A gyakorlatban viszont jelen állás szerint nem fordul elő önállóan a törvény szerinti önálló zálogjog, hanem egy kölcsönszerződés mellett fordul elő. Ebben az esetben megint csak az a helyes válasz, hogy nem pusztán az önálló zálogjog folytán lehet végrehajtani az adós egyéb vagyontárgyaira.
önálló zálogjog
- 1
- 2
A helyes válasz az az, hogy önálló zálogjog alapján nem lehet.
De csak hogy kukacoskodjak, előfordulhat önállóan is, ha mondjuk kvázi keretbiztosítéki zálogként használják, a kölcsönszerződés már teljesült és nem kötöttek újat, de ranghely, spórolás miatt nem törlik az önálló zálogjogot, hanem később is azt használják.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
„A helyes válasz az az, hogy önálló zálogjog alapján nem lehet.”
Akkor a végére csak egyetértünk. :)
Kedves Sherlock,
hogy én is kukacoskodjak: az inkább hitelszerződésnél fordul elő.:)
az önálló zálogjog egyébként egy remek dolog, amelynek két különböző tulajdonsága köré két különböző tranzakció típus települhetett (volna)...az egyik tulajdonság az átruházhatóság, amire a jelzáloghitelezésnél lett volna szükség (pontosabban arra, hogy a zálogjogosult és a követelés jogosultja elválhasson egymástól), de valamiért ez nem futott be olyan nagy karriert. A másik pedig az, hogy nincs alapul fekvő jogviszony, így egyfelől szindikált hiteleknél úgy lehet a teljes hitelkeretet biztosítani, hogy nem kell bejegyezni a szindikátus összes tagját (akik egyébként elég gyakran cserélődnek) - erre egyébként a biztosítéki ügynök/bizományos/vagyonkezelő intézménye még jobb megoldás lenne - másfelől ha több szindikált hitel van, vagy a szindikált hitelt kötvénykibocsátással refinanszírozzák, akkor így közös biztosítékuk lehet, ami élből pari passu rangsort jelent közöttük...
Kacsa11
A szindikált hiteles problémára akkor már az új Ptk. kínált volna adekvátabb megoldást.
Kedves ObudaFan,
ezért írtam, hogy „erre egyébként a biztosítéki ügynök/bizományos/vagyonkezelő intézménye még jobb megoldás lenne”...szóval egyetértek.
Ezzel együtt az új Ptk. zálogjogi szabályozása még mindig elégtelen volt szerintem...jobb, mint a jelenlegi, de még mindig nem volt jó.
Kacsa11
Akkor már csak azt kellene tisztázni, hogy mit várunk az önálló zálogjog intézményétől. :) Mert amiről az elméleti konstrukció tisztán szól, arra úgy tűnik, a gyakorlatban sok igény nincs, amire meg a gyakorlatban lenne igény, arra meg nem ez a megoldás.
Kedves ObudaFan,
ez egy egész phd tanulmány témája lehetne...:)
a jelzáloghitelezésben megoldás lehetne a jelenlegi (vagy ahhoz nagyon közeli) állapotában is...annak már csak gazdasági okai vannak, hogy ez nem indult be eléggé.
én a magam részéről teljesen más elméleti alapra helyezném a biztosítéki rendszerünket...kvázi a UCC art. 9 mintájára egységes biztosítéki szabályozásra lenne szerintem szükség, és meg kellene határozni kb. azokat a sarokköveket, amelyeket a UCC-ből is ki lehet olvasni (pl. regisztrálási kötelezettség, ami kishazánkban nincs következetesen végigvezetve - lásd a követelészálogot). Az egységes biztosítéki szabályozásnak pedig az lenne a lényege, hogy nem a biztosíték formájára, hanem funkciójára figyel. Bármilyen jogi struktúra (engedményezés, tul.átruházás, zálog stb.) lehet biztosíték, ha a struktúra megfelel bizonyos követelményeknek (pl. felek közötti elszámolás, alapulfekvő követelés stb.) és regisztrálva van...és mint ilyen biztosíték (security interest) az egész jogrendszeren végigvezetett egységes kezelésben részesül (pl. prioritás felszámolási helyzetben stb.).
Innentől kezdve a gazdasági szereplők üzleti döntéshozatalából (azaz hogy mely biztosítékot is válasszák) kikerülnek olyan faktorok, hogy pl. a vételi jog nem felszámolás biztos, de könnyen végrehajtható, szemben a záloggal stb. egyszerűbben, a jogi megfontolások minimalizálásával hozhatnak döntést, ami kevesebb tanácsadást, végső soron olcsóbb tranzakciót eredményez.
És akkor még egy lépést hátrábbról szemlélve azt kell mondanom, hogy erre a flexibilis biztosítéki rendszerre csak a gazdaságnak van szüksége, ahol fogyasztók nem vesznek részt a tranzakcióban...
arra akarok utalni, hogy szerintem külön polgári és külön kereskedelmi törvénykönyvre lenne szükség.
valamint ezzel kapcsolatosan egy kellőképpen egyértelmű és bő (a mikró és kisvállalkozásokat is adott esetben felölelő) "fogyasztó" definícióra.
Kacsa11
mert a fogyasztók esetében lehetne maradni az ortodox rendszernél - zálogjog és pont.
Kacsa11
Laikusok szoktak abba a hibába esni, hogy úgy gondolják az ő tevékenységük (szakterületük), például az ürgeöntés, vagy a nemezkalap-készítés olyan speciális és olyan fontos, hogy feltétlenül külön törvényben kell szabályozni. No meg azok a jogászok, akik annyira specializálódtak a "gazdaságra", hogy már-már nem is jogászok.
:)
Kedves kbs,
szegény hülye németek...
Kacsa11
Sziasztok,
Köszönöm, a sok hozzászólást.
Ha jól értettem, akkor:
Az önálló zálogjog is vagylagos tehát nem kizáró, bár szövegezése nem ezt sugallja, de ezt kell rajta érteni.
Vagyis a szöveg hiába zárja ki az egyéb vagyont a kielégítés köréből a keretösszegig, a hitelszerződésből kifolyóan mégis érvényesíthető.
Jól értetted.
- 1
- 2