Hitelt érdemlő dokumentum

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
gondtelt # 2008.07.11. 18:03

Kedves Dr. Mohos Gábor ügyvéd Úr ! Én tudom, hisz a fórum felhívja rá a figyelmet.
Kedves K.B.S. hogy akarmálak téged oktatni, ne nevettess, mert elveszítessz :-)

  • Egészen idáig egy Kengyel Miklós könyvet olvastam , nem tudom, hogy Ki a Kengyel Miklós, de nagyon jó könyvet írt. Minden benne van, amire én voltam kíváncsi. A Kengyel Miklósnak csak egyetlen baja van, hogy nem engem vett feleségül :-) Illlyen érdekeset már nagyon régen nem olvastam, és a legfontosabb jogszabályhelyeket is megjelöli, amire itt nem kaptam választ.:-)

Vicc "jogvita" jogászoknak : ketten akarjuk egyszerre olvasni ezt a Kengyel Miklós könyvet, de csak egy van belőle, -jogilag hogyan osztozzunk meg rajta, hogy mindketten egyszerre olvashashatnánk, és nem vesznénk össze rajta,- el se szakadjon - ne kelljen elfelezni ? :-)
Erre azt felelte egy életunt ügyvéd : " nagyon rossz , gyenge irodalomi ízlésetek van" :-)
Köszi minden türelmet Mindenkitől, elég érdekes olvasmány formájában megtaláltam mindent , amit kerestem.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.07.11. 05:42

A fórum továbbra sem tölt be jogorvoslati funkciót.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.10. 18:53

Ha ezt válaszolná valaki, lehet, hogy tényleg megbukna. Különösen, ami az esküt illeti.

Ne haragudj, de egyenesen komikus, hogy te akarsz engem tanítani.

gondtelt # 2008.07.10. 17:37

Köszönöm a válaszokat, habár nem értek vele egyet. Formalogikusan az következne, hogy a bíróságnak meg kellett volna idéznia, vagy írásban megidéztetnie. a Ptk. és Pp. is a józan életre illeszthető logikát követi, imott amott vannak hiányso jogszabályhelyek.
Ki tanú ? :-)
Tanú az, akit a bíróság szóban vagy írásban megidéz, és figyelmezteti arra, hogy eskü alatt vall.
Ennek nézzenek utána, mert ez már volt szakvizsgán kérdés :-)-és elcsúsztak már rajta, azért tudom véletlenül.
Egészen addig nem minősül senki tanúnak míg a bíróság nem idézi meg szóban vagy írásban.
Nagyon aranyos Társaság Önök, csak elég nehéz követni a joglogikát :-) - némelyik törvényszöveg olyan nyakatekert...értehtjük így ...úgy :-) - no nem baj, majd én is belejövök, gyakorolom még néhány évet :-)
Ezt a fórumot is kiolvastam, jó foglalkozás ez is nagyon, Önök is nagyon ügyesek, a Márkameggy tetszik még nagyon, de ő régen nem volt itt. Mellesleg megjegyzem, ha rajtam múlna és olyan hatalmam lenne ami persze nincs, Önöket venném fel először jogi komolyabb pozíciókba.
Indoklás : Önök legalább mindent megpróbálnak, legjobb tudásuk szerint, ez derül ki a fórumból. Nagyon jó az Önök hozzáállása, remélem, hogy ezt majd siker is koronázza - habár manapság az igazságszolgáltatást ahogyan elnézem, nagyon meg kell dolgoznia sikerért , ami úgy látom sok esetben sajnos nem a jogtudáson múlik :-( - gondolom értenek engem - van a jog és van az élet, mindkettő telis tele törvényekkel. :-) v. :-(
Remélem még jövök bszélgetni - tudják , újabban buta vagyok mint a föld, de csak a rossz pap tanul holta után :-)
Kellemes estét , ciao

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.10. 10:35

„A bíróságnak szerintem kutya kötelessége lett volna a szerződésadót megidézni”

Szerinted. A törvény szerint meg nem. Polgári perben a bíróság csak akkor idéz tanút, ha arra valamelyik fél indítványt tesz. S még akkor sem fogja kerestetni, köröztetni az illető tanút, az indítványt tevőnek kell megadnia, honnan idézhető.

De valószínűleg nem ezen múlott az ítélet. Többmilliós szerződés létrejöttét aligha lehet egyetlen tanúvallomással bizonyítani. Nem életszerű ugyanis.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.07.10. 09:06

Sajnos a Pp. a kereseti kérelemhez kötöttség elvét határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a perben félként eljáró személy kötelezettsége az állításai valódiságának a bizonyítása.A szerződésadót mi, jogászok úgy nevezzük, hogy ajánlattevő vagy szerződő fél.

gondtelt # 2008.07.10. 08:08

Hüm :-) Tételezzük fel, hogy a létező szerződésadó bemegy egy rendőrségre, és onnan igazolja magát, majd a rendőrés elfaxolja, hogy itt is járt, valóban ő küldte a faxot, erre azt mondaná egy biztosító, hogy a rendőr sem létezik, és ezt a folyamatot a végebeláthatatlanságig lehet folytatni. Pl. Nagykövetségen a takarítónő hitelesítte, és ő sem létezik. Ezt bármeddig el lehet játszani !
A biztosító közel 2 éven át azért nem vitatta a létezését, mert tudta, hogy létezik.
A bíróságnak szerintem kutya kötelessége lett volna a szerződésadót megidézni, vagy közjegyző előtt jegyzőkönyvet felvetetni, ha akadályoztatva van abban a tárgyalási időben. Ez így lett volna korrekt, még melegében. :-(
Jogszerűtlen volt a bíró azon kérése, hogy a rokkant beteg apu pénz nélkül majd megkeresi, addig kergeti, míg meg nem találja ? :-(
Ez eljárásjogi hiba szerintem, apu kölcségmentesen tárgyalt. Egy ilyen pénztelen betegtől hogy kérhet már ilyet egy bíró ? :-(((((((((((((

gondtelt # 2008.07.10. 07:57

Kaptam levelet, amiben csak annyi van, hogy LB Határozatot keressek, mert LB. Határozatban ismerik el, hogy a faxot hitelt érdemlő dokumentumként a bíróságnak el kell fogadnia. Nem találok ilyen LB Határozatot.
Megköszönök minden segítséget. :-(

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.10. 07:55

Kevered az állítást a tagadással. Te állítod, hogy az a német személy létezik, és a hivatkozott szerződés létrejött. Az ellenérdekelt fél vitatja. Ezért neked kell bizonyítani - az állítólagos szerződő és a szerződés valóságosságát is.
Azt hiszem, hiába is magyarázom, de egy faxon megküldött nyilatkozat - ha jól értem, csak az, és nem szerződés - valóban csekély bizonyító erővel bír ebben kérdésben.

Ezt a "hitelt érdemlő dokumentumot" felejtsd már el! Olyan idétlenül hangzik. Mint a "szerződésadó".

gondtelt # 2008.07.10. 07:49

Fáradt vagyok :-(
1999-ben apu 5 millió Ft. összegben kapott megrendelést.
Amit Németországból kapott szerződést 2007-ben kapta, ami sok éves munkára szólt volna, és egy Németországi ház ára vastagon. (Apa egy művész iparos.)
Egyrészt ezt a szerződést nem ismerték el hitelt érdemlő dokumentumnak - erről már írtam, ami egy fax.
az elsőfokú ítélet ellen,fellebbezésnek van helye.

Ez egy perújrafelvétel volt, és azért ítélt a bíró öt millió Ft-ot, mert nem fogadta el a faxot hitelt érdemlőnek - így azzal indokolt, hogy mivel előtte csak öt milliért volt apunak munkája, MOST nem állt elő olyan bizonyítással, ami alátámasztotta volna a nagyobb összegű kártérítést. Mivel ennyit keresett, így élete végéig ennyi jár neki, ez is csak egy alkalommal.

1. A fax hitelt érdemlő dokumentum. El kelllett volna fogadni.
- A biztosító állította, hogy a szerződésadó nem létező személy , amit saját állításaként neki kell bebizonyítania. MELY JOGSZABÁLY VONATKOZIK ARRA, HOGY AKI ÁLLÍT, ÁLLÍTÁSÁT ANNAK KELL BEBIZONYÍTANIA. Tudodm, hogy így van, de a törvényhelyek keresése nekem nehéz.

  • Ami 1999-ben 5 millió Ft. ot ért, munka, az 2008-ban egészen biztos, hogy nem öt, hanem ennek a tízszeresét éri, ebben is biztos vagyok.

Amit Önök írnak, annak a fogalomnak a neve "technikai kamatláb", ami számol a bérek várható emelkedésével, az inflációval, a halandósággal etc. Ezzel számolva jóval magasabb összeg jön ki, mint a banki kamat.
Köszi mindent, kipurcantam :-(

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.09. 22:02

Késedelmi kamatra természetesen igényt tarthat. Viszont kártérítési igényt arra megint csak nem alapozhat, hogy "mennyit kamatozott volna" - mert nem tudja bizonyítani, hogy ő ezt az összeget befektette, kamatoztatta volna.

nandy # 2008.07.09. 21:54

„menyi kamat gyúlt völna össze?”
Mennyi kamat gyűlt volna össze?

(Úgy látszik, tényleg billentyűzetet kell cserélnem)

nandy # 2008.07.09. 21:53

„Magam is látom, hogy marhaság, mert a lócsorda is azóta 10 x többet ér, nem is tudnék olyat mondnai ami értékét örizte volna:-) ”

Ok. fogadjuk el, hogy az az 5 millió ma is annyi. De mi van, ha betette volna a bankba 9 évvel ezelőtt? menyi kamat gyúlt völna össze?

monalisa1 # 2008.07.09. 19:27

Tán még:
A Központi Statisztikai Hivataltól valamiféle összehasonlító adatot kérni: jövedelmszint 8-10 év százalékos arányában.

monalisa1 # 2008.07.09. 19:23

Az első fokú peres eljáráson kell tudni "eredményt", mert az itélet esetleges megfellebbezése érdemben már nemigen szokott hozni változást.

monalisa1 # 2008.07.09. 19:18

Próbáld megtudakolni a német ügyféltől, hogy a megbízás amit édesapádnak adott 99-ben, az 8-10 év múltával mennyit is kóstálna ma.

A sajnálatos baleset/megrokkanás miatt nem tudta a munkát elvégezni - jövedelemkiesése lett, és ez az a kár amit a biztosítónak meg kellene térítenie + kamatveszteség.

A hazai inflációt stb. ne vedd alapul - se támpontul, lévén a megbízás/felkérés külföldről jött., a németeknél ezen időszak alatt - szerencséjükre - kismértékű inflálódás történt csak.

Esetleg még a Munkaügyi Minisztrium Bérgarancia Főosztálya: ilyen és ilyen végzettség/tevékenység alapján, ha valaki 99-ben x Ft jövedelemre tehetett (volna) szert, akkor az eltelt 8-10 év alatt idehaza, százalékosan milyen növekedésű lenne. (Igaz, sokat ne várj tőlük - nem az ők hibája.)

Jobb nem jut eszembe.

De azt, hogy egy majd' 10 évvel ezelőtti elérhető/megkereshető jövedelmet ne lehessen ma szinten értékarányosan meghatározni, én a laikus nem hiszem el.

Ha semmi másként, egy általános kártérítési összeggel kárpótolhatják édesapádat.

Bocs a közbeszövegelésért.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.07.09. 19:01

gondteltnek: erre szokták azt mondani: "szétszaladt a ménes"

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.09. 18:18

Állítólag a természettudósokra jellemző a pontos, precíz fogalmazás...

Ha arra gondolsz, hogy a meghiúsult szerződésben - mondjuk - havi 200 ezer forint megbízási díj (munkabér, tiszteletdí, az ami) szerepelt, és te ennek az inflációval növelt összegét szeretted volna kártérítés gyanánt, az valóban megalapozatlan. Nem tudod ugyanis bizonyítani, hogy az a díj valóban emelkedett volna.

gondtelt # 2008.07.09. 18:12

Jaj, írom nem ménes - hanem fix fizetés, ami volt 1999-ben és lennhe most 2008/2009-ben.
Az értékállóság mint fogalom éett használva.
szerintem így is zagyva:-)- de attól még igaz, és nem tudom hol fogjam meg. A fizetések sem értékállóak !:-) Még egy tojás sem :-)

gondtelt # 2008.07.09. 18:09

Egy német cég apával akart szerződést kötni, emi egy német színház, színházi kellékkészítő cég. És igen nagy összegű volt a szerződés, mivel 3-4 éven át tartó munka lett volna.
A szerződésadó az, aki német állampolgár cégvezető a aláírta dukumentumot, és lepecsételte, a lakása faxáról elküldte közvetlenül a bíróságra. Én kértem így - az ő pénzén dumáltam.:-)
A nevét már nem írom ide :-) - személyiség-jogi...:-)

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.09. 18:09

Tényleg marhaság, de a saját marhaságod. A bíróság egész biztosan nem zagyvált ménesről.

gondtelt # 2008.07.09. 18:03

Bocsi, újra én.
Azt szeretném megkérdezni, ha pl. apunak járt volna fizetésként 1999-ben egy lócsorda, ami 20 versenylóból áll, ugyan ez a lócsorda, 20 versenylóval együtt most a mai napon mennyit ér ? A bíróság szerint a "lócsorda ma is annyit ér, amennyit 1999-ben ért még akkoriban, értékállóságra hivatkozva. Nincs is ilyen jogfogalom a jogtárban.
Bocs a versenyló példáért, de ez a legtalálóbb.
Állítólag ha ez 1999-ben 5 millió Ft-ot ért, mint fizetés, akkor ma is ugyan ennyit ér, mint fizetés az értékviszonyokat figyelembe véve. Tudom ez baromira bután hagzik, de ez van az ítéletben habár nem szó szerint, de ugyan ilyen katyvaz, csak pénzösszeggel jelölték meg. Magam is látom, hogy marhaság, mert a lócsorda is azóta 10 x többet ér, nem is tudnék olyat mondnai ami értékét örizte volna:-) Hol lehet ezt a gondolatot , mint joggondolat megcsípni ?
A baleset idejében apának ami volt fizetése , a közben eltelt időre ( 10. év ,azért nem tudja megállapítani a bíróság a kártérítést, mert nincs több bizonyítás,ami új. Azt kell, hogy tudják, hogy egy 100 %-ban rokkant férfi közel 10 év múlva milyen új bizonyítékkal állhat elő, ha bizonyítahatóan ki van vonva a társadalmi forgalomból ? az egész ítélet ilyen katyvaz.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.07.09. 18:00

Mi az, hogy "szerződésadó"?

gondtelt # 2008.07.09. 17:42

Kellemes estét kívánok, ha még benéznek. :-)
Mint írtam és fizikus vagyok, nem értek a joghoz, tehát rajtam jókat lehet derülni.

Gondnak látom, hogy elakadtunk a küldeztnél, ami külzet a mi esetünkbe hát-üres-papírra nyomott-akármi:-)

Szerintem a külzet magában nem hitelt érdemlő, főleg ha még dátum sincs rajta (+) "láttam jel", ha én bíró lennék azonnal visszadobnám.
Az jutott erről eszembe,hogy én lettem bevonva egyszer bíróságra szakértőnek, és akit én kértem fel ügyvédet közreműködni, úgy zártuk az iratot :
Fejléc újból
tartalma :
15 oldal szöveges doc., melynek minden oldala ügyvédi pecséttel van ellátva, és alá van írva.
3 x 2 db. szakvélemény, melynek minden oldala ügyvédi pecséttel van ellátva, és alá van írva.
XY összegű iletékbélyeg, és mihez
bal bla.
A borítékot ügyvéd és két tanú jelenlétében szintén ügyvédi pecséttel zárom be, amit az ügyvéd az aláírásával ellát, ezzel igazolja, hogy a több részből álló dokumentum halmaz mindegyike bele lett téve a borítékba, ebből külső összegző is készült.
Ennek az ügyvédnek olyan hagyományos papírra nyomható olyan pecsétje volt, ami a lapon dobornyomást hagy, nem festéket ! :-)
Míg én ilyen munkát kell, hogy végezzek, addig vitathatjuk a látottak alapján, hogy mi a hitelt érdemlő dokumentum.

Nálunk apa perében érkezett egy külföldi megrendelőtől munkamegbízás egy fax, amit a bíróság részére küldtek meg, közvetlenül, és ez benne is van az aktába.
Erre azt mondta a bíróság, hogy ez nem hitelt érmelő dokumentum - me .:)
A bizonyító levélben az áll, hogy : "vagyok születtem....eskü allatt vallom, hogy a szerződést "X Máté részére én adtam - ennek indoklása...bla..ezen az aláírása és cége pecsétje is van rajta. A saját lakása saját faxáról küldte (Németország).
Erre előállt apu bíztosítója ügyvédje azzal, a szerződésadó mi van ha nem is létezik, és idézem : "igazoltatni szeretné" - amit persze közell két éven át nem tette meg, holott tudta, hol lakik, és a szerződésadó is örömmel látta volna akár vendégségbe is.
Tehát a fax, amit céges pecséttel, a cég gazdája írt alá, és a lakása faxáról küldött, az nem hitelt érdemlő dokumentum ?
Valahol állítólag kell léteznie, olyannak, hogy ez a fax valami miatt el kell, hogy fogadják hitelt érdemlőnek.

Az már egy más tészta, józan ésszel, hogy a biztosító nem akar nagy károkat megfizetni, vagdalózik ezzel, de ez esetben miért nem neki kell bizonyítani az állítását.
Ő álítja, hogy a szerződésadó nem létezik, ezt nem neki kéne bizonyítani ? apu beteg, én tanári fizetésből nem jutok messzire, tehát egy faxxal így meg lehet szívatni, mondván, hogy pénz kell a bizonyításhoz, ami apunak nincsen.

Hangsúlyoszom, hogy tudom, hogy a fax hitel érdemlő, szeretnék kapni olyan jogszabály helyet, hogy mi szerint kell elfogani, mert én nem találok.

Józan ésszel úgy mutatná magát, hogy az alperes ügyvéd állítja, hogy a szerződésadó nem létezik, akkor mely jogszabály szerint kell neki bizonyítania, mivel ez az ő állítása. Ha ő állítja neki kell bizonyítani, nem apának kell külföldön kevernie egy vagyont eltelefonálnia, mert a bíróság azt állította ezzel szemben, hogy a bizonyítás aput terheli !!? a másik fél hü-l-e-sége, ami ráadásul méltánytalan is, miért terhelné aput ?

  • bocsika, a km-nyi dumáért:-) - ha így folytatom , ki kéne járnom a jogtudományi kart is, akkor lehet meg tudnám apát védeni.

Ciao , kellemes estét Minden Fórumlátógatónak a pályakezdőknek külön elismerésel, és tripla köszönettel.

monalisa1 # 2008.07.07. 16:26

Szerintem hitelt érdemlő dokumentum az melyet a bíróság annak fogad el, vagyis elsősorban nem az alakiság hanem "a" tartalom. (Vélem adott esetben egy "sajtpapírral" is lehet valamit bizonyítani.)

  • 1
  • 2