Lakás kiürítése nemperes eljárásban

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

_Zoltán_ # 2018.12.02. 14:28

Az első végzés állítása szerint a bíróságnak nem azt kellett vizsgálnia, hogy lejárt-e a szerződés határozott ideje (se nem azt, hogy a meghatározott idő eltelt-e), hanem azt, hogy MEGSZŰNT-E A JOGVISZONY a felmondás alapján. Vagyis ezt a körülményt nevezte meg az elbírálás központi mérlegelési szempontjaként. Szerintem ez az érdekes, mivel nem azt vizsgálták, hogy a meghatározott idő eltelt-e (felmondás nélkül).

Még egyszer: ezt az érdekességet a bíróság állította a jogerős végzésében.

gerbera317 # 2018.12.02. 13:01

Ja, hogy te vagy a topiknyitó? Tényleg. Akkor is úgy kérdeztél, mintha nem volna előzmény. Sebaj.
Igazad van, a te kérelmednél nem választható el élesen egymástól az érdemi és a nem érdemi vizsgálat.
Ha érdemben vizsgálják, akkor azt nézik, amit néztek: lejárt-e a szerződés határozott ideje. És ha nem járt le, érdemben elutasítják a kérelmet, mert az idő előtti.
Ha nem érdemben vizsgálják, akkor is ugyanazt nézik: lejárt-e a szerződés határozott ideje. És ha nem járt le, akkor megállapítja a bíróság a hatásköre hiányát (mivel a továbbiakban peres útnak van helye), és érdemi vizsgálat nélkül visszautasítják a kérelmet.
Valóban érdekes, hogy mindkettőhöz ugyanazt kell megvizsgálni, és végső soron ugyanaz az eredmény is: nem lesz kiürítés.

_Zoltán_ # 2018.12.02. 12:19

Kedves Gerbera,
Amint már a topikban korábban írtam neked válaszolva, Az első visszautasító végzésben azt írták, hogy „A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező a kérelmét a felek közötti jogviszony megszűnését követően terjesztette-e elő a Vht. 183. és 183/A §-i alapján, ekként a kérelem beérkezésének időpontjában a kötelezettek önkényes lakásfoglalónak minősülnek-e vagy sem.” Valamint azt, hogy a jogviszony 3 hét múlva fog letelni, ekként nem a megfelelő időpontban adtam be a kérelmet. Vagyis az indoklásban szó sem volt arról, hogy nincs hatásköre a bíróságnak, és a határozott idő nem lejártára sem hivatkoztak. Másrészt az indoklásból az következik, hogy a jogviszony lejárta után a kötelezettek önkényes lakásfoglalókká válnak! Ennek fényében az újabb panasznapon a bírósági segítő javaslatára ismét beadtam a kérelmemet a jogviszony megszűnését követően. Ebben természetesen kifejezetten hivatkoztam a bíróság korábbi végzésére, ez a hivatkozás volt az érdemi eltérés a két kérelem között, és hogy a jogviszony időközben megszűnt az első (jogerős) végzés szerint is, tehát a bíróságnak észlelnie kellett a nevezett végzést, és tettem ezért. Ezt a második kérelmemet arra hivatkozással utasították el, hogy a másik fél vitatja a felmondásomat. A másik fél vitatása olyan megalapoztalan volt, mintha azt vitatta volna, hogy a bíróságnak Magyarországon nincs hatásköre, vagyis „objektív“ tényként megállapítható volt bizonyítás nélkül, hogy a felmondásom érvényes, és a másik fél általi vitatás megalapozatlan.

_Zoltán_ # 2018.12.02. 12:10

Kedves József, köszönöm a válaszodat.
Az esetemről elég sokat írtam (egyébként én idítottam a topikot), sőt még az egyik végzésből is idéztem.

A lényeget szépen összefoglaltad. Én még azt emelném ki, hogy sok esetben a jogviszony megszűnését tartják annak a ténynek, ami alapján az önkényes lakásfoglalás és a kiürítés alkalmazhatósága megállapítható - akár nemmperes eljárásban is - nem pedig a szerződés lejárta. Íme egy ilyen eset (http://ingatlanmuhely.reblog.hu/…B6rv%C3%A9ny): "A megszűnt szerződés jogosítja fel a bérbeadót, hogy akár a közjegyzős szerződés erre vonatkozó részét, akár végrehajtási törvény nemperes eljárásban történő lakáskiürítését kezdeményezze". Akkor ezek szerint ez is félrevezető, téves megállapítás?

gerbera317 # 2018.12.02. 12:07

Ítélt dolog tárgyában nem hoz a bíróság újabb határozatot, hacsak nem azért, mert nem észleli, hogy már van ilyen határozat. De ez ellen lehet tenni. Te tettél ellene bármit is?

drbjozsef # 2018.12.02. 10:31

Zoltán,

sehol sem írtál az esetedről, csak bedobtál egy teljesen hibás vélelemre alapozott "eljárást" a lakás kiürítésére.

Azt tudod, hogy a "lakáskiürítés" az "önkényes lakásfoglaló" a "jogcím nélküli" vagy a "birtok" és "birtokvédelem" fogalmak egészen egzakt jogi kategóriák, egymással nem felcserélhetőek, sőt, még csak párhuzam sincs közöttük?

Ha visszaolvastál, láthattad, hogy nemperes eljárásban legfeljebb a határozott idejű szerződés lejárta után, esetleg a bérleti szerződéssel egyáltalán nem rendelkező lakók ellen lehet fellépni. Itt nincs "objektív" tény ami vitatható lenne.

Létező, de felmondott (határozatlan, vagy egy lejárati idő előtt felmondott határozott) szerződésnél a bérlő vitathatja annak jogszerűségét, indokait. Ilyen esetben nincs lehetőség nemperes eljárásra, a bizonyítási lehetőséget meg kell adni a feleknek, annak pedig a normál polgári per az útja.

Ami sajnos nem rövid gyakran.

_Zoltán_ # 2018.12.02. 10:13

Kedves Gerbera,
Köszönöm a hozzászólásodat. A topikot az írásom előtt természteseen visszaolvastam, tehát a kérdésed téves feltételezésen alapult. Természetesen jogod van bárkinek a hozzászólását felesleges okoskodásnak minősíteni, lelked rajta.

Tanulságosnak találom a válaszodban a jogcím nélküli bérlővel kapcsolatban, mely szerint "Ha ezen felül önkényes lakásfoglalónak minősül, nemperes úton, egyébként peres úton lehet ellene érvényesíteni a kiürítési igényt." Az én esetemben a bíróság egyik (nemperes) végzése alapján a bérlőt önkényes lakásfoglalónak minősítette a jogviszony megszűnését követően, a másik végzés viszont ezt figyelmen kívül hagyta a bérleti jogvisony megszűnését követően, és mégsem adott helyt a kiürítési igénynek. A válaszod fényében úgy tűnik, hogy a bíróság okoskodott tévesen az egyik végzésében. Vagyis vagy az volt téves, hogy a jogviszony megszűnése alapján önkényes lakásfoglalónak minősítette a bérlőt, vagy pedig az volt téves okoskodás, hogy nem vette figyelembe ezt, a másik végzés által megállapított körülményt.

Nem az én okoskodásom, hanem a tények alapján nem egyértelmű, hogy a bérlő mikor, milyen körülmények alapján minősül valóban önkényes lakásfoglalónak és mikor nem, mivel ugyanazt az ügyet a bíróság más körülmények és eltérő következtetések alapján bírálja el, és ez jogbizonytalanságot okoz.

gerbera317 # 2018.12.02. 08:26

Ha a bérlő jogcím nélkülivé vált, de ő azt vitatja, vagy egyszerűen csak nem akar eleget tenni a kiköltözési kötelezettségének, csak a bírósági út marad. Ha ezen felül önkényes lakásfoglalónak minősül, nemperes úton, egyébként peres úton lehet ellene érvényesíteni a kiürítési igényt.
De miért nem olvasol vissza a topikban fölösleges okoskodás helyett?

_Zoltán_ # 2018.12.01. 23:32

Kedves József,
köszönöm a válaszodat, és az ajánlatodat az általad említett különbség magyarázatára. Engem jelenleg elsődlegesen az érdekel, hogy egy jogcím nélküli, kiköltözni nem hajlandó bérlőt hogyan lehet jogszerűen és rövid időn belül a lakásból kitenni. Miután erre megvan a megoldás, örömmel visszatérek bármilyen más érdekes témára, így az általad felvetett különbségre is. Ha a gyors kiköltöztetésre nincs törvényes lehetőség, vagy a hozzászólásokból erre lehet következtetni, akkor a lassabb megoldás megvalósítására kell helyeznem a hangsúlyt, és utána lesz célszerű számomra az általad említett témára visszatérni.

drbjozsef # 2018.12.01. 15:23

„Az érvényes bérleti szerződésnek úgy van köze a birtokvédelemhez közvetett módon, hogy a bérlő birtokossá válik, és a birtokost a törvényi szabályozás szerint illeti meg a birtokvédelem.”

Nem. Újabb tévedés.
Esetleg így lenne helyes :

„Az érvényes bérleti szerződésnek úgy van köze a birtokvédelemhez közvetett módon, hogy HA a bérlő birtokossá válik, AKKOR a birtokost a törvényi szabályozás szerint illeti meg a birtokvédelem.”

Magyarázzam a különbséget, vagy ennyiből vili?

_Zoltán_ # 2018.12.01. 12:10

A birtokvédelem a törvényi szabályozás szerint illeti meg a birtokost. Nem írtam, hogy az érvényes bérleti szerződésnek közvetlen köze van hozzá. Az érvényes bérleti szerződésnek úgy van köze a birtokvédelemhez közvetett módon, hogy a bérlő birtokossá válik, és a birtokost a törvényi szabályozás szerint illeti meg a birtokvédelem. A hozzászólásom lényege mindenesetre nem az, hogy az érvényes bérleti szerződésnek közvetlen, vagy közvetett köze van a birtokvédelemhez.

drbjozsef # 2018.12.01. 10:49

„Az érvényes bérleti szerződés alapján őket is megilleti a birtokvédelem”

Teljes tévedés.
Mint ahogy felmondott bérleti szerződéssel is megillethet valakit a birtokvédelem. A kettőnek egyszerűen nincs közvetlen köze egymáshoz.

_Zoltán_ # 2018.12.01. 10:25

Máshol már javasolt, jogilag járható (és igazságos) út, ha a bérbeadó egy vagy két magabiztos fellépésű bizalmi személynek adja ki a lakást akár csak 1-2 hétre (akár közjegyzői kiürítési és befogadói nyilatkozattal), és azok törvényesen "beköltöznek", legkésőbb akkor, ha nyílik az ajtó. Az érvényes bérleti szerződés alapján őket is megilleti a birtokvédelem és nyilvánvaló, hogy az önkényes lakásfoglalók lakáshasználata már néhány óra után ellehetetlenül, így nem kérdés, hogy nagy eséllyel önkéntesen hamar kiköltöznek. Ők csak jogaikkal élnek, másokat nem háborgatnak. Hátránya, hogy ilyen vitéz lelkületű bérlőket nehéz találni, és hogy ennek is van költsége. Mivel ez az eljárás jogszerűnek tűnik, a jogszabályi fogyatékosságok fényében biztonsági cégek vagy egyéb vállalkozók akár ilyen jellegű szolgáltatást is nyújthatnának az így (egyébként önhibájukon kívül) bajba jutott bérbeadók számára. Senkit nem szeretnék félretájékoztatni, ezért ha valaki szerint a fenti eljárás mégsem lenne jogszerű, kérem jelezze, köszönöm.

vaer # 2018.11.29. 06:53

:):):)
Itt a pont!

Szomorú örökös # 2018.11.29. 06:50

vaer

Kétféle jogi út, megoldás létezik.
Az egyik igazságtalan, a másik pedig járhatatlan :-O

vaer # 2018.11.29. 06:40

Igy érthető! De mégis igazságtalan! Az egyik félnek saját tulajdona van, sőt saját elmondása szerint egy héten 1x 2x ott is tartózkodik. A másikat nem tudom.
Azt viszont már régóta tudom, hogy a jog nem egyenlő az igazsággal. De így a saját bőrömön tapasztalva még elkeserítőbb.
Elnézést az elmélkedésért, de nehezn emésztem a dolgot.

Szomorú örökös # 2018.11.29. 06:24

vaer

Egy érvényes lakcím bejelentés semmilyen jogot nem keletkeztet, mint abban az esetben sem, ha az albérletbe jelentkeznek be, így szól a jogszabály. Tehát attól, hogy van nekik állandó lakcímük, még nem teheted ki az albérletből őket a moratórium ideje alatt, sőt az albérletben sem hivatkozhatnak arra, hogy ők oda vannak bejelentve. Utána egy nappal viszont akár egyből, ha már megvan rá a határozat.

drbjozsef # 2018.11.29. 06:22

Lakcímbejelentés semmiféle jogot nem keletkeztet az adott ingatlanra. Ha saját tulajdonú ingatlana van, az sem feltétlenül jelent rendelkezési jogot, szóval nem.

Ha a lakcímbejelentés miatt lenne hova menniük, és most kiderül, hogy hozzád vannak bejelentkezve, akkor lakhatnak ott ezért akármeddig? Ugyehogynem.

vaer # 2018.11.29. 06:17

Hát akkor most már tényleg nem értem! Van hova menniük, és mégsem számít?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.11.29. 05:57

Az csak egy közigazgatási adat, nem ténylegesség.

vaer # 2018.11.29. 02:14

Most, hogy újra átolvastam a válaszokat ötlött fel bennem az, hogy:
Mindkét bérlőnek van állandó bejelentett lakása. Akkor sem tehetőek ki? Akkor is van moratórium hiszen van hova menniük? Hozzám nem jelentkeztek be, bár most hogy végig gondolom meg kell nézetnem a polgármesteri hivatalban hogy így van-e!

vaer # 2018.11.28. 13:47

Köszönöm! Igazából ez most nem vigasztal. Még Karácsony sincs nemhogy tavasz!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.11.28. 13:34

Valamit azért félreértettél. A végrehajtóhoz rövid időn belül elkerül az ügy, el is végez minden szükséges cselekményt - csak a konkrét kilakoltatással várja meg a tavaszt. Mondhatni, ugrásra készen áll.

vaer # 2018.11.28. 13:29

Ja! És a többi lakót az örületbe kergethetik!

vaer # 2018.11.28. 13:26

Igen, ez igaz! Befektetés! Csakhogy ez az első eset a kiadásra. És a 3. hónapban bukta, méreg, idegeskedés, stb.stb.
Egyébként most már tudom, hogy alaposan megtévesztettek, mármint a bérlők! (Túl hosszó lenne leírni) De azt hiszem, hogy ennél körültekintőbben nem lehetett volna eljárni!

6-8 hónap alatt simán szétverhetik a lakást, nem fizethetnek, stb.stb.