Nlaci
2017.10.12. 05:14
Drbjozsef. Én is úgy gondolom, hogy kérhetünk annyit amennyit akarunk, majd a biróság eldönti, hogy mennyi a jogos. Köszi a választ.
szerződés felmondása
drbjozsef
#
2017.10.11. 19:52
Az meg hogy magasabb összeget fognak kérni, megintcsak nem jogellenes. Annyit kérnek amennyit akarnak.
Nlaci
#
2017.10.11. 16:31
Lewho. Köszönöm szépen a válaszod.
lewho
#
2017.10.11. 14:01
Nem. Mégpedig azért nem, mert jogszerű igényérvényesítési mód kilátásba helyezése, az ezzel való "fenyegetés" fogalmilag kizárja a jogellenességet.
És csak a jogellenes fenyegetés a megtámadási ok, a jogszerű nem.
Szerintem.
Nlaci
#
2017.10.11. 12:52
Sziasztok. Tisztelt szakértők. Hagyatéki tárgyaláson benyújtott ápolási hitelezői igényt ,a felek egy polgár jogi szerződésben elismerték, majd a következő hagyatéki tárgyaláson vissza akarták vonni, fenyegetés címén, de a közjegyző nem fogadta el és kérte a bírósági felbontást. A fenyegetésnek ,azt az indokot tüntették fel, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor a jogos hitelezői igényt, peres úton fogjuk érvényesíteni, de akkor már egy magasabb összeget kérünk. Szerintetek ez jogellenes fenyegetés? Előre is köszönöm a szakértői válaszokat.
Vadsuhanc
#
2017.03.31. 12:01
Tisztelt Immaculata!
Először is szeretném megköszönni, hogy ennyit foglalkozol a kérdésemmel.
Pontosan az általad belinkelt Kúria döntés miatt rugózok ennyit a dolgon. ( persze van más is ) Nem tudom, hogy az ott leírtak alkalmazhatók-e az én esetemben.
Még egyszer köszönöm a segítségedet és várom az esetleges további véleményedet is.
Immaculata
#
2017.03.31. 09:54
„a közjegyző melyik törvény alapján küldi az iratot.”
Magánfelek együttműködésében feltétel vagy időpont bekövetkezésének közokirati tanúsítását csak közjegyző tudja tanúsítani a nemperes eljárásával.
Immaculata
#
2017.03.31. 09:49
A postai kézbesítés kormányrendelet a kézbesítés eljárását szabályozza, ő nem fűzhet a kézbesítéshez joghatást. Azt egyéb törvény rendezi.
Találtam egy kúriai elvi döntést, hasonló.
Vadsuhanc
#
2017.03.31. 09:12
Tisztelt Immaculata!
Itt tér vissza az alapkérdésem.
A felmondás anyagi jogi nyilatkozat, ha jól értelmezem. Azt, hogy ezt a közjegyző küldi meg rendben, de a közjegyző melyik törvény alapján küldi az iratot. HA a posta törvényt nézzük- ahogyan Te is írtad - abban nincs olyan, hogy kézbesítési vélelem. A Posta kézbesíthetetlennek mínősíti a levelet és annak okát a nem kereste jelöléssel a feladónak visszaküldi.
Ezért kérdeztem, hogy hogyan jön ide a Pp. szerinti kézbesítési vélelem ?
Immaculata
#
2017.03.31. 08:14
„felmondás kézhezvétele után a tartozás egy összegben esedékes.”
Mert a szerződés megszűnésével a Felek így tudnak elszámolni egymással.
„ felmondás kézhezvétele”
Az ügyesebbje már úgy szövegezi, hogy a felmondás közlésével...
Ez a levél is, és azok is, amelyek tértivevénnyel kerülnek kézbesítésre, 2x nemkereste után beáll a kézbesítési vélelem. Erre van 6 hónapos megtámadási határidő a bíróság előtt, amelyben igazolással élhetsz.
Vadsuhanc
#
2017.03.31. 07:43
Tisztelt Immaculata!
Köszönöm hozzászólásaidat. Nekem tulajdonképpen nem a felmondás jogszerűségével problémám.
A szerződésben a szerződés felmondása vonatkozásában az a kitétel, hogy a felmondás kézhezvétele után a tartozás egy összegben esedékes.
A felmondás kézhezvétele meghatározás mellett a felmondás joghatást válthat-e ki, ha a felmondás nem kereste jelzéssel megy vissza, vagy ez a meghatározás a tényleges kézhezvételt igényli?
Még egyszer nagyon köszönöm!
Immaculata
#
2017.03.30. 20:00
„postai törvények szerint megállapítható-e. ”
Nem pontosan fogalmaztam:
Hivatalos (tértivevényes irat) kézbesítési szabályai értendők alatta.
Immaculata
#
2017.03.30. 19:41
Megtaláltam: 1991. évi XLI. tv.
112. § (1) A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
- a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
- a jogosult és a kötelezett nevét,
- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
- a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
Immaculata
#
2017.03.30. 19:35
Aha. A felmondás jogszerűségét közokirattal kell bizonyítani. Ez pedig úgy lehetséges, hogy bármelyik közjegyző közokiratba foglalja a felmondást.
Immaculata
#
2017.03.30. 19:28
Nem minősül peres eljárásnak, viszont az a közjegyző, aki a kölcsönszerződést közokiratba foglalta, csak akkor állítja ki a végrehajtási záradékot, ha a bank igazolja, hogy közjegyzővel küldette ki a felmondást.
Ennek a törvényi hátterét keresem.
Immaculata
#
2017.03.30. 19:28
Nem minősül peres eljárásnak, viszont az a közjegyző, aki a kölcsönszerződést közokiratba foglalta, csak akkor állítja ki a végrehajtási záradékot, ha a bank igazolja, hogy közjegyzővel küldette ki a felmondást.
Ennek a törvényi hátterét keresem.
Vadsuhanc
#
2017.03.30. 18:56
Tisztelt Immaculata!
Azt nem értem a szerződés felmondása miért minősül peres eljárásnak ?
Azzal vitatkoznék -nem veled - , hogy a kézbesítési vélelem a postai törvények szerint megállapítható-e. ( postai törvények és korm. rendeletek ahogy utána néztem 2005 év óta nem tartalmaznak kézbesítési vélelmet. (
Immaculata
#
2017.03.30. 18:48
Peres eljárásra kizárólag bíróság jogosult.
A hagyatéki eljáráson kívül, nemperes eljárásra a lenti törvény alapján közjegyző is jogosult, a bíróság munkájának enyhítése érdekében.
Immaculata
#
2017.03.30. 18:42
Nem.
A közjegyző eljárása Pp szerinti, egyébként minden irat esetében, a postai kézbesítés esetében is beáll a kézbesítési vélelem, amennyiben a címzett jogvesztő határidőn belül bíróság előtt nem él a kézbesítési vélelem megdöntésével.
Vadsuhanc
#
2017.03.30. 18:24
Tisztelt Immaculata!
Ezt teljesen értem. Azt is hogy a közjegyző által küldött okirat hivatalos iratnak minősül. De a közlése és annak kézbesítése ebben az esetben a Pp. vagy a postai törvények alapján érvényesül.
A Pp. nem akkor érvényesülhet, ha peres iratot kézbesítenek ?
( elnézést, ha butát kérdezek )
Immaculata
#
2017.03.30. 18:11
„Miért ált be a kézbesítési vélelem a jognyilatkozat megküldésével kapcsolatosan.”
Mert senki sem kifogásolta 6 hónapig, azután után beáll jogvesztő erő.
Pp. kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során
99/B. §236 (1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett mint kérelmező - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.
(2) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet harminc napon belül el kell bírálni. A kérelem elbírálására egyebekben a 99/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3)237 Ha a címzett ellen a jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően pénzforgalmi úton történő behajtást kezdeményeztek és arról tudomást szerzett, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti, e § szerinti kérelmet a pénzforgalmi úton történő behajtásról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül terjeszthet elő.
Immaculata
#
2017.03.30. 18:03
2008. évi XLV. törvény
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
Vadsuhanc
#
2017.03.30. 14:34
Közjegyzői záradék még nem volt a felmondás lett közjegyző által megküldve. A végrehajtási kérelem a felmondás után érkezett ( másik közjegyzőhöz ) fél év múlva. A felmondásra hivatkozva.
Ezért nem értem a Pp-re történt hivatkozást a a felmondással kapcsolatban. Miért ált be a kézbesítési vélelem a jognyilatkozat megküldésével kapcsolatosan.
Remélem jól írtam le.
Immaculata
#
2017.03.30. 14:28
Igen, a rendkívüli felmondás egyoldalú jognyilatkozat.
Az már lehet közjegyzői záradékkal ellátott, és így bírósági iratnak minősül a kézbesítése.
Vadsuhanc
#
2017.03.30. 14:24
Tisztelt Immaculata!
Mint írtam jó volt a megérzésed. Kölcsönszerződés felmondásáról van szó, amely 2005. évben lett aláírva. A szerződésben a felmondással kapcsolatosan az lett megfogalmazva, hogy az egymáshoz intézet jognyilatkozatok annak kézhezvételétől számítottan érvényesek.
A szerződést felmondó bank egyébként nagyon helyesen közjegyzői nyilatkozatban felmondta a szerződést és ezt a közjegyző nekem ( adóstársaknak ) postázta, ami " nem kereste " jelzéssel érkezett vissza hozzá, amelyről a banknak tanúsítvány állított ki a fentiek megállapításával.
Ez OK. úgy tudom ( és itt a tudatlanságom ), hogy a szerződés felmondása anyagi jogi nyilatkozat. A közjegyző által történt kézbesítés kapcsán, hogyan jön ide a Pp. szerinti kézbesítési vélelem?
A közjegyző egyébként sem ugy állította ki a tanúsítványt, hogy a kézbesítési vélelem beállt, hanem , úgy hogy az általa küldött irat, nem kereste jelzéssel érkezett vissza. A szerződésben egyértelműen a kézhezvétel kitétel szerepel az egymáshoz intézett jognyilatkozatok megtételére.
Köszönöm válaszod.
