Megelelőlegezve egy esetlegesen ilyen jellegű választ: a Ptk. 338.§(1) második mondat szerintem a kezesek egymás közötti megállapodása alapján végbement többletteljesítésre vonatkozik. És ha nincs ilyen? Nem kérhetem a kisebb összegért felelő kezest, hogy fizess többet, úgyis megtérítési igényed van a maradékra a nagyobb összegért felelős kezessel szemben?

No igen, de mi történik akkor, ha (az egyetmelgesen kötelezett) kezesekkel szemben nem azonos az a bizonyos limitösszeg? Mi ilyenkor a teljes tartozás, amivel minden kezes tartozik, és hova lesz az elv, hogy nem válhat a kötelezettség terhesebbé?

A Ptk. nekem is rendelkezésemre áll, a kérdés nem az egyetemlegesség általános fogalmára vonatkozott, hanem arra a sokat emlegetett limitált felelősségválla­tlásra.

Egy még mindig töprengő (de már kioktatott) üvj.

Még az utca emberétől sem érteném a felvetést, nemhogy jogvégzettől.

Ptk. 337. § (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik.

Ügyvéd – Budapest

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Kedves Dr.Attika,

Válaszát köszönöm.

Ön szerint tehát hiába biztosít egy tartozást három kezes, ha a kezesség egyetemleges és nem együttes, akkor nem követelheti a jogosult az egész tartozást, csak valamennyi adóstól egyetlenegyszer a kikötött limitösszeget.

Ez szomorú. Nagyon :)

Kedves „dr. Bété“!
A készfizető kezes, mint Ön is tanulta a jogi egyetemen sortartás nélküli, az elsődleges kötelezett helyett köteles teljesíteni. Mind ő, mind az alapkötelezett, mind a további készfizető kezes kötelezettsége egyetemleges. Aki először fizetett, vagy tőle behajtották e jogviszony alapján kérhet megtérítést a többiektől.

A „limit“ vonatkozásában. A készfizető kezes kötelezettsége nem lehet súlyosabb, mint ami az elvállaláskor volt, tehát a jogosult többet nem követelhet.

A bíróság nyilván egyetemleges kötelezést fog határozni, de hogy végül ki teljesít azt nem tudhatjuk.

http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kedves fórumozók!

Az alábbi, készfizető kezességgel kapcsolatos kérdést illetően volnék kíváncsi a véleményükre:

Adott egy alapszerződés (jellege most nem is fontos), amelyet illetően az adós esedékességkor nem teljesített. Az alapszerződéshez járul 3 db készfizető kezesi szerződés, amelyekben a kezesi felelősség mértéke maximalizált, természetesen az alaptartozáshoz képest kisebb mértékben úgy, hogy mindhárom kezesi szerződésben ugyanaz a limitösszeg szerepelt. A kezesi szerződésekből kiderül, hogy a kezesek egymással egyetemlegesen felelnek.

A kérdésem az, hogy a kezesekkel szemben csak a limitált tartozást lehet-e érvényesíteni (azaz csak az egyik kezes fizeti ki majd a kezesi szerződésben rögzített összeget, hiszen az egyetemleges felelősség alapján csak az egyikőjükkel szemben követelhető a tartozás), vagy egyenként mindhárom kezest kötelezi-e majd a bíróság a limitösszeg megfizetésére)

Hitelezőként az utóbbival járnék jobban, és véleményem szerint az egyetemlegességnek is a hitelező szolgálata lenne a célja. Egyebekben megállta tudományom.

Minden hozzászólsnak örülnék,

Egy töprengő üvj.

Hacsaknem különvagyona (nem hiszem), akkor igen.

Ügyvéd – Budapest

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Olyan kérdésem lenne, hogy ha én készfizető kezességet vállaltam, de a lakás 50%-a a nejemé aki viszont nem vállalt semmit, akkor elvehetik-e a házat ha nem tudok olyan havi összeget fizetni amit a lizingcég kér.Magyarul, a feleségem is felel az én döntéseimért?

Kedves Hozzászólók!

Köszönöm Nektek az információkat. Remélem valahogy ki tudok kecmeregni ebből a dologból.
Mindenkinek minden jót!
Üdvözlettel: FutrinkaUtca

Dehogynem áll fenn.

Ügyvéd – Budapest

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Kedves Fórumozók!

Köszsönöm Neketek az eddigi információkat.
Már csak egyetlen kérdésben kérném a segítségeteket.
Ha a bank eladja a követelést, akkor az én kezességem jogilag nem változik?
Mivel én a bankkal szerződtem. Mert hallottam egy olyan (téves) információt, hogy ne aggódjak, hiszen én nem a faktoráló céggel szerződtem, tehát a kezességem már nem áll fenn.
Előre is köszi a választ!

Pontosítás: ha a teljes tartozást egyedül rajta hajtják be, akkor a másik kezestől – feltéve, hogy egyetemlegesen kötelezettek – követelheti a felének a megfizetését. De csak a felének.
Az adós társaságtól követelheti az egészet. (Természetesen, ha a másik kezestől követeli a felét, akkor az adóstól már csak a maradék felet követelheti.)

kbs

Ez nem igaz, monalisa. Nem ártana tájékozódni, mielőtt szerencsétlen embert még egy eleve vesztes perbe is beleugratod. Vagy szerinted nem volt elég, amit eddig vesztett?

kbs

Külön polgári perben a cég tulajdonosától követelheted azon összeg + költségek + kamat megtérítését melyet helyette neked kell megfizetned.

Ha „mázlid“ van rendelkezik ingatlannal/ér­tékkel mely fedezetül szolgálhat a tartozás rendezésére, ellenkező esetben a jövedelmének egy része vonható – egálig…

Azt hogy közben mi lesz veled mire majdan pénzt látsz, azt itt senki nem tudja megválaszolni.

Ha bírósági eljárás lesz a dologból, már a keresetlevélben kérned kell, hogy a bíróság rendeljen el a tulajdonában lévő ingatlanra a földhívatalnál perfeljegyzést – nehogy nagy gyorsan eladja/eltüntes­se azt.

Javaslom beszélj ügyvéddel.

„Lisa“
laikus hozzászóló

Hahó!
Ezzel valahogy már én is tisztában vagyok. Esetleg valakinek valami más?

Nem naiv – hülye. De ezt most már te is tudod.

kbs

Kedves Fórumozók!

Olvastam a korábbi bejegyzéseket, de nem kaptam választ a kérdésemre, ezért segítséget szeretnék kérni:
Egy kft.nek voltam résztulajdonosa (30%-ban) amely folyószámlahitelt vett fel. A hitelszerződésben kezességet vállatam. Rövid időn belül eladtam a tulajdonrészemet és természetesen azt az ígéretet kaptam a cégtulajdonosoktól (persze csak szóban :(), hogy nem lesz gondom a kezességvállalásom miatt. Viszont a hitelszerződés lejártával a cég nem fizette ki a tartozását, így a bank hozzám fordult, hogy fizessek. Majd a bank eladta egy faktoráló cégnek a tartozást. Ennek két hónapja. A faktoráló cég engen nem keresett meg. A bank azt mondja, hogy már csak a faktoráló cég az illetékes.
A kérdéseim a következőek:
Az én kezességen nem szűnik meg, ha a bank a céges tartozást (amelynek már nem vagyok tulajdonosa) eladja egy faktoráló cégnek? A tartozás másik kezese a cég jelenlegi tulajdonosa.
Tehetek-e egyáltalán valamit a magam védelmében?
Vagy nagyon naív vagyok?

1. Az a lízingcég dolga.
2. Körözést a rendőrség ad ki; te még csak kérni sem kérheted, hiszen nincs közöd ahhoz autóhoz.
3. Aztán mi lenne a megtévesztés lényege? Hogy nem törleszt? Hiszen a kezesség épp erre az esetre szól. Úgy nem sok értelme lenne, hogy „leszek, kezes, de csak addig, amíg fizetsz rendesen“.
4. Az az egy lehetőséged van, ha a jogosult úgy dönt, hogy nem fordul veled szembe. Ebben viszont ne nagyon reménykedj.

• Ne vállalj kezességet!

kbs

Készfizető kezességet vállaltam egy autóért. Az adós tavaly szeptember óta nem fizeti az autó részleteit. Ez év áprilisában kaptam egy levelet a banktól, hogy a szerződés felmondásra került. Az adós időközben eltűnt, telefonra nem válaszol az általam ismert címen nem tartózkodik, ezáltal valószínű, hogy a részére kiküldött felmondásról szóló levelet sem vette át. A kérdéseim az alábbiak lennének:

• a lízingcég miért nem keresteti az autót?
• én idíthatok e körözést az autó iránt?
• tehetek e feljelentést az ember ellen, megtévesztés miatt?
• milyen lehetőségem van, hogy a lízingcég az adóson hajtsa be a tartozást ne rajtam?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nem tipikus, hogy kényszerárverésen jó áron mennének el az ingatlanok.

Ügyvéd – Budapest

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Tisztelt ObudaFan!

Köszönöm a gyors és konkrét választ! Egy pontot nem értek teljesen:

„Gyakorlatilag kizárt, hogy jövedelem keletkezzen, így szja nem merül fel.”

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges árverésből nem várható túl nagy befolyó összeg, vagy az ilyen formájú kényszerértékesítés mentesül az SZJA-fizetés alól?

NZ

„A bank a hitel összegének közel kétszeresét terhelte az említett ingatlanra keretbiztosíték formájában, ennek mi a jelentősége a végrehajtás szempontjából? Ha árverésre kerül a sor, és a befolyó összeg meghaladja a hitel összegének illetékekkel növelt értékét, akkor számít-e, hogy mekkora a (hitelösszeg közel dupláját kitevő) keretbiztosíték mértéke?”

Hogy mekkora a keret, amit biztosít, annak itt már nincs jelentősége, csak a bank tényleges követelésének.

„Tegyük fel, hogy az ingatlant elárverezik, és a befolyó összeg a bankhoz kerül. Ez esetben a zálogba adónak keletkezik-e SZJA fizetési kötelezettsége, ha az árverésből befolyó vételár meghaladja azt az összeget, amennyiért az ingatlant megszerezte (és ez utána egyébként adóznia kéne)? Azaz fenti eset normál értékesítésnek minősül-e személyi jövedelemadó-fizetés szempontjából, vagy ilyenkor ez alól felmentést kap a zálogingatlan tulajdonosa?”

Gyakorlatilag kizárt, hogy jövedelem keletkezzen, így szja nem merül fel.

„Végül szeretném megkérdezni, hogy a bank milyen módon érvényesíheti a kezessel szembeni követeléseit. Olvastam ezzel kapcsolatban a fórumon, de arra nem találtam választ, hogy a készfizető kezesre értelmezhető-e a fedezetelvonás fogalma. (A kezes személye nem azonos az adóssal.) Gazdálkodhat-e a kezes a tuladjonában lévő vagyontárgyakkal akkor, amikor a törlesztés folyamatos és a szerződés még érvényben van, avagy a szerződés bank általi esetleges felmondása után pl. a vagyontárgyak eladására kötött szerződések ugyanúgy semmisnek minősülnek-e, mint pl. egy adós esetében? (Fennállhat-e a kezes esetében rosszhiszeműség?)”

A kezes fedezetelvonó ügylete azonos megítélés alá esik az adós fedezetelvonó ügyletével, ez azonban nem semmisséget, csak a jogosult felé való hatálytalanságot eredményez.

Ügyvéd – Budapest

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Tisztelt ObudaFan!

Utánanézve a korábbi fórumbejegyzésekben nem találtam választ egy fontos kérdésre, ezért ebben szeretném most a segítségét kérni.

Adott egy ingatlanépítésre felvett beruházási hitel, amelynek biztosítékaként szerepel keretbiztosítéki jelzálogjog egy másik ingatlanra, valamint készfizető kezesség is. A gazdasági helyzet miatt egyre nehezebb a törlesztések fizetése, és számolnunk kell vele, hogy a bank felmondhatja a (közokiratban rögzített) hitelszerződést.

A probléma kapcsán néhány kérdést szeretnék feltenni: mi a gyakorlat az ilyen helyzetek esetén? Mennyire rugalmasak a mai helyzetben a bankok a hitelek átütemezésében? Ha felmondásra kerül a sor, akkor a bank először a jelzálogjogot érvényesíti, vagy a készfizető kezest szólítja fel fizetésre? Tisztában vagyok vele, hogy jogilag mindkettőt megteheti, de szokás-e a kezes bevonása, ha önmagában a zálogingatlanból nagy valószínűséggel kielégítés nyerhető?

A bank a hitel összegének közel kétszeresét terhelte az említett ingatlanra keretbiztosíték formájában, ennek mi a jelentősége a végrehajtás szempontjából? Ha árverésre kerül a sor, és a befolyó összeg meghaladja a hitel összegének illetékekkel növelt értékét, akkor számít-e, hogy mekkora a (hitelösszeg közel dupláját kitevő) keretbiztosíték mértéke?

Tegyük fel, hogy az ingatlant elárverezik, és a befolyó összeg a bankhoz kerül. Ez esetben a zálogba adónak keletkezik-e SZJA fizetési kötelezettsége, ha az árverésből befolyó vételár meghaladja azt az összeget, amennyiért az ingatlant megszerezte (és ez utána egyébként adóznia kéne)? Azaz fenti eset normál értékesítésnek minősül-e személyi jövedelemadó-fizetés szempontjából, vagy ilyenkor ez alól felmentést kap a zálogingatlan tulajdonosa?

Végül szeretném megkérdezni, hogy a bank milyen módon érvényesíheti a kezessel szembeni követeléseit. Olvastam ezzel kapcsolatban a fórumon, de arra nem találtam választ, hogy a készfizető kezesre értelmezhető-e a fedezetelvonás fogalma. (A kezes személye nem azonos az adóssal.) Gazdálkodhat-e a kezes a tuladjonában lévő vagyontárgyakkal akkor, amikor a törlesztés folyamatos és a szerződés még érvényben van, avagy a szerződés bank általi esetleges felmondása után pl. a vagyontárgyak eladására kötött szerződések ugyanúgy semmisnek minősülnek-e, mint pl. egy adós esetében? (Fennállhat-e a kezes esetében rosszhiszeműség?)

Előre is nagyon köszönöm a válaszát, úgy gondolom, hogy több, hasonló cipőben járó fórumozónak nyújthat segítséget!

NZ

Ha nem közjegyzői okiratban válalltad a kezességet, akkor csak az inkasszóval élhet, de egyébként bírósági ítéletre lesz szüksége. A bíróság engedélyezhet halasztást, részletfizetést. Hogy a többiek miért felelnek, az attól függ, hogy mit írtak alá.

Ügyvéd – Budapest

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

Érdeklődni szeretnék, ha én a cég eszközeire a lizingcég felé készfizető kezességet vállaltam, de ez nem közokiratban teljesült (nem közjegyző elött), akkor a lizingcég, késedelmes vagy nem fizetés esetén azonnal lefoglalhatja-e a házamat, vagy csak a fizetésemet? (inkasszó jogot engedélyeztem a számlámra).
Ha lefoglalhatja akkor nem kell bírósági végzés?
Esetleg ha én hajlandóságot mutatok a fizetésre de nem tudom az egész összeget rögtön előteremteni kaphatok-e haladékot vagy ez csak a jóindulaton múlik? (a feleségem mióta megtudta már belebetegedett)
Valamint, a cég többi tulajdonosa is (akik szintén aláírtak) fizetési kötelezettek-e, legalább a részesedésük arányában?