Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Ycal # 2011.08.15. 14:17

A közös téves feltevés: A CHF nem fog 270 FT-ig drágulni.

210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(3) Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.

III. A téves feltevés
E jogcímen a megtámadásra csak a felek azonos tartalmú, közös téves feltevése vezethet. A feltevés tartalmi kereteit illetően azonban semmilyen korlátozás nincs, az bármilyen körülményre vagy tényre vonatkozhat. A megtámadás jogának e helyütt nem külön nevesített feltétele, hogy a téves feltevés valamely lényeges kérdés tekintetében álljon fenn. Ez a kívánalom azonban a gyakorlatban mégis érvényesül, hiszen csak olyan téves feltevés alkalmas az érvénytelenség jogkövetkezményének kiváltására, amely az ügyletkötési akaratra hatással volt, s ekként nyilvánvalóan nem lényegtelen.
A téves feltevés már fennálló tényre, jövőbeli körülményre egyaránt vonatkozhat.

  • Gyakori, hogy a tévesnek bizonyuló közös feltevés a szolgáltatés minőségét, tulajdonságát érinti. Ilyenkor a

fél a jogérvényesítési határidőket, az elérhető jogkövetkezményeket számba véve szabadon dönthet a hibás teljesítés miatt vagy a szerződés megtámadására irányuló igény, illetve mindkettő együttes érvényesítéséről.

Forrás: www.bfvk.hu/…_1959_IV.pdf

Üdv:Ycal

ObudaFan # 2011.08.15. 14:22

Szerintem nem fog menni. Túl azon, hogy szerintem nem volt közös téves feltevésről szó, a jogkövetkezmény sem az lesz, amit szeretnél. A kölcsönt ugyanis megkapta a kölcsönvevő, és az CHF-ben lett finanszírozva. Így az eredeti állapot nem állítható helyre, az ítélethozatalig hatályossá kell nyilvánítani a szerződést még az érvénytelenség esetleges megállapítása esetén is, és máris nem nyert semmit a kölcsönvevő.

Ycal # 2011.08.15. 14:40

Ezzel, arra célzol, hogy a bank tudta, hogy a CHF 70%-ot fog emelkedni, miközben a szerződésben 5%-ot már nagyarányú emelkedésnek ítél meg?
Ha a bankt tudta, de nem tájékoztatott, akkor 210.(1)
De mint az OTP-s főguru tegnap kifejtette, ilyen mértékű emelkedésről a banknek nem volt tudomása.
A kölcsön forintban lett folyósítva CHF alapú elszámolással, akkor ki lehet szállni belőle tartozás nélkül?

hunfrakk # 2011.08.15. 14:47

meg lehetne támadni a konstrukciót
de nem erre a szakaszra hivatkozással

ObudaFan # 2011.08.15. 14:48

Nem tudta, de a feleknek racionálisan számolni kellett akár ekkora változással is, ha ez nem is volt valószínű. Viszont ennél adósi szempontból még nagyobb baj, hogy ha valami csoda folytán egy bíróság érvénytelennek tekintené ezen az alapon ezeket a szerződéseket, annak akkor sem az lenne a jogkövetkezménye, amit szeretnél. A kölcsön ugyanis forintban lett folyósítva neked. A banknak viszont CHF-ben kell visszafizetnie. Ezért nem állítható helyre az eredeti állapot.

Ycal # 2011.08.15. 15:00

"Nem tudta, de a feleknek racionálisan számolni kellett akár ekkora változással is, ha ez nem is volt valószínű."

OK.

De akkor ha számolt vele valahol , le kell, hogy legyen írva, ha ez igaz, akkor veled nem osztotta meg ezen tudását és 210.(1) Tévedésben voltál a bank hibájából.

Bocs, de a hülyítést hagyjuk, azt sok helyen olvastam.

A kölcsön szerződés lakáscélra CHF-ben történő nyilvántartással.
Tehát csak a nyilvántartás történik CHF-ben.

ObudaFan # 2011.08.15. 15:06

Meg a kölcsönvevőnek is számolnia kellett vele. Hogy remélte, hogy nem lesz ekkora árfolyam-ingadozás, az már nem jogi kategória.
Nyilván nem látok bele egy bank könyvelésében sem, de ekkora lakossági eladósodás mellett nem nagyon hiszem, hogy csak nyilvántartva lett volna ez CHF-ben.
Nyilván mindenki maga dönti el, hogy milyen perindítással szeretne megkockáztatni egy kis plusz perköltséget magának, én a magam részéről ezen az alapon biztosan nem indítanék pert, ha CHF-kölcsönöm lenne, mert esélytelennek látom.

hunfrakk # 2011.08.15. 15:13

szerencsejáték, majdhogynem oroszrulett a devizahitel

a nyilvántartás történt devizában

(persze némi devizatartaléka van a banknak, de az töredéke a kihelyezett hiteleknek)

Ycal # 2011.08.15. 15:14

"Nyilván nem látok bele egy bank könyvelésében sem, de ekkora lakossági eladósodás mellett nem nagyon hiszem, hogy csak nyilvántartva lett volna ez CHF-ben."

Amit előbb leírtam az a kölcsönszerződésem címe:
"Kölcsönszerződés lakáscélra CHF-ben történő nyilvántartással"

A kölcsön felvevő nem gazdasági végzettségű, ezért neki legalább téves volt a feltevése.

De, ha szerinted nem áll meg, akkor mire találták ki ezt a törvényt?

limma # 2011.08.15. 15:17

http://index.hu/…et_a_bankok/

szerintem ezzel lehetne valamit kezdeni

vagy a bankok tényleg akármekkora kamatot megállapíthatnak?

honnan számít már uzsorának?

Ycal # 2011.08.15. 15:21

Ha jól tudom csak a szerződés pillanatában és 40%-nál nagyobb érték különbözet esetén számít uzsorának.

Ycal # 2011.08.15. 15:24

Obudafan:

Ha jól értem amit mondassz, érvénytelenítés esetén abban az esetben vissza lehet állítani az eredeti állapotot, ha csak a nyilvántartás történt CHF-ben?

limma # 2011.08.15. 15:38

és az eredetileg folyósított összeget visszafizetnéd a banknak? levonva a már törlesztett részt?

pazs # 2011.08.15. 15:48

Ycal: az eredeti állapot helyreállítása azt jelenti, hogy vissza kell fizetni a kapott kölcsönt. Ami, ha jól sejtem, csak lakás formájában van meg.

Az uzsorát nem jól tudod, ahhoz kell, hogy a másik fél szorult helyzetét kihasználja az uzsorás fél vagy legalábbis tudjon róla (nem igazán jogi nyelven, de ez a lényege).

Ycal # 2011.08.15. 16:01

Pazs:

A lakást viheti az nem érdekel,csak rajtam ne követeljen a lakáson felül semmit. (100.000 Ft önerőm van benne , ez is megérne egy misét)

pazs # 2011.08.15. 16:04

Nem a lakást viszi, készpénz kell. A lakást legfeljebb elárverezik, ahol meg fillérekért lesz csak rá vevő, ami aligha fedezi a tartozásodat és akkor se lakás, se adósságmentesítés.

Ycal # 2011.08.15. 16:11

Az eredeti állapothoz nem tartozik hozzá, hogy a pénzt a lakás építtetőjétől kéri?
Mivel a hitelt is neki utalta az én számlámon csak keresztül ment a pénz.
Null kilométeres volt a lakás.

Ez egy 3 szereplős dolog volt.

Ycal # 2011.08.15. 16:12

Pasz:

Az miért eredeti állapot, hogy nekem tartozásom marad, mikor a szerződés kötés előtt nem volt?

Ennyi erővel a bank is bukhatná a különbözetet.

pazs # 2011.08.15. 16:18

Az eredeti állapot az, hogy a banknak X millióval több pénze volt, neked meg nem volt lakásod (egyszerűsítek). Így az nem eredeti állapot, hogy a banknak van x-y pénze, lakás sehol, te meg elsétálsz. A lakás építtetője meg nem játszik, a te számládon ugyan átment a pénz, de a banknak nem sok köze van hozzá, hogy mire költötted (oké, nyilván kikötötte, hogy erre, na de ezt csak nem a bank kényszerítette rád). Mindenesetre az építtetőnek semmi köze a kölcsönhöz, ő abban benne sem volt és nem kell tudnia, hogy honnan jött a pénz. Meg aztán a lakás megvan, az ő munkája teljesült, miért adná vissza, amiért megdolgozott?
De mindegy is, ahogy Obudafan jelezte, itt nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot.

Sajnálom.

Ycal # 2011.08.15. 16:30

Pazs:

A banknak ott a lakása ami szerinte fedezi a kölcsön összegét, ezért adta a hitelt.
A banké a lakás ami szerinte, a folyósításkor minimum annyit ért mint a hitel.
Én elsétálok. (Mondjuk vissza kellene kapnom a befizettett törlesztési összeget)

Mit szólsz ehhez?

Az árfolyam ilyen fokú emelkedése vis major.

A Ptk. 312. §-ának (1) bekezdése szabályozza a teljesítés lehetetlenné válását. Eszerint, ha a teljesítés olyan
okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelıs, a szerzıdés megszőnik.

ObudaFan # 2011.08.15. 16:52

No, egyrészt a vis maiort aztán hiába kevered ide, amíg kártérítésről szó nincs.
Lehetetlenülés esetén meg a feleknek el kell számolni egymással. Ha most el tudsz számolni a hátralevő tartozásoddal CHF-ben, semmi probléma.

Ycal # 2011.08.15. 17:29

pazs:

"Mindenesetre az építtetőnek semmi köze a kölcsönhöz, ő abban benne sem volt és nem kell tudnia, hogy honnan jött a pénz."

A lakás vásárlási szerődésben benne van, hogy 100.000 Ft önerő a maradék X millát , az Y bank-tól felvett kölcsönből fizetem.
A vállalkozó értékesítője intézte a hitelt , én csak aláírni mentem a bankba, ha kicsit keresek, talán még a megbízási szerződésem is megvan.

W.Tamás # 2011.08.15. 17:58

"a folyósításkor minimum annyit ért mint a hitel."
A folyósításkor lehet, hogy ért annyit, de ma már - valószínűleg - nem ér annyit. Ez is gátolhatja az eredeti állapot helyreállítását.

Te nem egy lakást kaptál a banktól kölcsönbe, aminek max kifizetnéd az amortizációját, hanem X frankot.
És csak azért CHF-nyilvántartású, mert forintban kapod, forintban fizeted, ettől ez még technikailag egy devizahitel. Megkockáztatom, hogy ha az ügyfél kifejezetten nem kéri, akkor a CHF folyósítást és törlesztést nem is lehetne kötelezően előírni, hiszen hazánkban a forint a törvényes fizetőeszköz, minden más opcionális.

Valóban sokat lehetett hallani, hogy az USA-ban inkább elhagyták a házat, lakást, amely így a bank nyakába szakadt, de itthon a lakás nem a hitel "tárgya" (nem tudom, mi a helyes szó), hanem annak csak egy biztosítéka. A hitelt személyesen Te kapod, a saját felelősség- és kötelezettségvállalásoddal. Ez azért elég egyértelműen benne van a közjegyző előtt tett nyilatkozatodban.

(csak kibic vagyok nem szakember)

Ycal # 2011.08.15. 18:49

W. Tamás

"Te nem egy lakást kaptál a banktól kölcsönbe, aminek max kifizetnéd az amortizációját, hanem X frankot."

Én forintot kaptam, amely akkor CHF-nek felelt meg, de mivel csak az elszámolás alapja CHF, ezért megfeleltethették volna Y szénnek vagy olajnak is.
És akkor most az olaj árának ingadozásához kötnék a törlsztést.

Amennyiben a bank tényleg CHF hitelt vett fel, az én kölcsönöm miatt, akkor ő csak egy hitel közvetítő lenne.

ObudaFan # 2011.08.15. 20:37

Nem akarlak elkeseríteni, de a CHF kölcsön kamata pont azért volt ennyivel kisebb a forint kamatoknál, mert nem állt rendelkezésre nagy tömegű forint megtakarítás, amiből te és még sok százezer polgártársad fel tudta volna venni a maga hitelét. Innentől maradtak az alacsony kamatú devizathitelek extrém árfolyamkockázattal. Ami némileg kisebb lett volna, ha inkább euróban adósodtok el. Abban az esetben most ez az ország valószínűleg azon törné magát, hogy minél gyorsabban csatlakozhassunk az euróövezethez. Ezzel szemben sikerült a fél országnak CHF-ben eladósodni, azon meg már ez sem biztos, hogy sokat segítene.

Véleményem szerint olyan általános jogi megoldás, ami a devizahiteleseket általában kihúzza a bajból, nem létezik. Egyes speciális esetekben sok munkával elképzelhető, hogy lehet elérni eredményt, de az az általános csodaszer, amit keresel, szerintem nincs.