Jóerkölcsbe ütközésről általában


cica122 # 2015.10.07. 17:21

Már bocsánat, de - visszatérve a jóerkölcsbe ütközés fogalmára - ha valakit átb... szóval becsapna a másik szerződő fél, és ezt a bíróság nem minősítené semmisnek jóerkölcsbe ütközés címén, rögtön nem tartaná a jóerkölcsbe ütközés jogintézményét annyira ,,a jogalkotói idiotizmus" termékének, és azonnal az objektív igazságosság, jóerkölcs hívévé válna, ,,elavult" természetjogias módon. :-D Ennyit az erkölcsi relativizmusról...

Dr.Attika # 2015.10.06. 15:12

De az egységes pertársaság tartalmát nem biztos, hogy érti. A bíróságok sem minden esetben. A Kúriának kellet kiadni egy jogegységesítést célzó véleményt. (Nem jogegységi határozatot.)

Cogito # 2015.10.06. 10:52

Köszönöm a választ, nem kérdezek többet, a pertársaságot értem! :)

Dr.Attika # 2015.10.05. 14:28

Ez a kérdezőnek "amerikaiul volt". Következő kérdése az lesz, hogy mi az az egységes pertársaság.

ObudaFan # 2015.10.05. 13:38

Azért kell, mert a Pp. 51. § a) pont szerinti egységes pertársaságról van szó.

Cogito # 2015.10.05. 11:36

Tisztelt Fórumozók!

Van egy adásvételi szerződés 2 eladó 2 vevő. Az egyik eladó cselekvőképtelen gondnokolt, ő pert indított gondnoka által a szerződés érvénytelensége megállapítása iránt a 2 vevő ellen.
A bíró kéri, hogy terjessze ki a keresetet a másik eladóra ( tulajdonostársa) is.
Milyen jogszabály alapján kell a másik eladót is perbe vonni, esetleg a Ptk.közös tulajdon? Sajnos tanácstalan vagyok.Köszönöm a választ.

Immaculata # 2015.09.29. 12:22
Kovács_Béla_Sándor # 2015.09.29. 11:20

A hályogkovács magabiztossága.

Rexor # 2015.09.29. 09:38

Nem kell filozófiai magasságokba emelkedni, de a jó erkölcsbe ütközés mint a magánjog része a római jog kezdetei óta ismert (és ebben nagy szerepe volt a görög filozófiának is), tehát a "jogalkotói idiotizmust" említeni továbbra is kicsit erős. Vagy fantasztikus szellemi magasságokban lehetsz, ha egy több mint 2000 éve létező és ismert fogalmat megkérdőjelezel :).

Numda # 2015.09.29. 09:26

A fasizmusnak is van irodalma, és az ókori hindu erkölcsöknek is.

És van a tudományos-fantasztikus irodalom is, ami sokkal konzekvensebb, mint az etikai magánvélemények általános színben történő feltüntetése.

Azt is merném mondani, hogy egyéni erkölcs van. A fogalom és valakinek a belső rendszere annyira szubjektív, hogy a külső kötelezés közröhej kategória.
Ezt már József Attila is tudta.

Ugye nem kell idéznem.

Attól, hogy valaminek irodalma van, még a létezése sem nyilvánvaló.

Rexor # 2015.09.29. 09:19

Kicsit merész a kijelentésed a jogalkotói idiótizmusról, az erkölcs fogalma kb. a görög filozófia kezdetei óta ismert, könyvtárnyi irodalma van.

Numda # 2015.09.29. 09:03

Általános erkölcs, "jó erkölcs" nincs, ráadásul a valóban létező réteg- és a csoporterkölcs időben is folyamatosan változik. Lásd migrációt, mostanában, hetek alatt minden megváltozott. :-)

Valójában nem létező fogalommal, jogalkotói idiotizmussal állunk szemben.

Különösen igaz ez, ha -tévesen- a jó erkölcsöt véletlenül mindig a zsidó-keresztény vallás soha be nem tartott erkölcsrendszerével azonosítják.

Dr.Attika # 2015.09.28. 16:39
cica122 # 2015.09.28. 16:18

Köszönöm szépen a segítséget!

Dr.Attika # 2015.09.28. 15:48
cica122 # 2015.09.28. 15:23

Érdeklődni szeretnék, hogy hol találhatnék még az alábbi mellett jogeseteket a jóerkölcsbe ütköző szerződésekről, a jóerkölcs fogalmának tartalmáról? előre is köszönöm a segítséget!

Márkameggy # 2008.02.13. 10:32

Nagyon köszönöm!


Carnivorous Vulgaris

_Wasp_ # 2008.02.13. 09:15

EBH2005. 1234
II. A szerződés jóerkölcsbe ütközésére történő hivatkozás esetén vizsgálandó körülmények [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bek.].
Kifejtette, hogy jóerkölcsbe ütközőnek az a szerződés minősül, amelyet jogszabály nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél a vállalt kötelezettség jellege, azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minősíti.

EBH2003. 956
II. A szerződés jóerkölcsbe ütközésére történt hivatkozás esetén vizsgálandó körülmények. A jóerkölcsbe ütközés meghatározása körében irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 207. § (1) bek., 237. § (1) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 36/A. §, 1989. évi XIII. tv. (Átv.) 21. § (1) és (2) bek., Pp. 4. § (1) bek., 213. § (1) bek., 215. §, 247. § (2) bek., 253. § (3) bek.].
A Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata szerint semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcs fogalmát, annak tartalmát a Ptk. nem határozza meg. A bírói gyakorlat részéről e jogszabályhely általános fogalmának értelmezése több eseti döntésben megtörtént. (BH1993. 604., BH1999. 409., BH2000. 260.) Tévesen hivatkozik a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a 20/1997. (III. 19.) AB határozatban írt közerkölcs fogalmát a jóerkölcs értelmezése során nem lehet figyelembe venni. Az Alkotmány-bíróság az említett határozatában úgy foglalt állást, hogy nem vizsgálja felül a jogban érvényesített közerkölcs tartalmát. Miután a közerkölcs fogalmát és tartalmát jogszabály nem határozza meg, ezért annak megállapítása a jogalkalmazás körébe esik. E vonatkozásban utalt a Legfelsőbb Bíróság BH1992. 454. szám alatti eseti döntésének arra a megállapítására, miszerint a közerkölcs fogalmába azok a szabályok sorolhatók, amelyeket a társadalom általánosan elfogad. Nem tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a jóerkölcs értelmezésénél utalt a közerkölcs fogalmára is. A közerkölcs ugyanis erkölcsi közfelfogást is jelent a társadalmilag helyesnek tekintett magatartási szabályokról.
A jóerkölcs a kialakult értelmezés szerint - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat. A Ptk. 4. §-a a kódex eszmei alapjaként emelte jogszabályi rangra azt az erkölcsi szabályt, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni a polgári jogi jogviszonyokban, és ez a szabály már a szerződéskötést célzó tárgyalások során is irányadó. Mindebből az következik, hogy az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje az a mérce, amely a jóerkölcs absztrakt fogalmának meghatározásánál irányadó.
A közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, átalakulóban lévő gazdasági-, társadalmi struktúra adta lehetőségek kihasználása, a magasan kvalifikált munkákért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jövedelem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonják maguk után.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Márkameggy # 2008.02.13. 07:56

A Ptk. 200. § (2) szerinti jóerkölcsbe ütközés kritériumaira lennék kíváncsi. Megfoghatatlan kategória, sok mindent bele lehet érteni. Tudtok erre jogirodalmat vagy BH-t ajánlani?

Complex Jogtárban nem találtam használhatót. Azt a tanácsot kaptam, hogy a Tocsik-ügy BH-ját nézzem meg, de nem találom. Állítólag valami olyasmi a lényege, hogy az ütközik jóerkölcsbe, amely valamely meghatározott társadalmi réteg felháborodását váltja ki.

Tudom, van már hasonló topik, de az elment a politizálás irányába.


Carnivorous Vulgaris