határozott idejű szerződés megszüntetése

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Ügylet # 2011.05.29. 10:30

Tisztelt Szakértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben határozott időtartamra szóló szerződésbe belefoglaljuk, hogy a szerződést bármely fél jogosult meghatározott felmondási idő mellett felmondani, akkor olyan esetben, amikor a felmondási idő lejárta a szerződésben foglalt időpontnál előbbi, jogosultak-e a felek a teljes szerződéses időtartamra vonatkozó kötelezettségek behajtására.
(pl. 6 hónapra szóló bérleti szerződés, 1 hónap után felmondás, azaz a 3. hó végére letelik a felmondási idő. Ki kell-e fizetni a 6. hónapig a bérleti díjat?)
Előre is köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.29. 10:46

Nem. De az ilyen szerződés valójában nem is határozott idejű
Csak olyan semi-.

prudens # 2011.05.29. 10:46

Ügylet,
A válasz valószínűleg attól függ, hogy a szerződés hogy van megfogalmazva. Be kellene másolnod ide a határozott időre és a felmondásra vonatkozó rendelkezéseket.

Ügylet # 2011.05.31. 19:24

Köszönöm szépen a válaszokat.
A pontos fogalmazás szerint a szerződés hatálya x és y időpont közötti; a felmondásról pedig úgy rendelkezik, hogy bármely fél jogosult a szerződés írásban felmondani.
Előre is köszönöm a szakértő útmutatást.

guba # 2011.05.31. 19:30

Szerintem sem jogosultak, mivel lehetővé tették a rendes felmondást, ezért a szerződés határozatlan idejűvé vált.

K.Dia # 2012.01.07. 17:01

Tisztelt Válaszadók!

Nekem a következő a problémám: szeptembertől kezdődően 5 hónapra szóló, határozott idejű munkaszerződést írtam alá, ebből viszont a 3 hónapos próbaidő decemberben letelt, viszont a határozott idő vége csak februárban fog. Ha a munkaadóm most meg szeretné szüntetni a munkaviszonyt, azt csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással teheti, de mind a két esetben a hátralévő bérem kifizetésével?
Illetve ha én szeretném megszüntetni a munkaviszonyt, abban az esetben nem kapnám meg a hátralévő béremet?

Valamint az lenne a kérdésem, hogy ez esetekben felmondási időnek is kell lennie a határozott idő alatt?

Előre is köszönöm segítségüket!

sigurnardottir # 2012.03.13. 18:37

Üdülési jogi szerződésben - amely 30 évre biztosítja részemre egy meghatározott ingatlanon a használati jogot - nincsen kikötve a szerződésben felmondásának lehetősége, csak az üdülési jogot értékesítő személynek biztosítja az elállási jogot arra az esetre, ha én nem fizetem a fenntartási díjat 3 éven keresztül és az Értékesítő eláll a szerződéstől érdekmúlás miatt, akkor elvesztem mind a teljes addig kifizetett ellenértéket, mind pedig az addig kifizetett fenntartási díjat és azt semmilyen módon nem követelhetem vissza. Jogszerű így ez? Ezek miatt nem lehet megtámadni a szerződést, mert egyoldalú előnyt jelentenek az üdülési jogot értékesítő cégnek?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.13. 19:27

Mikor kötötted?

sigurnardottir # 2012.03.13. 20:21

Tavaly januárban.

ObudaFan # 2012.03.13. 20:46

Szerintem nem. Neki is csak a te szerződésszegésed esetén van "elállási" joga, ami valójában nem elállás, hanem felmondás, hiszen addig használhattad az ingatlant.

sigurnardottir # 2012.03.13. 22:57

A szerződésben benne van az is, hogy ha nem fizetek, akkor nem használhatom az ingatlant se - ezek uis. igénybe vehető hetek az adott szállodában... de ez azt hiszem, hogy nem változtat a lényegen, amit mondtál, kedves kbs.

Ha jól értem tehát, akkor az üdülő jog tulajdonosok, akik nem tudják bizonyítani, hogy őket megtévesztették a szerződés aláírásakor és egyszer aláírtak egy ilyet, azok csak nagy anyagi veszteségek árán szabadulhatnak a kötelezettségtől. Vagy úgy, hogy ugrik a kifizetett ellenérték vagy úgy hogy jócskán áron alul adják el, ha tudják?

sigurnardottir # 2012.03.13. 22:58

Bocsánat, kedves Obudafan.... elnézést a névelírásért...

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.14. 05:59

Valahogy úgy.

OFF
Én a magam részéről nem haragszom, ha a kollégával tévesztenek össze. ;)
ON

sigurnardottir # 2012.03.14. 07:49

Még egy kicsit igénybe venném a türelmedet:

Neten túrva a kérdéskört, szerződés megtámadásával kapcsolatban találtam egy olyat, hogy - és itt most egy idézet jön - "agresszív marketingfellépés és az ajánlat megértését zavaró körülmények megteremtése megalapozhatja a szerződésnek tévedés címén fennálló érvénytelenségét."

Azt szerintem tanúkkal lehet igazolni, hogy milyen értékesítési módszerekkel dolgoznak - "csak most és azonnal", 2 percen belül dönteni kell, ide-oda szaladgálnak és hívnak oda másik embert, ha kitartóan kéredezősködsz, ügyvédi letétbe kell helyezned az előleget és a vételárat - szóval minden adva van ahhoz, hogy ne tudd átgondolni, hogy mi mit jelent....

Szerinted érdemes lehet ezzel próbálkozni bíróságon?

A másik meg az a kérdés, hogy az erre alapozott tévedés felismerésének időpontját hogy lehet bizonyítani? Tehát hogy engem kérem itt átvertek, mert csak most jöttem rá, hogy megvezettek és olyan szerződést írtam alá, amit nem akartam?

sigurnardottir # 2012.03.14. 07:53

Illetve olyan szerződést írtam alá, amit ilyen tartalommal nem akartam volna aláírni..

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.14. 10:04

A megtámadásra egy évig van mód. Jogvesztő határidő.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.14. 10:05

Ezeknél a szerződéseknél minden ok nélkül is el lehet állni - de azt sem ennyi idő múlva.

sigurnardottir # 2012.03.14. 10:09

Most lehet, hogy nagyon okoskodónak tűnök majd és elküldtök melegebb éghajlatra, de én azt olvastam a Ptk-ban, hogy az 1 éves megtámadási határidőt tévedés és megtévesztés esetében onnantól kell számítani, amikor a tévedést vagy a megtévesztést felismerték. Ezért kérdeztem azt, hogy hogyan lehet azt bizonyítani, hogy mikor ismertem fel?

sigurnardottir # 2012.03.14. 10:13

236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határidő megkezdődik

  1. a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
  2. jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;
  3. a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A. § (1) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

Én a (2) bekezdés a./ pontra gondoltam... vagy az mire vonatkozik?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.14. 10:14

Miben állt a tévedésed, és mi volt az oka, hogy csak később ismerhetted fel?

sigurnardottir # 2012.03.14. 10:35

Akkor most kicsit hosszú leszek és máűsra is kitérek, hátha így érthetőbb lesz.

A tévedésem - szerintem - abban áll, hogy, ha tudom, hogy nem lehet felmondani ezt a szerződést, anélkül, hogy később ne veszíteném el a már addig kifizetett használati jog ellenértéket, akkor nem irom alá.
Az ismert okoknál fogva, nem állt módomban ott és akkor elolvasni a szerződést alaposan.

Ráadásul - bár eddig nem mondtam - azt igérték, hogy eladják a meglévő más cégnél lévő, befulladt üdülési jogomat, ha vásárolok náluk egy újat. (Igazából ezért mentem oda és ezt akkor és ott közöltem is) Azt is mondták, hogy csak akkor foglalkozhatnak ilyennel, ha náluk veszek egy új üdülési jogot. A másik üdülési jog értékesítésére bizományosi szerződést is kötöttünk, de azt meg nem a cég vállalta el, a cég neve nem is szerepelt benne, hanem a másik, üdülési jog vásárlására vonatkozó szerződést aláíró személy írta alá.

De mindezeket csak akkor ismertem fel, amikor múlt év késő ősszel - a bizományosi szerződés lejárata előtt - telefonon elkezdtem kérdezősködni a cégnél, hogy hogyan áll az értékesítés és akkor kezdtem elolvasni a szerződéseket és lepődtem meg az ott olvasott dolgokon. Természetesen mondták, hogy folyamatban van, ne aggódjak, aztán meg azóta alig lehet elérni őket, igérgettek fűt-fát, akivel éppen beszéltem.

Na ennyi a "rövid" történet. Most hogy leírom, most úgy tűnik, hogy inkább a megtévesztés lehet a befutóbb?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.14. 10:44

„a, nem állt módomban ott és akkor elolvasni a szerződést alaposan.”
El kellett volna olvasni, vagy nem szerződni. Saját felróható magatartásodra - a gondos elolvasás elmulasztására - nem hivatkozhatsz.
De mint mondtam, még mindig elolvashattad volna otthon, és simán, indoklás nélkül elállhattál volna.

Summa summárum: nemigen hivatkozhatsz tévedésre olyan feltétellel kapcsolatosan, ami a szerződésben egyértelműen benne van.

sigurnardottir # 2012.03.14. 10:50

És a megtévesztés az se állna meg? Az üdlési jog értékesítésével kapcsolatban elhangzott és ugye a bizományosi szerződés létével esetleg közvetve igazolható igéret? Tehát, hogy azt mondták, hogy csak akkor foglalkozhatnak vele, ha én ott vásárolok az övékéből, aztán semmit nem tettek az értékesítésért? (Mert sehol nem láttam meghírdetve, és semmit nem mondtak, hogy hol hirdették - azaz hogy mnit tettek ennek érdekében)
Tehát a megtévesztés abban állna:

  1. hogy ha nem mondták volna, hogy csak így foglalkozhatnak vele - ezt most már tudom, hogy nem igaz - akkor persze, hogy nem vásárolok egy újabbat.
  2. Nem is tettek semmit sem ennek érdekében és hitegettek tovább.

Szóval akkor a megtévesztésre sem lenne jó a dolog? És akkor ennek a felismerése ősszel kezdődne.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.14. 12:07

Bizonyítani kellene.

sigurnardottir # 2012.03.14. 13:08

Köszönöm, hogy válaszoltál.

De melyiket kéne bizonyítani elsődlegesen vagy mindkettőt? Azt, hogy ez az igéret elhangzott ott és akkor? A bizományosi szerződés léte és még két olyan tanú, akinek máskor, másmikor ugyanezt mondták - ez nem támasztja alá az én állításaimat? Ez nem lenne elég?

Vagy arra gondoltál, hogy azt kéne bizonyítanom, hogy engem hitegettek, hogy megy az értékesítés? Telefonbeszélgetések voltak ezek - amikor telefonon üldöztem az ügyvezetőt és beszéltem is vele, illetve személyes találkozó, amikor az apjával sikerült beszélnem. Ezekre hozzátartozómmal mentem el, illetve beszámoltam nekik róla.
Azt, hogy intézkedéseket tettek vagy tett az illető, azt nekik kell bizonyítaniuk,nem? Én hogy tudnám azt bizonyítani, hogy nem jelent meg semmi?

  • 1
  • 2