"Menyasszonytánc"

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Kalel # 2008.10.11. 16:06

Sziasztok. Az esküvőm után kiderült, pár durva dolog,és nem tudom válás lesz-e,de apósom meg rátette a kezét az esküvőre kapott pénzünkre(2.000.000Ftból nászút után megmaradt kb.1.100.000Ftra), mondván, hogy az őrokonai adtak több pénzt és amúgyis ő állta a lánya esküvőjének rá eső részétkb 2.000.000Ftból 1.500.000.t. Ha elválok, én ennek a maradék általa elrakott pénznek a %-os arányára igényt tarthatok?Vagy már meszeltek ennek a pénznek?

anyamaci # 2008.10.11. 16:47

Hát a kérdésedre nem tudom a választ, de nem tudtam megállni hogy ne szóljak hozzá.

Ez nagyon rosszul kezdődik!!!! Máris válni akarsz?

Megalapozott döntés volt ez a házasság? Végül ha már így alakult őszintén sajnálom!!

Arra azonban vigyázz, hogy a menyasszonytánc pénz is adóköteles jövedelem. Ha már követeled és megkapod, valldd is be, mert após könnyen rád küldheti apehékat!

kaméleon # 2008.10.11. 17:08

Hello, remélem, ez segít:
http://www.jogiforum.hu/forum/35/14376

Egyjogász # 2008.10.11. 17:48

Véleményem szerint ezt a pénzt az ifjú pár kapta ajándékba.

Ennek esetleges egymás közötti felosztása az ifjú pár magánügye, ill. azt esetlegesen azok követelhetik vissza, akik adták.

Véleményem szerint ehhez a pénzhez az apósnak nincs sok köze.

Az megint egy más kérdés, hogy ezt a pénzt az ajándékozók az ifjú párnak adták, a közös együttélés első lépéseinek megkönnyítésére, nem pedig arra, hogy az egyik fél (akár egy részével) lelépjen.

Úgyhogy megértem apóst is, ha per lesz emiatt, szép hosszú, kacifántos per lesz.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.11. 19:28

„Ez nagyon rosszul kezdődik!!!! Máris válni akarsz?”

Ja. A másik rovatban meg van egy tízéves gyereke, aki úgy született, hogy "beetették"; és tíz évig úgy fizette a gyerektartást, hogy arról nem is volt bírósági határozat.

Ha engem kérdeztek, valaki hülyén szórakozik velünk, lassan a sok kamutéma közül nem lehet kiválogatni a valódi kérdéseket.

kaméleon # 2008.10.11. 20:05

Na, de kedves KBS – már meg ne bántódj -, mióta zárja ki a gyerek születése a 10 évvel (v. akármennyivel) későbbi házasságkötést? (Lehet, hogy nem csak nekem volt szükségem egy emberiségmentes, hosszú pihenésre a természet lágy ölén? :) )
Sőt, ha már az úr előző kapcsolata is olyan „szerencsés” volt, egész valószínűnek látszik, hogy a következők is hasonlóra sikerednek. Asszem, nem is lehetne akkora nagy baromságot kitalálni, amitől az élet ne produkálhatna még nagyobbat és hihetetlenebbet. Különben, ahogy vhol vzoli írta, olyan mindegy, hogy kamu kérdés, vagy sem, a válasz – ha van – másoknak is jól jöhet, a válaszolót meg egyáltalán nem minősíti, hogy „beugrott” vagy sem. Szerintem. Üdv

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.12. 06:41

OFF
Vzolinak lehet, hogy mindegy, kamu-e a kérdés - én viszont nem szeretem, ha szórakozásból csuklóztatnak. Nem azért vagyok itt - és a fórum sem azért van.

Ja, és nomen est omen.
ON

kaméleon # 2008.10.12. 09:29

Kedves KBS, az Isten áldjon meg, a birkák közé hajtó szerencsétlen autós esete után, csak szomorúan néztem, hogyan osztjátok ki egymást a különböző topic-okban. Nem vagyok olyan jól képzett az ilyen háborúsdihoz, így nem is mindig veszem a lapot. Azt azonban látom, hogy most velem ellenségeskedsz. Fölös magyarázni, a támadó ügyfeleknek sincs viszontválasz, mert értelmetlen, de a kaméleon nevet a munkahelyemen előttem fekvő szórólapról választottam, ugyanis, egy új szolgáltatásunkat erről nevezték el, és erről eszembe jutott Jared, a „mindenhol megoldok valamit” főhős a Kaméleon c. filmből, akit vmikor szívesen néztem. Igen, ilyen minden lében kanál, okostojás vagyok.
Láttam, hogy mások nick-je, vagy kérdése mögött is gyakran leleplezni valót látsz, és ez annak ellenére valamiféle kényszerességnek, vagy fóbiának látszik, hogy én is fedeztem már fel valakit, aki 3 néven kérdezte egyszerre ugyanazt. Engem az sem zavar, csak nem látom értelmét. (Ráadásul, az illető az e-mailemre írt levelében még meg is magyarázta miért, pedig nem tartozott rám.)
Minthogy olyan „szerencsés” csillagzat alatt születtem, hogy bármilyen rokon, vagy ismerős a bajában azonnal hozzám fordul, gyakran keresek megoldásokat a net-en. Ha mérhetetlen gőgömben azt képzelem, hogy valamiképpen segíteni tudok, és a kérdező nem kapott választ, vagy azt „képzelem”, a kapott válasz biztosan félrevitte, akkor segíteni szeretnék. Jó régen nem írtam már semmit (külföldön voltam), amit igen, azt a választott kaméleon név alatt. Ezt megelőzően, a saját nevemen írtam, még hónapokkal ezelőtt, de mivel pl. nem vagyok ügyvéd, aki ügyfeleket szeretne gyűjteni, jobbnak láttam egy nick-re váltani. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy mára a helyzet idáig fajult, hogy itt a fórumon, azt már nem is írom, hiszen, mintha nem egyedülálló problémáról lenne szó.
Az eredeti kérdéshez visszatérve: ha a téma kamu, és téged zavar, a megoldás egyszerű, kihagyod, és nem válaszolsz. Fölösleges dolog másokat megbántani, akár alappal, akár ok nélkül. Ez többet árt minden közösségnek, mint néhány „vicces” ember kamu kérdése.
Edzett vagyok, de most haragszom.

ObudaFan # 2008.10.13. 14:42

Amint arról már szó volt:

A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék – beleértve az un. menyasszonytán­cpénzt is – általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi.
Ilyen szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házasságkötés alkalmával adott ajándék: az ún. nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék a Csjt. 27. §-nak (1) bekezdése alapján rendszerint a közös vagyonhoz tartozik.
Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni. A bizonyítás sikere esetében a nászajándékot a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni. Az ajándékozónak erre a szándékára mindenekelőtt az ajándékozás alkalmával tett nyilatkozatából lehet következtetni.
Ilyen nyilatkozat hiányában meghatározó lehet az ajándéktárgy jellege, így pl. a személyes használatra szolgáló tárgy (ruhanemű, ékszer stb.) vagy foglalkozás folytatását elősegítő dolog (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyona, aki azt használja.
A házasságkötés alkalmával adott ajándék egyik gyakori formája a menyasszonytánc alkalmával adott juttatás. Az említettekhez hasonlóan, ennek a juttatásnak is az a célja, hogy a házasulók részére közös otthon megteremtését elősegítse, így a menyasszonytáncpénz is általában közös vagyonnak minősül. Ez a juttatás ugyanis az esetek többségében az ajándékozó személyének és az összegnek a külön kiemelése nélkül kerül átadásra, és utólag már az sem állapítható meg, hogy ki, milyen összeget ajándékozott a házasfelek részére. Ezért a menyasszonytáncpénz közös vagyoni jellegétől csak kivételesen lehet eltekinteni, pl. akkor, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget nyújtott ezen a címen, kifejezetten az egyik házastárs részére.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél a fentieken kívül – jelentősége lehet az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt – az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint – általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni – közvetve tehát a másik házastársat is – szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és – ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekből következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során – a kifejtetteken túlmenően – jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.
Az említettek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a házastársak a házas együttélésük alatt részesülnek ajándékban.