Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.13. 18:42

Jujj!

Ycal # 2019.02.13. 18:29

Egy devizahitelezés miatt kialakult bírósági hozzáállásból adódó érdekes dologra szeretnék rákérdezni , remélem sok itteni ügyvédtől jön majd válasz :-)

Adott egy per, amiben ez az indoklás született:

"A nyilatkozategyezőség a szerződést létre akkor hozza a Ptk. 2O5.§ (1) és (2) bekezdése értelmében, ha az az essentialis kérdésekre vonatkozik, így az e kérdésekben való meg nem egyezés a szerződés létre nem jöttét eredményezi. Ugyanakkor ezen, a Ptk. meghatározta generalis szabályhoz képest a Hpt. mint specialis normaösszesség eltérő szabályrendszert alkotott, s a lényeges (essentialis) kérdésekben való meg nem egyezéshez nem a létre nem jöttség, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzi. A felperes mindazon hivatkozása tehát, mely valamely lényegesnek minősített kérdésben való meg nem egyezést mint létre nem jöttséget okozó körülményt állított, figyelmen kívül hagyandó volt.
Ugyancsak nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvénytelenségét, hogy annak egyes rendelkezéseit egyedileg megtárgyaltak-e vagy sem.
”"

Nem akarok tippeket adni a bankoknak, de akkor, ebből kiindulva:

Írok egy szerződést majd, bíróságra viszem.

Mivel bank vagyok és fogyasztói szerződést írtam , ezért az "akarat hiány" vagy egyéb lényeges kérdésben való megállapodás, a Hpt. miatt csak érvénytelenséget okoz majd, aminek viszont az érvényessé nyilvánítás a "jogkövetkezménye" tehát az a lényeg, hogy az ítélet alapján a végén lesz egy érvényes szerződés, ami köti azt akinek az adatait beleírtam. :-)

Jól látom? (Azért ez nem semmi..... :-) )

Ycal # 2019.02.07. 11:22

Bár mikor bankmentésről van szó, akkor még a generális jogelvek is elkezdenek hirtelen átértelmezhetővé válni :-)

Ycal # 2019.02.07. 11:21

Folytatódik a devizás tragi-komédia a Kúrián...

https://youtu.be/Vt7Wt-eiMmI

A per lényege, hogy egy jogerős ítélet után, melyben a szerződés "teljes érvénytelensége" lett megállapítva, lehet-e a jogkövetkezmény levonására indított per ítélete az, hogy a szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítja.... :-)

A Kúria pedig nem hirdet egyből ítéletet és kukázza a második (érvényessé nyilvánított) ítéletet, hanem elhalasztja az ítélethirdetést....

Már leírva is mulatságos az ami itt folyik, de inkább már siralmas....szerintem jogi vizsgán első évben sem menne el a kérdés, még mentőkérdésnek sem a kettesért :-)

Szerintetek, ha az én megállapítási peremben a bíróság megállapítaná, hogy a szerződés létrejött, akkor utána egy jogkövetkezmény levonási perben lehetne még "létre nem jötté" nyilvánítani a szerződést? :-)

Vadsuhanc # 2019.01.23. 14:24

És pontosan melyik ez az Ítélőtábla?

Ycal # 2019.01.23. 13:41

Nem tudom, hogy igazak-e a pletykák, de két elsőfokú bíró is azt mondta egy-egy tárgyaláson, hogy azért nem hoz most ítéletet (a banknak kedvezőt, pedig elvileg ez lett volna a terv...), mert:

"bevörösödött a szeme meg a feje az ítélőtáblának, és minden szar tisztességtelenséget észlelnek, és a legtöbb első fokot hatályon kívül helyezik, többit meg megváltoztatják és érvénytelenné nyilvánítják,
és rettegnek, hogy nehogy visszahulljanak az ügyek rájuk és mindent meg akarnak csinálni!!
”"

Állítólag olyan durvákat csinálnak, mit pld:

A törlesztő kiszámításában benne van az eladási árfolyam -már ahol- , na és erre C-51-eznek, hogy nekik azt úgy kell figyelembe venni ahogy a szerződéskötéskor volt, de viszont a DH1 alapján ez tisztességtelen ergo:

A kiszámítási képlet tisztességtelen, ezért: Hpt. 213.§(1)/e semmis!!

Ezt megcsinálják az árfolyamkockázattal, meg mindennel, állítólag gőzgépszerűen indultak be!

Ycal # 2018.12.31. 17:57

KBS:

Hat....

Nem ezt mondtad. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.31. 17:00

És ez nem az, amit én mondtam?

(V.ö.:

  • Ön masszőr?
  • Nem, én izomlazító specialista vagyok.)
Ycal # 2018.12.31. 16:44

Egyébként KBS, ennyi idő után még mindig nem tudod én mit szeretnék?

Akkor utoljára.

A felek megállapodtak az elszámolási árfoyamokban, de ez tisztességtelen, emiatt viszont ez jogilag nem tekinthető a felek megegyezésének ebben a lényeges elemben.

Enélkül viszont a szerződés nem teljesíthető.

A felek akaratát viszont a bíróság nem pótolhatja, így az MNB árfolyam sem válhat a szerződés részévé, lévén a felek pont ettől kívántak eltérni!

A szerződés emiatt létre sem jött a felek között.

Szerződés hiányábban a felek a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kötelesek elszámolni egymással.

Ycal # 2018.12.31. 16:36

Azt csak megjegyzem, hogy a felek feltárható eredeti akaratával aztán köszönő viszonyban sincs az, hogy a 10 milla tőkeössszeg 20 millióra változzon!!!

Szerinted ez a változás a felek eredeti akaratát tükrözi vagy akár csak közel is áll hozzá?

Ha most Szladits-ékat akarnám idézni, a szerződés már nem képes betölteni azt a szerepet, ami miatt a felek megkötötték , így képbe kellene jönnie a "lehetetlenülésnek".

1933. évben kiadott Dr. Szladits Károly: Magyar Magánjog Vázlata (MMV) jogirodalmi felfogásra és az 1981. évben kiadott Ptk. Magyarázata II. kötet.

MMV 99-100. oldal: „érdekbeli, vagy betöltési lehetetlenség: t.i. lehetetlenül a szolgáltatás akkor is, ha annak teljesítését az adóstól az élet józan felfogása szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembe vételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű kötelembetöltés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezüléséről”.

De ez megint megérne egy kis vitát, miért nem merült ez fel a jelenkori Kúriában....

Ycal # 2018.12.31. 16:26

KBS:

Az, hogy rávilágítok arra, hogy amit te és a Kuria képviseltek, az elég erős csúsztatásokat tartalmaz, hogy valamennyire alátámasztható legyen jogilag, az miért értetlenkedés?

Hogy értsd mire gondolok:

Mit mondott a Kuria a Kásler perben?

A vételi és eladási árfolyamok tisztességtelenek, így viszont a szerződés nem teljesíthető.

Na most jön az első csúsztatás:
Azt mondja a Kúria :
"Nem kell a feleknek megállapodni, olyan kérdésben amit jogszabály rendez!!!
Ezért a disszpozitív Ptk 231. alapján az MNB árfolyam vált a szerződés részévé"

Nade, hogy jön a Ptk 231 a képbe?

Hát azzal a csúsztatásssal, hogy a felek ebben a kérdésben nem egyeztek meg!!!

A szerződésből és az egyéb körülményekből viszont mindenki láthatja akinek szeme van, hogy ez NEM IGAZ!

A bank előírta, szebben mondva a felek megegyeztek abban, hogy el kívánnak térni a a PTK 231-től!!!

Mert, ha csúsztatás nélkül vizsgálja a dolgot a Kúria, akkor észleli a problémát és ott vége a dalnak.

Alkalmazza az addigi bírói gyakorlatot:
"A felek akaratát a bíróság ítéletével nem pótolhatja!!!"

Most akkor volt megállapodás a Ptk 231-től való eltérésre vagy meg semm állapodtak a felek az alakalmazandó árfolyamokban , mert jogszabály rendezte a dogot?

Akkor most melyik?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.31. 11:08

Tudom, hogy elfogultságból értetlenkedsz, de azt is tudom, hogy hülye nem vagy. (Bár megjátszod néha a cél érdekében.) Minthogy nem vagy hülye, neked is be kell látnod - bár beismerni nem fogod soha - hogy az, ha MNB-középárfolyamon számolják el a devizát, jóval közelebb van a felek feltárható eredeti akaratához, mint az, amit te szeretnél. (Hogy tudniillik a deviza figyelmen kívül marad, és az adós a jegybanki alapkamattal terhelten fizesse vissza a megkapott forinttőkét.)

Ycal # 2018.12.31. 09:16

Nem vagy te elsofoku biro Pesten?

Ugyanezt az indoklast olvastam egy hete.

"A felek kozott letre jott a szerzodes mert megvolt a kozos akarat a kolcsonre."

Utana folytatja:

"Ha volt is nemi bizonytalansag a kolcsonosszegeben es a kamat ertekeben, az a tv. altal eloirt banki elszamolas miatt mar elharult."

(Szova, ha nem lett volna esetleg meg a kozos akarat es nem allapodtak volna mwg a lenyeges kerdeseknen, akkor az nem baj leven a 6 evvel a szerzodes megkotese utan torvenyben eloirt elszamolas utolag ezt mar rendezte)

Ycal # 2018.12.31. 09:04

Te se KBS,

Akor most a lenyeges elemekben , mint pl az elszamolasi arfolyam (a Kuria szerint anelku nem teljesitheto egy deviza alapi szerzodes) , mar nem is kell megallapodni?

A te peldad alapjan akkor ha egy szoke nagymellu cicababanak van akarata a ferfiakkal valo egyuttletre, akkor ha en elkapom, az mar nem lesz eroszak leven:

O ferfival en meg novel akartam szexualis kapcsolatot letesiteni , tehat kozottunk megvolt a kozos akarat a sexre! (Akarcsak a bank es az ados kozott a kolcsonre. Igaz nem tisztaztuk, hogy egymassal kepzeljuk-e el a dolgot, de szerinted az nem is fontos) Igy minden ok!

A PTK 205. masodik bekezdeset kukazhatjuk is....eleg az elso szerknti kozos akarat valamire jelentsen az barmit.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.31. 08:00

Ne tettesd már a hülyét! Hiányzó akarat? Az adós kölcsönt akart felvenni, a bank meg kölcsönt akart neki adni.

Ycal # 2018.12.31. 06:00

Persze KBS....

Szerzodesi szabadsag van.....egesz addig amig a bankoknak az a jo.....

Ha tenyleg az lenne, akkor nem lenne a behelyettesitosdi leven a szerzodesi szabadsag ertelmeben latszik, hogy a felwk pont attol a diszpozitiv szabalytol akartak elterni , amit a birosag most rajuk eroltet csakhogy megmentse a szerzodeseket.

Ezzel mintegy potolja a felek "akaratat"....

Ycal # 2018.12.31. 05:56

Erzsebet:

A Dh. tv.-ek , amik a 2/2014 PJE-bol nottek ki kimondjak a veteli es eladasi arfolyamok tisztessegtelenseget. Amik ugye ezaltal nem jelentenek kotelezettseget a fogyasztora nezve.

Ebbol lett a disszpozitiv szabaly alkalmazasaval az MNB arfolyam.

Namost ebben az a csavar, ha mondjuk a szerzodest mar felmondta a bank a Tv. megszuletese elott, mert van egy mostani Fotanacsnoki inditvany ami bekavar a Kuria es allambacsi nagy bankmentesebe.

ErzsebetZsoka # 2018.12.29. 09:11

Egészen pontosan arra gondoltam hogy a törlesztőrészlet devizában történő meghatározása után az átváltás árfolyama a valuta eladási árfolyam figyelembevételével történik. Tehát a devizaalapú szerződésnél deviza vételi és valuta eladási árfolyamot határoznak meg. Úgy emlékszem hogy valamelyik PJE nyilatkozat határozza meg a deviza eladási és vételi árfolyam használatát. A valuta eladási érték használata törlesztőrészlet meghatározás átváltásához törvényes vagy szabályos e?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.28. 13:19

Se. Szerződéses szabadság van.

Mi a konkrét probléma?

ErzsebetZsoka # 2018.12.28. 13:12

Üdvözlet mindenkinek! Szeretnék kérdést feltenni.
Melyik jogszabály vagy határozat határozza meg a deviza eladási árfolyam használatát?
Van e olyan határozat amely kizárja a valuta eladási árfolyam használatát szerződési kikötésként?
Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.09.30. 10:26

Aha. Nálam meg a puszta nem tevésből az okra való következtetést pont gondolatolvasásnak hívják. De ha akarod, nevezhetjük találgatásnak is. Megalapozott és logikailag helyes következtetésnek semmiképpen.

Ycal # 2018.09.30. 09:18

KBS:

Mernokoknel ezt nem gondolt olvasasnak , hanem a tenyekbol valo kovetkeztetesnek hivjak. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.09.30. 07:26

Újabban gondolatolvasó is vagy már, nem csak remekjogász? Csak hogy annyira tudod, miért nem írunk ide.

Ycal # 2018.09.29. 21:41

Tényleg, hogy van az, hogy eltünt a kérdező?

Csak nem túl kényes volt a szitu, kedves "admin" :-)

drb:

Látom a bla, bla már jól megy :-) Te nem KBS vagy , csak más felhasználónévvel?

Egyébként a kérdező problémája és a között, hogy te mit tartanál "korrekt elszámolásnak", kvázi nincs összefüggés :-)

Vagy te csak akkor tudod elmonani, hogy szerinted mi számít "korrekt elszámolásnak", ha valakinek problémája van az "árfolyamkockázattal, vagy a váltási árfolyammal, meg ilyenekkel"?

Egyebek mellett én nem házalok, csak felteszem, a kényes kérddéseket és "élvezem" a bankos "strómanok" vergődését....

Ezért nem ír már ide sem KBS, se Sherlock, mert ,már nekik is ciki annyi hülyeséget összehordani, amivel félre lehet magyarázni a dolgot :-)

Nem is egyszerú a dolog egy szimpla ügyvédnek, a Kuria is egy egész "tanácskozást" fog tartani az ügyben. 10-20 "neves bírónak" csak lesz annyi jogi tudása, hogy félig-meddig jogilag alá fogják majd tuddni támasztani, a ferdítést.

IUS:

Szerintem, ha igazad van, szerintem KBS lesz az egyik legelső, aki beszáll a buliba :-)

drbjozsef # 2018.09.29. 19:55

Látom lejött a lényeg.

Csak nem gondoltam, hogy van értelme reagálni. A kérdezőnek nincs problémája önmagában az árfolyamkockázattal, vagy a váltási árfolyammal, meg ilyenekkel, amivel te szoktál házalni. A kedvedért akkor legyen csak simán "elszámolás", aztán aki nem gondolja korrektnek, majd megteszi a neki tetsző lépéseket.

Mondjuk most, hogy a kérdéseket és a kérdezőt szanálták innen, már értelme se igen van.