Közös tulajdonú ingatlan közüzemi számlái


Berényi Miki # 2010.05.18. 19:43

sziasztok!

az alábbi problémám merült fel:

őrőklés után egy ingatlan 1/2 része az enyém, másik 3 személy 1/6-1/6-1/6 arányban osztoznak rajta. a közüzemi számlákat évek óta én fizetem.

az ingatlant most fogjuk értékesíteni. milyen úton juthatok a pénzemhez, hogy érhetem el, hogy az általam helyettük befizetett számlák összegét kifizessék?

  • megoldható-e valahogy, hogy a vételár egésze az én kezembe jusson, és abból visszatartsam a számlák összegét (ha perel érte akkor viszontkereset és a két követelés kiüti egymást) vagy ez esetben inkább a vevőn követelnék, aki nem mutogathat rám?
  • ha ez nem működik akkor FMH, de... egyetemlegesség nyilván nem járható, akkor 3 kérelmet kell benyújani, mert 3 nemfizető adós/tulajdonostárs van. de ez az anyagi viszonyaik miatt is húzós... ha az adásvétel sokáig is húzódik, és a megtörténtekor már végrehajtónál van az ügy... a végrehajtó megkeresi őket miután megkapták a pénzt... mondhatja azt, hogy sajnálom, el is gépeztem mindent? (tudom a készpénz foglalás ritkán sikeres, talán épp ezért? de más esély a vh sikerességére nincs....)

köszi a segítséget!

ObudaFan # 2010.05.18. 20:12

Ha megállapodtok, hogy hozzád kerül a pénz, akkor hozzád kerül. :)
A fizetési meghagyás lesz itt a megoldás, nem kell 3, van pótlap is. Ekkora összeget meg csak végre lehet már hajtani.

Berényi Miki # 2010.05.18. 20:18

köszi szépen! az fmh-nál nekem az merült fel kérdésként, hogy egyetemlegességük fennállhat-e akkor, ha én, mint tulajdonostárs követelem rajtuk, mint másik 3 tulajdonostárson (és mindhárom csak a saját 1/6-át lenne köteles fizetni) mert a közüzemi szolgáltató megtehette volna... de én is?

ObudaFan # 2010.05.18. 20:19

Nem áll fenn.

Berényi Miki # 2010.05.18. 20:25

igen. de a pótlapon nem csak egyetemleges kötelezettek tüntethetők fel?

ObudaFan # 2010.05.18. 20:29

Nem.

ObudaFan # 2010.05.18. 20:35

ár, igazad van, egyszerűbb 3 meghagyást beadni, mint ezt töltögetni.

Egyjogász # 2010.05.18. 23:38

Mind a négyen az ingatlanban laktok, mindnyájan igénybe veszitek a közüzemi szolgáltatásokat?
Ki van szerződéses jogviszonyban a közüzemi szolgáltatókkal?

Attól, mert valaki (rész)tulajdonosa egy ingatlannak egyáltalán nem biztos, hogy a közüzemi számlákat is neki kell fizetnie (az meg végképp nem biztos, hogy a tulajdoni hányada arányában).

Berényi Miki # 2010.05.19. 05:13

A lakás üresen áll, a közüzemi számlák pedig egy ötödik személy - mivel öröklés útján jutottunk hozzá - a hajdani örökhagyó nevére érkeznek.

A Ptk 141 § alapján gondoltam hogy tul. hányad alapján kéne viselni a költségeket. (tudom a szolgáltató felé egyetemlegesen felelünk, ezért is fizettem mindig, ez most csak a tul. társak közti elszámolás miatt releváns kérdés)

Berényi Miki # 2010.05.19. 05:40

Obudafan, a jelenlegi FMH űrlapnál nekem valóban nem világos, hogy lehet több kötelezett ellen benyújtani a kérelmet, ha nincs egyetemlegesség, de megnéztem az új, június 1-től használandó űrlapot: ott pofonegyszerűen van megoldva! :)

ObudaFan # 2010.05.20. 18:52

Szerintem senki nem fog sok könnyet ejteni a mostani űrlap miatt.

Kincsecske # 2014.02.08. 15:29

Kedves hozzáértõ Fórumozók!

Kinek kell a közös néven lévö, de csak egyik fél által lakott ház költségeit fizetni?

Egy édesanya házát, halála elött, két gyermekére iratta. Egyik tulajdonos sem él a házban, de az egyik testvér gyakran jár oda, és használja a házat. Ez a testvér ki nem fizeti a másikat a házból, és minden számláit felezni akar, mondván, a másik is tulajdonos. A másik, aki soha nincs ott, ki szeretné kapcsoltatni az áramot, gázt, szemétdíjat..., mivel ez a ház csak nyaralóként van a testvér által használva, de érthetõen, a használó ebbe nem megy bele.
Mit tud csinálni az a testvér, aki nem akar a házban élni, és nem akar a költségekhez hozzájárulni?
Ja, és a számlák, még a régi tulajdonos nevére érkeznek, amit a házban lakó testvér szintén nem hajlandó nevére iratni.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.08. 15:31

Kérje a közös tulajdon megszüntetését.

Kincsecske # 2014.02.08. 15:59

Elnézést a tudatlanságomért, de ez azt jelenti, hogy lemond a tulajdonáról a másik fél javára?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.08. 17:33

Nem.

Kincsecske # 2014.02.08. 19:27

Köszönöm szépen a választ!

vasajtó # 2017.07.30. 19:26

Kedves Fórumtársak,
az alábbi a problémánk, tartalimal részben egyezik ezzel a már meglévő poszttal:
párom pont 7 éve elköltözött az addigi élettársától, akivel 50-50%-os közös tulajdonú panellakásban laktak.
A probléma előtörténete annyi, hogy a nő szeretett volna szexelni újra, de a párom már nem akart, ezért szépen megbeszélték, hogy akkor keres más partnert, viszont akkor a párom költözzön el a lakásból, hogy ő ott nyugodtan élhesse az életét. Ez így is történt, a párom elköltözött az anyjához és 7 évig együtt lakott vele, övé volt a félszoba. Már pár éve elég szorgalmasan kérem, hogy lépjen már, az nem állapot, hogy együtt lakik az anyjával, amikor ott egy fél lakás - még ha velem/hozzám összeköltözni nem is akar, akkor sem jó így, főleg hogy anyuka olyan amilyen.
Most végre felvezette az exének a témát, akit eléggé meglepett a párom szándéka, rögtön nekiállt érdeklődni. Páromnak azt mondta, hogy ez alatt a 7 év alatt neki mennyi költsége volt, amibe a párom nem szállt bele, és csak úgy egyezik bele a lakás eladásába, ha ezt neki cashben visszafizeti. Összeadta, kb 1 millióról van szó.
Az a kérdésünk, hogy

  1. van-e alapja a követelésének,
  2. a párom mit érvényesíthet összegszerűen, ami csökkenthetné az ex követelését, és mi az, ami akár visszamenőleges,
  3. az megoldás-e, ill. megállapodás kérdése-e, hogy az eladáskor írt adásvételi szerződésben azt rögzítik, hogy az ex bankszámlájára 1 millióval több kerül, így fizetni ki a párom a jogosnak ítélt követelést?

Köszönjük a tanácsokat.

nonolet # 2017.07.30. 20:16

Kiadások...

Ami az ingatlan TULAJDONLÁSÁRA és FENNTARTÁSÁRA
ment el az tulajdonrész arányos (feles) költség.
(adók, felújítási alap, lakás hitel törlesztés, lakástakarék befizetés a társasház javára, nagyfelújtás, alapdíjak, stb.)

Ami fogyasztás és karbantartás jellegű
az meg annak a költsége, aki éppen benne lakott.
(közmű fogyasztási számlák, javítások, közös költség, stb.)

Bevételek...
Ami tulajdonrész alapján folyt be az közös (feles).
(bérbeadás pl.)

Ami más személyes jogon az meg nem közös.

Ottlakás és nem ottlakás...

Mivel a 7 év alatt az ő részét IS használt a másik fél.
Elvben ezért használati díj kérhető tőle.

Itt azonban fontos az eredeti egyezség!!!
Ami ugye vélhetően az ingyenes lakhatás volt.

  • *-

Szóval,

1.
Tértivevényes levélben bejelenteni, hogy:
Mondjuk 30 nap múlva VÉGE a tulajdonrész ingyenes használatának és UTÁNA használati díjat kér már.
Ami legyen a reális bérlet díj (fele) alatt egy kicsivel.

2.
Összegyűjteni és csoportosítani a költségeket, bevételeket és a KÖZÖSEKET elszámolni egymással.
(nem csak a 7 évet, hanem a teljes időszakot!)
Aztán aki végül tartozik a másiknak az majd rendezi.

-

Felvethető a 7 évi lakáshasználati díj igénye is...
Főleg tárgyalási blöff jelleggel belengetve.

Mert az ésszerű tárgyalási cél szerintem az,
hogy:

1.
Senki nem fizet senkinek, lezártnak-elszámoltnak tekintik a múltat.

2.
Egy közeli határidővel

  • eladják a házat és elfelezik az árát

VAGY

  • valaki megveszi a másik fél részét

(ha akarja és tudja)

vasajtó # 2017.08.10. 13:51

Köszönjük a választ. Most ott tartanak (párom és exe), hogy egyikőjük sem akar pereskedni, "Senki nem fizet senkinek, lezártnak-elszámoltnak tekintik a múltat".
Ez azért nem ment az elmúlt napok alatt ilyen egyszerűen, mert bár megtörtént az a telefonhívás, amiben a fenti idézet szinte ugyanígy elhangzott, addig állandóan változtatta az álláspontját az ex. Mivel a második egyeztetésen baromságokat mondott, és a párom annyira meg is lepődött, hogy elfelejtett hatékonyan érvelni, ezért a harmadik egyeztetésre már élesített telefonnal ment. Fel is lett véve, ott a párom elég határozott volt, habzott is az exe szája rendesen, úgy váltak el, hogy tisztán hallható és látható volt, hogy vért akar inni. Ez volt most kedden este, és szerdán felhívta a páromat, hogy gondolkodott...Már mentem is a saját telefonommal a párom füléhez, csodásan elbeszélgettek 4 percben arról, hogy ennyit nem ér az egész, nem fog 20 ezrekért állandóan ügyvédhez rohangálni, és senki ne akarjon a másiktól olyat, amit eddig (arról az oldalról az évek alatti rezsik, eminnen pedig a lakáshasználati díj). Visszakérdezett, hogy ebben akkor megállapodhatnak-e. A válasz után meg elkezdett jönni a kocsival, aminek a törlesztőibe beszállt kezdetben, de aztán kihátrált, lényeg, hogy közösen fizették kb. 3 évig, és szeretné vissza azt a felet, amit ő hozzátett.
Ezt sem vitatnánk, hogy húzzon már a francba, de felmerült bennünk, hogy mivel jöhet még, ha egyszer rosszat álmodik? Ez egy húszéves kapcsolat volt, mindenki fizetett mindent, mit vehet még elő? Nincs más vagyontárgyuk, de mondhatja-e a párom, hogy ő fizette a közös lányuk szakmát adó iskoláztatását (akkor már felnőtt volt, és külön is lakott a lányuk).

Grave7 # 2017.08.10. 18:00

@vasajtó: Bármikor bármivel próbálkozhat. Hogy a próbálkozás ne vezessen eredményre, minél hamarabb írásos megállapodás kellene a múlt lezárásáról és a közös lakás sorsáról.
Javaslom ügyvéd megbízását.

nonolet # 2017.08.10. 21:35

Pontosan amíg egyetértés van röviden írásba foglalni, aláírni.

Akár a rész témákat külön-külön is, eltérő alkalmakkal.

A lényeg a dokumentálás+aláírás.

Mivel egy egyezségből utólag már igen nehéz jogilag kihátrálni!

kb. csak egy új egyezséggel lehet módosítani,
ha nem volt kényszer vagy szándékos átverés
az egyezség kötés során.

(lásd: PTK érdemes elolvasni ezt részt, nem hosszú)

vasajtó # 2017.08.12. 16:46

Hát én betojok ezen a nőn.
A legfrissebb az, hogy annak a kocsinak is visszakéri a fele-befizetését, amit később beszámítottak az újabb kocsiba.
Jogilag rendben van az, hogy ha görgetsz egy vagyontárgyat egy másikra, akkor elkéred a régi tárgy fele értékét? Főleg hogy azt közösen használták el és váltották újabbra.