Polgári per megszüntetése

Ha ezt a másik fél benyújtja a bíróságon, akkor a pert megszüntetik? Hány példányt írtál alá?

Ugyanannak a lakásnak a használatáról van szó, amit eladtatok?

Polgári perrendtartás:160. § (1) A felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. A felperes mindkét esetben köteles alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni.

Hogyne. Azt, hogy a .... számú keresetet végérvényesen visszavonom. (A keresetet a lakáshasználat megváltoztatása miatt adtam be.) És két tanú aláírta.
A helyzetem tényleg szorult volt: Hétfőn megkapta az alperes az idézést, az adásvételi szerződés aláírása péntekre volt kitűzve, és a vevő megmondta, hogy visszalép, ha nem írjuk alá az adott napon.

Tudjuk mi, mit írtál alá "szorult helyzet miatt"?

Szeretnék tanácsot kérni a következő esetben:Amennyiben aláírtam egy nyilatkozatot, mely szerint visszavonom a már beadott keresetet, van-e lehetőség arra, hogy meggondoljam magam, és visszavonjam a nyilatkozatomat. A bíróságon nem vontam vissza a keresetem, még nem volt egy tárgyalás sem. (A nyilatkozatot szorult helyzet miatt írtam alá: ezt szabta feltételként tulajdonostársam a közös ingatlan eladásának.) Ha visszavonhatom a nyilatkozatot, akkor milyen jogszabályra vagy bírósági határozatra kell hivatkozni?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Köszi Sherlock! Apám az ügyfél nem én, de én sem értek apám álláspontjaival!

„hat hónap letelte után ha egyik fél sem kéri a folytatást akkor végzés nélkül megszüntetik apert?”
Hat hónap után a per megszűnik, és ezt a bíróság végzéssel állapítja meg. De nem a végzéstől szűnik meg a per.

Középperes, nem kellene neked azt a pert segítség nélkül vinned.

Fel is mondhatod az ügyvédi megbízást. Sok ügyvéd nem szereti az idegesítő ügyfelet.

TF!

3 éve tartó polgári perben (közös tulajdon megszüntetése)a felperes fél úgy véli az ügyvédi iroda vezetője által kijelölt jogi képviselő a képviseletet nem megfelelően látja el , a felperes több alkalommal kérte az irodavezetőt, hogy valamely másik alkalmazottját bízza meg a perben történő jogi képviseletre. Az ügyvédi meghatalmazásban az ügyvéd neve nem szerepel! Még helyettesítésként sem!

Az irodavezető válasza:

"Ha az ügyfél be tudja bizonyítani hogy az alkalmazottja nem megfeleően képviseli, csak abban az esetben teljesíti az ügyfél kérését!"

Jól sejtem hogy ez nem megfelelő hozzáállás?
Ügyfél (felperes) ilyenkor mit tehet?

Köszönettel!

Kereset visszavonásának módjáról és jogkövetkezményeiről érdeklődnék. A per még nem kezdődött el, semmi sem történt azon kívül, hogy a bíróság hiánypótlást kért. Mivel több hiba is van a keresetemben, inkább visszavonnám, és kezdeném az egészet elölről.

1. Milyen formában kell a keresetet visszavonni? Lehet a bíróságon szóban, vagy van erre egy szokásos beadványforma?
2. Befolyásolhat-e a visszavonás a későbbiekben bármit?
3. A jogsérelem (határozott idejű szerződés idő előtti felbontása) után mennyi időm van, hogy pereljek? (Kb. 4 hónappal ezelőtt történt.) Nem futok ki az időből, ha most újra kezdtem?

Kérdésem az lenne, hogy alperesként a per 6 hónap szüneteltetését kértük a felperes beleegyezésével. hat hónap letelte után ha egyik fél sem kéri a folytatást akkor végzés nélkül megszüntetik apert? ...vagy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hoz végzést, s így szünteti meg.

Kedves Mindenki!

Felperesként a haszonélvezet korlátozására irányuló perben a per megszüntetését kértem a bíróságtól. A párhuzamosan folyó hagyatéki perben előzőleg egyezség született, aminek szövegébe a korlátozásról szóló perrel kapcsolatban a korlátozásos per alperese beillesztett egy mondatot, miszerint a korlátozásra irányuló perben a pertől való elálláshoz hozzájárul.
A korlátozásos perben a felperes írásban a per megszüntetését kérte, de olyan kijelentést nem tett, hogy a pertől elállna.
Az Törvényszék ekkor írásban nyilatkoztatta az alperest, aki a közös megszüntetéshez nem, csupán az elálláshoz járult hozzá.
A Törvényszék ezt követően a felperes nyilatkozatát minden további nélkül elállásként értelmezte és ennek megfelelően az alperes költségeiben marasztalta a felperest, jóllehet a hagyatéki perben született egyezség mindkét per tárgyáról rendelkezett, és ez alapján felperes lett volna a pernyertes fél a kereset perköltségre leszállítása esetén.

A kérdésem az lenne hogy helyesen járt-e el a Törvényszék, vagy nyilatkoztatnia kelett volna a felperest, a pertől elállásról?

Kedves Mindenki!

Korábbi kérdésem kapcsán jelentem, hogy Dr.Attika tanácsára hallgattam, az ismételt kereset benyújtásakor nem fizettem meg a 10% illetéket sem. A bíróság a keresetet befogadta és kitűzte az első tárgyalási napot. Tehát abban az ominózus IT határozatban lehet, hogy más tényállásról esik szó, de a dolog működik- bár jobb lett volna, ha erre a tapasztalatra nem kell szert tennem, de gondoltam megosztom veletek.
Köszönöm az eddigi tanácsokat.

Kedves Attika, ezzel az eseti döntéssel egyetlen probléma van: az ebben a topicban tárgyalt tényálláshoz nem sok köze van.

Mariga!
Igen erre gondoltam. Nem LB, Ít. Szerintem KBS-t is meggyőzi.

Dr.Attika!

Ha jól sejtem, erre gondoltál:
http://www.bpugyvedikamara.hu/…bonyodalmak/

Még ha úgy lenne is, az illeték 10%-ért nem biztos, hogy megéri "canossát-járni". De én nem ismerek ilyen szabályt. A Pp. 132. § itt nem alkalmazható.

Köszönöm az eddigieket, de úgy érzem kezdek összezavarodni.
Próbálom keresni az ominózus LB határozatot, de nem lelem.
A bírósági végzés nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy az eddig lerótt illetéknek mi a további sorsa. Akkor ez csak egy külön kérvénnyel érvényesíthető?
Arra nem kaptam választ, ha új pert indítok, akkor a korábbi végzés alapján az alperesnek megítélt költség megfizetése halasztható-e?

Nem kell újra megfizetni az illetéket. Egy ügyvéd kolléga végigjárta ezt a kanosszát. Az LB neki adott igazat. Azt hiszem a Pesti Ügyvéd egy korábbi cikkében foglalkozik ezzel.

„Az új per indítása az illeték ismételt megfizetését is jelenti?”

Igen.

„Ha az első kérdésre igen a válasz, az új keresethez ismét mindent csatolnom kell? Vagy hivatkozhatok a korábbi eljárás anyagára?”

Csatolni kell.

„Ha nem indítok új pert a korábban lerótt illeték egy része visszajár?”

A 90%-a, de ezt elvileg meg is kellett, hogy állapítsa a bíróság. Az adóhatósághoz kell benyújtanod az elsőfokú és a jogerős végzést egy kérelemmel.

Holnaptól és a július 15-től augusztus 20-ig terjedő határidő nem számít bele a 30 napba.

Nagyon köszönöm a gyors válaszokat!
Bár a második megjegyzés kissé elbizonytalanít, de a törvényszéki végzést ma kaptam, akkor honnan kell a határidőt számítani?

Azért ha valóban hagyatéki per, ott vannak bizonyos határidők. Azok eltelte után a hagyatéki per már nem, csak tulajdonjogi per indítható.

Tisztelt Mariga!
Azért szüntette meg a bíróság a pert , mert nem jelent meg felperesként az első tárgyaláson és nem kérte annak az Ön távollétében történő megtartását. nagyon helyesen tájékoztatta a bíróság, hogy a keresetlevelet újra benyújthatja. A korábban lerót illetéket nem kell mégegyszer leróni, hanem az új keresetlevélben utalni kell arra, hogy milyen ügyszámon folyamatban volt eljárásban lerótta.