Kovács_Béla_Sándor
2020.01.12. 13:06
Nem.
számla adás
Paralia
#
2020.01.12. 11:36
Kedves Fórumozók!
A kérdésem, hogy véleményetek szerint, ha egy lakásszövetkezet számlájára átutalással beérkezik a tulajdonos részéről a fenntartási-, vagy közös költség akkor a szövetkezetnek kell-e a tulajdonos részére számlát kiadni, amennyiben a tulajdonos nem vállalkozó és nem akarja költségként leírni?
Köszönöm a válaszokat előre is.
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.03.04. 18:17
De ez messze nem azt jelenti, amit a kérdező állít.
Sherlock
#
2015.03.04. 16:25
De van.
Havi Budapest-bérlet
természetes személyek részére 9 500 Ft
nem természetes személyek részére 10 500 Ft
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Dr.Attika
#
2015.03.04. 16:07
Átnézve az alábbi linken található árakat, valóban nincs arra utalás, hogy számla adással drágább.
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.03.04. 15:47
Én meg azt gyanítom, hogy nem is igaz!
Fűszeres
#
2015.03.04. 12:51
A BKK 1000 Ft-al magasabb árat kér a havi bérletért, ha számlát kérünk róla! Szeretném megtudni, hogy van-e erre joga! Nekem élelmiszerüzletem van, de soha nem fordult meg a fejemben, hogy többet kérjek a vevőtől, ha számlát kért, de más üzletben vagy szolgáltatónál se tapasztaltam még ilyet. Szerintem ez tisztességtelen és gyanítom, hogy nem is törvényes!
petzol
#
2014.09.07. 18:29
Üdv mindenkinek!
Egy olyan gondom lenne, hogy rendszeresen írok online cikkeket. Ahol állandó cikkíró vagyok, három cikkért fizettek egyben: felhasználási szerződést kötünk és kitöltök egy esztom nyilatkozatot is minden alkalommal, mielőtt kifizetésre kerülne a sor.
De mostanában szeretnék máshová is írni cikkeket, de több helyen is csak úgy fizetnének, ha tudnék számlát adni nekik. A kérdésem az, hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy ezt szabályosan és legálisan tudjam kivitelezni? Magánszemélyként is állíthatok ki számlát ugye? Mit kell fizetnem utána, mert gondolom, ha adóznom kell a bevétel után akkor azt nekem kell befizetni. Kell-e valami igényelnem, kérnem, regisztrálnom ezzel kapcsolatban az adóhivatalnál, hogy tudjanak rólam? Arra gondoltam egyébként, hogy a legegyszerűbb az elektronikus számlaadás lenne, mert az online is eltudom nekik küldeni, vagy ez így nem lehetséges? Rendszeres havi tevékenységről lenne szó, amelynek az összeg havonta b. 10000 - 5000 forint között ingadozna, esetleg olykor elérné a 15 ezret, de többet biztosan nem. Ez csak afféle hobbi-zsebpénz kereset. A segítséget előre is köszönöm!
Zöldövezeti11
#
2013.10.04. 05:55
Edit22 !
vagy eleve nem tud számlát adni, azaz kontár.
Tény, hogy az iparosok többsége nem ad számlát, de ha kérik azért teljesítik. Természetesen mindig felárért, mert mindig csak a nettót mondják.
Rexor
#
2013.10.03. 14:51
Sajnos palira vettek... Készpénzt csak számla/nyugta ellenében szabad átadni. Próbáld meg befenyiteni a NAV-al, hogy számlakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt akár 1 millió mulasztási bírság is kiszabható. Lehet hogy megijed tőle.
Dr.Attika
#
2011.05.20. 16:40
peteka!
A kötelezett csak akkor tud teljesíteni, ha számlát kap. A számla hiányában jogosulti késedelem van, amire a Ptk. azt mondja, hogy kamat nem követelhető.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.05.20. 13:17
Hogy a kérdésre is válaszoljunk: valóban az a gyakorlat, hogy nem tarthat igényt késedelmi kamatra az, aki nem adott számlát.
(Egyébként az egyszerűség kedvéért azt szokták kötelezettnek nevezni, aki a szerződésre jellemző szolgáltatást nyújtja; a pénzbeli ellenszolgáltatást nyújtó fél pedig a jogosult. De igazából tényleg mindegyik fél jogosult és kötelezett is.)
ObudaFan
#
2011.05.20. 09:45
Egy szerződésben rendszerint minden fél jogosult is meg kötelezett is.
Ptk. Ptk. 302. § A jogosult késedelembe esik, ha
- a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;
- a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.
Ptk. 303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e -
- köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni;
- éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna;
- késedelme idejére kamatot nem követelhet.
(3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
peteka
#
2011.05.20. 09:37
Lehet, hogy primítív a kérdés, de egy szerződéses jogviszonyban ki a jogosult és ki a kötelezett?
Jól gondolom, hogy aki a szolgáltatást nyújtja az kötelezett és aki fizet az a jogosult?
KOnkrétan egy szállítási szerződés esetében a megrendelő a jogosult és a szállító a kötelezett?
Azért kérdezem mert a megrendelő arra hivatkozva nem akar fizetni, hogy nem kapott eredeti számlát szállítótól. Nyilván ha szállító a kötelezett, akkor a teljesítéssel- mivel leszállította az anyagot és azt aláírt szállítólevéllel igazolni is tudja - nem esett késedelembe. Melyik jogszabály írja elő (gondolom h lehet ilyen), hogy Addig nem köteles jogosult fizetni, amíg eredeti számlát nem kap?
Nyilván itt a késedelmi kamat szempontjából érdekes a dolog, mert ha vmilyen tv ezt tényleg előírja, akkor késedelmi kamatot, csak az eredeti számla kézhezvételétől lehet számítani, nem pedig a kötelezetti teljesítéstől. Ezt jól gondolom?
