkölcsönösök vagy tucatszor írták alá, hogy a szerződés valamennyi feltételét részletesen megismerték

Még annyit hozzátennék, hogy nem csak aláírták(tuk), de aláírás előtt a közjegyző (legalábbis nekünk) fel is olvasta, mit írunk alá.
Továbbá a Ft hitel sem éppen fogyasztóbarát, ott is a bank jár jól.

Ezen kívül, ha nincs hitel, nincs saját házam, akkor albérlet lenne, ami szintén nem olcsó. Ha azt nem tudom fizetni, akkor onnan is ki kell költöznöm.

Viszont lenne egy kérdésem, a napokban hallottam, hogy egy deviza hiteles pert nyert az OTP-vel szemben, az árfolyam (vételi-eladási) miatt, érdemes másnak is pert indítani? Vagy több hiteles együtt pereljen?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.02. 10:14

Az ügyészségnek kellene már rég egy pert indítania egyes szerződési feltételek tisztességtelensége megállapítása iránt. Akkor egyszerre eldőlne, a bíróságok is megszabadulnának a többezer egyedi pertől.

Ami az OTP-s ítéletet illeti, a bulvársajtó felfújta. Mert mekkora különbség van a vételi és az eladási árfolyam között? 3?
(Nem mellesleg csak azokkal a bankokkal szemben áll meg az érv, amelyeknek van vételi és eladási árfolyam is. Az autókölcsökben leginkább érintett Banif Plus például nem ilyen.)

wers # 2012.05.02. 10:20

Nekem ez kb 100.000 120.000 Ft a tizenöt év alatt, ha csak 3 Ft-tal számolok, de sokszor több, és nekem nem óriási a hitelem. Mi nem vállaltunk be 10 millás kölcsönt.

wers # 2012.05.02. 10:36

egyes szerződési feltételek tisztességtelensége megállapítása iránt

Én azért néhány banki magatartást is megvizsgálnék, pl. a rátukmálós reklámok: Férjhez megy a lányod, terheld be jelzáloggal a házad, abból fizeted a lagzit, a nászutat és ajándékozz egy kocsit is nekik persze hitere.
De a mai napig ha autót veszel kereskedésben, olcsóbb, ha veszel rá fel hitelt.

most mi lesz?! # 2012.05.02. 10:42

Szép napot! Óriási problémám van: ma kapott a férjem a számlavezető banktól egy levelet, mely szerint az önkormányzat inkasszózta a számláját kommunális adó, valamint teljesítmény adó tartozás miatt. férjemnek jelenleg jövedelme nincs, a számlájára csak az én fizetésem, valamint a családi pótlék érkezik, ami szintén az én nevemre szól. kérdésem: lefoghatja-e a pénzintézet a férjem számlájára, de más nevére érkező összeget? az autó nem az én nevemen van, valamint az önkormányzatnál bejegyzett kommunális adó fizetési kötelezettség sem.

Ycal # 2012.05.02. 10:57

KBS:

"Ami az OTP-s ítéletet illeti, a bulvársajtó felfújta. Mert mekkora különbség van a vételi és az eladási árfolyam között? 3?"

Azért ennél tovább mutat a dolog.

Mi derül ki ebből egyértelműen?

A bank könyvei és nyilvántartásai, nem a tartozás mértékének megfelelő összegeket tartalmaznak.

Mivel ez már köztudomású tény, így a közjegyző, hogy fog ténytanusítványt kiadni a tartozás összegéről?

Nem kell innentől ezt aggályosnak tekinteni a ténytanusítvány kiadásakor?

Valamint nem feltételez rosszhiszeműséget, ha tudható előre, hogy a követelés összege nem lehet megfelelő?

Sherlock # 2012.05.02. 11:08

Az otp-s ember nyert kb. 300 000 forintot, kétszerannyit meg elköltött a perre.

Az egy dolog, hogy perköltségként a nagy részét visszakapja, de a devizahiteleseknek nagyrészt nincs annyi pénzük, hogy kihúzzák addig amíg nyernek - ha nyernek; ügyvéd meg olyan ügyet nem vállal el, ahol nem biztos, hogy pénzéhez jut.

Félig off

És én arról sem vagyok meggyőződve, hogy tisztességtelen lenne máshogy számolni a kihelyezést, mint a törlesztést, mert az árfolyamváltozás miatt a banknak vagy túl magas lesz a likviditása, ahhoz képest amit számolt, vagy túl alacsony. Egyik esetben vennie kell a többi banktól, másik esetben eladnia(de ugye ha neki túl sok van, akkor nyilván a többi banknak is, szóval nemigen tudja eladni és így feleslegesen áll a pénze).

on

Szerintem a kormány nem fogja most bevállalni az IMF tárgyalások előtt, hogy újra nekimegy a bankoknak egy törvénymódosítással, vagy akármelyik szervezet részéről egy közérdekű keresettel, úgyhogy marad az egyéni per. De aki egy ítélet után biztosra veszi, hogy máshol is nyernek ugyanilyen tényállás mellett, az nézze meg, hogy hányféleképpen ítél 3 bíróság mondjuk egy biztosítéki célú tulajdonátruházás kapcsán...(legalább 4)

pazs # 2012.05.02. 11:11

most mi lesz?!: igen (az ugyanis nem a te pénzed, hanem bankszámlapénz).

Ycal # 2012.05.02. 11:27

Sherlock:

Ezzel az ítélettel, mindenkitengernyi időt kapott, inkább a banknak lett sürgős a dolog.

Mivel ugrott a közvetlen végrehajthatóság , ezért mindenki addig pereskedhet , amíg akar.

Hogy fog a bank ténytanusítványt kiállíttatni a tartozásról, ha köztudomású ténnyé vált, hogy a bankok könyvei és nyilvántartásai hibás adatot tartalmaznak?

Gondolom, mivel közjegyző is tisztában van azzal, hogy a bank által elétárt nyilvántartás nem megfelelő összeget tartalmaz, ezért tisztességtelen lenne a ténytanusítvány kiállítása.

wers # 2012.05.02. 11:38

köztudomású ténnyé vált, hogy a bankok könyvei és nyilvántartásai hibás adatot tartalmaznak

Ez pontosan mit takar? Hogy érted?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.02. 11:41

Mivel ugrott a közvetlen végrehajthatóság

Egyrészt dehogy ugrott (hajlamos vagy a vágyaidat tényként kezelni), másrészt az autókölcsönön amúgy sem voltak közokiratba foglalva.
Harmadrészt kinek jó, ha megy az idő? Az autókölcsönösnek évi 51% késedelmi kamattal?

Ycal # 2012.05.02. 11:52

wers:

Mivel jogerős az ítélet, hogy nincs vételi és eladási árfolyam használat a kölcsönnél, így a bank nyilvántartásai mivel azok a tölesztést eladási árfolyamon számolták, nem tartalmazhatnak jó adatot.
(A vételi és eladási árfolyamkülönbözettel többet fizettet be az adós)

KBS:

Én nem beszéltem autóról, szimpla lakáskölcsöm CHF elszámolással.Ott van kj.okirat.

"Egyrészt dehogy ugrott (hajlamos vagy a vágyaidat tényként kezelni)"

Kifejtenéd, hogy szerinted, miért állít ki a közjegyző olyan adatról ténytanusítványt, mely köztudottan nem felel meg a valóságnak?

Ha tudja, hogy nem valóst tényt igazol, akkor ott már felelősségre vonható nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.02. 12:01

Nem tudom, mi az a ténytanúsítvány, de bármelyik közjegyző úgy kiállítja a végrehajtási záradékot egy alakilag szabályosan felmondott kölcsönszerződésre, hogy csak úgy suhog. Eszébe sincs vizsgálgatni, hogy a tartozás összege annyi-e, amennyi a vh-záradék iránti kérelmen van. Sőt, nem is nagyon vizsgálgathatja.

Sherlock # 2012.05.02. 12:02

Egy egyedi ítélet újabban érinti a közjegyzőket? Amúgy is csak alakilag vizsgálják a felmondást, aztán adják a záradékot

Ycal # 2012.05.02. 12:23

KBS, Sherlock:

Valahogy meg kellene állípítani a tartozás összegét is nem?

Csapjunk a hasunkra?

Szerződési feltétel:
....jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállípítása tekintetében az adós banknál vezetett számlái és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanusítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.

Vagyis hogy fog a közjegyző ténytanusítványt kiállítani a közvetlen végrejahtáshoz, ha a bank könyvei töztudomásúan valótlan adatot tartalmaznak?

wers # 2012.05.02. 13:11

Ycal, valamit félreért valaki.

Az, hogy momentán mai napon mennyivel tartozom, annak semmi köze ahhoz, milyen árfolyamon fizettem eddig a hitelt. Ugyanis az CHF-ben van nyílvántartva, és havonta CHF-et törlesztek, az éppen aktuális árfolyamon.
Ha most felmennék a számlámra, ott láthatom, xxxx CHF a hitelem, következő esedékes részlet: xx CHF, és mikor esedékes.