Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Nandiboy # 2011.08.28. 16:16

CsHAndi!

Az OTP Bank pont egy általad említett malőr miatt kapott figyelmeztetést a PSZÁF-tól.
Forrás: http://www.privatbankar.hu/…gyelet_91196
Azért nevezem figyelmeztetésnek, mert 2 mFt bírságnak az OTP Bank volumenéhez viszonyítva akkora a jelentősége, mint egy átlagember számára 5 Ft-nak.
Bővebben: http://www.jogiforum.hu/forum/23/19802

Az én hitelszerződésem nem biztosít arra lehetőséget, hogy a CHF alapú hitelemet CHF-ben törlesszem.
Azonban mióta a bankom alávetette magát a PSZÁF magatartási kódexnek, azóta középárfolyamon számolják el a CHF-et, ez kedvező változás.
Magatartási kódex: http://www.pszaf.hu/…si_kodex.pdf
Sajnos ez nem jelentette azt, hogy visszamenőleges hatállyal jóváírták volna a deviza vételi árfolyam és eladási árfolyam közötti eltérésből adódó veszteségeimet, pedig így lenne etikus.

Emiatt olyan érzésem van, hogy a bankok röhögnek a markukban. „Ugyan már, középárfolyam ide vagy oda? Majd mi bankok egymás között eldöntjük, hogy mennyi az árfolyam. Senkinek sincs hatalma felettünk. Bármit megtehetünk. Majd pont egy PSZÁF-os fog bennünket kioktatni az etikáról. Jövőre jöhet hozzánk dolgozni. Felelni fog a magatartási kódexben foglaltak maradéktalan betartatásáért, miközben feladata lesz, az ügyfélpanaszok elutasítása.
Bár ne lenne igazam!!!

Sajnos a kölcsönszerződésnek ilyen erőfitogtató fölényes kisugárzása van.

bigdady # 2011.08.27. 18:44

anno a vg.hu- nolvastam, hogy csak a Bpbanknál van lehetőség a hitel devizanemében fizetni a törlesztőt

bigdady # 2011.08.27. 14:03

anno a vg.hu nolvastam, hogy csak a Bpbanknál van a hitel devizanemében fizetni a törlesztőt.

Ycal # 2011.08.26. 10:53

guba:

Köszönöm szépen a válaszod.

Utóbbi vázolt esetben nem a CHF elszámolás semmissé tétele az elérendő cél, hanem a szerződéskötéskori 4%-os kamat visszaállítása. A BH1995.414-re hivatkozva.

"Az ítélet szigorúbb feltételeket állapít meg, mint a Hpt., a hitelintézeti törvény csak az
egyoldalú módosítás okait követeli a szerződésben rögzíteni, a mértékét nem. Másrészt
mivel a bank nem határozta meg az emelés lehetséges mértékét, a bíróság szerint a szerződés
nem módosult, hanem az eredeti tartalommal maradt érvényben."

guba # 2011.08.26. 09:26

Ycal, biztos, hogy több okból is lehet támadni egy szerződést, ha tehát a kamatemelés más okból (nem a CHF) sérelmes, lehet az akár sikeres is. Hivatkozhatsz nyilván a versenytanács döntésére, vagy a BH-kra, ha a te esetedet meg tudod feleltetni a közzétett döntésben ismertetett feltéteknek. Ettől többet egy szerződés feltételeinek pontos ismerete nélkül mondani nem tudok.

guba # 2011.08.26. 09:16

Arian, akkor sem.

Arian # 2011.08.26. 08:41

guba: akkor sem, ha csak az egyik féltől követelik meg, a másik adóstárstól nem?

CsHAndi # 2011.08.26. 07:55

Csak egy ötlet:
Mi van akkor, ha kimegyek Svájcba dolgozni, frankban megkapom a fizumat, hazahozom és frankban befizetem a bankban.
Azt mondta az egyik ismerősöm, hogy ilyet nem lehet csinálni. Szerintetek?

Ycal # 2011.08.26. 07:44

Sherlock:

Fél évente kapok levelet, abban a bank közli a kamat mértékét. És az ennek megfelelő CHF-ben fizetendő összeget.
(Fél éves kamatperiódus.)

fejből nem tudom, de valahogy így változott:

szerződésben: 3.99%
1 periódus után: 6%
2.periódus után: 7,5%
3.priódus után: 7,2%
4.periódus után: 6,9%

Akkor ha akamat nem változott, mehetek a bankba, hogy 4%-on számolja a CHF-ben feltüntetett törlesztőrészletet?
Majd azt szorozza fel az árfolyammal?

Ycal # 2011.08.26. 07:36

guba:

Bocs, de szerintem , most nincs igazad, az eddigi beszélgetésünk a közös téves feltevésről folyt elfogadtam, hogy esélytelennek tartjátok,
a mostani a díj tételek(kamat) egyoldalú módosításáról.

De lehet. hogy rosszúl fogalmaztam.

Amit szerettem volona kérdezni, az az, hogy a lent ismeretett bírói döntést rá lehet-e húzni a banki egyoldalú kamatemelésére?

A Versenytanács gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette az egyik
hitelintézet általános szerződési feltételeiben szereplő azon kikötést, amely a kamat és a
kezelési költség változtatására nyújtott lehetőséget a hitelintézet számára a „mindenkori
pénzpiaci helyzet változásától függően”. A határozat szerint nem a gazdaságilag
indokolt változó kamatra vonatkozó kikötés a jogsértő, hanem a változtatásra okot adó
körülmények ilyen bizonytalan tartalmú meghatározása.
A hitelintézetnek olyan
meghatározási módot kellett volna alkalmaznia, amely alkalmas arra, hogy a hozzá nem
értı ügyfél legalább nagyobb biztonsággal tudja figyelemmel kísérni vagy ellenırőzni a
hiteldíj módosítását. (Vj-63/1996)

Érdekes kérdés, hogyan ítélnék meg egy esetleges peres eljárásban a hazai bíróságok
az ilyen parttalanul kikötött egyoldalú banki szerződésmódosítási jogot, tisztességtelen
szerződési feltételnek minősítené-e azt vagy jogellenesnek minősítené-e
az annak
alapján végrehajtott díjemelést, ha a díjemelés lehetséges mértéke nincs a
szerződésben előre meghatározva.

Iránymutatásul szolgálhat számunkra egy 1995-ben hozott bírósági határozat
(BH1995.414), amelyben az ellenérték fejében vállat bankgaranciáról szóló szerződés
tekintetében a bíróság megállapította, hogy a szerződés egyoldalú módosítására
vonatkozó szerződési kikötés
csak akkor nem jelent indokolatlan egyoldalú előnyt a
bankgaranciát vállaló fél javára, ha a díj egyoldalú emelésének okát, ennek
körülményeit és lehetséges mértékét a felek a szerződésben előre rögzítik.

wers # 2011.08.26. 07:35

Ycal
jogász nem vagyok, csak devizahiteles.
Az én szerődésemben a hitel CHF, ennek a kamata x%, azaza x CHF, a mindenkori árfolyamon számítva, kezelési költség is x%, tehát az is CHF, de még a biztosítást is CHF-ben jegyzik, aminek aztán tényleg semmi köze magához a hitelhez. Ez van, aláírtam.

Sherlock # 2011.08.26. 07:31

A kamat emelése ,ugyebár egyoldalú szerződés módosítás? Habnem az akkor mi?

Senki nem emelt kamatot, a CHF árfolyam változott.

guba # 2011.08.26. 07:19

Igaz, pongyolán fogalmaztam, de fáraszt már, hogy tízszer kérdezed meg ugyanazt másképpen.

Ycal # 2011.08.26. 07:16

"A kamatot a CHF árfolyamához kötöttétek a szerződésben"

Mit csináltunk a micsodával?

Ezt ugye te sem gondoltad komolyan?

guba # 2011.08.26. 06:55

A kamatot a CHF árfolyamához kötöttétek a szerződésben, ami ha úgy tetszik egy változó a képletben. Szerinted mi ezen a szerződésmódosítás?

Ycal # 2011.08.26. 06:12

Obudafan, guba

A kamat emelése ,ugyebár egyoldalú szerződés módosítás? Habnem az akkor mi?

guba # 2011.08.26. 05:49

Aggályos feltételek adhatnak alapot akár a jó erkölcsbe ütközésre is, de az életbiztosítás kötésének megkívánása nem ilyen.

Arian # 2011.08.25. 22:57

Sziasztok,

A kérdésem az, hogy ha a pozitív hitelbírálathoz megszabott feltételek netán aggályosak (pl. életbiztosítás kötésének megkövetelése, de két adóstárs közül csak az egyikre, és ami mondjuk tényleges negatív következményekkel is jár), az alapot adhat-e a szerződés jóerkölcsbe ütközésének megállapítására?

Köszi

A.

Ycal # 2011.08.25. 21:37

Vagy a kamat emelése nem szerződés módosítás?

Ycal # 2011.08.25. 21:31

A bank módosította a kamat mértékét minden félévben.
3.99%-ról indult ,most 6.89%
Ez volt hatással a törlesztésre is, de a szerződésben nem határozta meg a modosíthatóság mértékét.

ObudaFan # 2011.08.25. 21:23

Az a baj, hogy ez a te esetedre nem alkalmazható. Maga a szerződés a te esetedben nem módosult. A törlesztőrészletek mértéke módosult egy külső körülmény folytán, nem a szerződés.

Ycal # 2011.08.25. 21:21

Épp a lényeget idézted, az "emelés mértéke" csak a bank által ismert.

A bíróségnak is ezzel volt problémája.

"Az ítélet szigorúbb feltételeket állapít meg, mint a Hpt., a hitelintézeti törvény csak az
egyoldalú módosítás okait követeli a szerződésben rögzíteni, a mértékét nem. Másrészt
mivel a bank nem határozta meg az emelés lehetséges mértékét, a bíróság szerint a szerződés
nem módosult, hanem az eredeti tartalommal maradt érvényben.

Nekem a szerződéskori kamat is jó lenne.

Az már vállalható alternatíva a dupla törlesztéshez képest.

ObudaFan # 2011.08.25. 20:41

Természetesen, ha a díj jövőbeli emelésének feltételei, körülményei, mértéke a másik
szerződő fél előtt ismeretesek, és ezek tudomásulvételével járul hozzá a szerződés
jövőbeli módosításához, ez esetben a bank részéről valóban elegendő lenne a felperes
értesítése a díj módosítására okot adó körülmények bekövetkezésérıl és az ehhez
igazodó díj módosításáról.

Ezért nem oldja meg a te problémádat.

Ycal # 2011.08.25. 19:12

Kicsit hosszú, de érdemes elolvasni:

Ezek szerint mégiscsak lehet csodaszer?

A bankok által alaposnak tekintett okok

A hazai bankok általános szerződési feltételei alapján az alábbiakat tekintik ilyen
alapos oknak:
a bank belső mőködésével kapcsolatos ok, a bank üzletpolitikájának,
termékpolitikájának megváltozása, az adósra vonatkozó kockázatok változása, a bank
forrás- és számlavezetési költsége, a szolgáltatás dologi költségeinek változása,
jogszabályváltozás, a számítástechnikai, adatvédelmi alkalmazások, továbbá a banki
üzletpolitika, pénzügyi viszonyok változása, a bankközi hitelkamatok, a jegybanki
alapkamat, az állampapírok-, illetve a pénzpiaci kamatok és hozamok alakulásának
változásai, az infláció mértékének, a fogyasztási árindex, a bank forrás- illetve
hitelszámla vezetési költségeinek változása, a hitelintézetek prudens mőködésére
vonatkozó törvényi szabályok, valamint likviditási, jövedelmezőségi és eszköz-forrás
menedzselési, jogszabályi vagy egyéb előírások ezt szükségessé teszik.
A bank belső mőködésével kapcsolatos ok, a bank üzletpolitikájának,
termékpolitikájának megváltozása olyan szélesre szabott feltételek, amelyek az
egyoldalú szerzıdésmódosítási jog alkalmazását gyakorlatilag parttalanná teszik.

A CIB Bank, a Cetelem Bank, a Citibank, az Erste Bank , a K&H, az OTP, a Raiffeisen, az Unicredit
Bank és a Volksbank lakossági ügyfelek részére szóló hatályos általános szerződési feltételeinek,
üzletszabályzatainak vizsgálata alapján.

A Versenytanács gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette az egyik
hitelintézet általános szerződési feltételeiben szereplő azon kikötést, amely a kamat és a
kezelési költség változtatására nyújtott lehetőséget a hitelintézet számára a „mindenkori
pénzpiaci helyzet változásától függően”. A határozat szerint nem a gazdaságilag
indokolt változó kamatra vonatkozó kikötés a jogsértő, hanem a változtatásra okot adó
körülmények ilyen bizonytalan tartalmú meghatározása. A hitelintézetnek olyan
meghatározási módot kellett volna alkalmaznia, amely alkalmas arra, hogy a hozzá nem
értı ügyfél legalább nagyobb biztonsággal tudja figyelemmel kísérni vagy ellenırőzni a
hiteldíj módosítását. (Vj-63/1996)

Érdekes kérdés, hogyan ítélnék meg egy esetleges peres eljárásban a hazai bíróságok
az ilyen parttalanul kikötött egyoldalú banki szerződésmódosítási jogot, tisztességtelen
szerződési feltételnek minősítené-e azt vagy jogellenesnek minősítené-e az annak
alapján végrehajtott díjemelést, ha a díjemelés lehetséges mértéke nincs a
szerződésben előre meghatározva.

Iránymutatásul szolgálhat számunkra egy 1995-ben hozott bírósági határozat
(BH1995.414), amelyben az ellenérték fejében vállat bankgaranciáról szóló szerződés
tekintetében a bíróság megállapította, hogy a szerződés egyoldalú módosítására
vonatkozó szerződési kikötés csak akkor nem jelent indokolatlan egyoldalú előnyt a
bankgaranciát vállaló fél javára, ha a díj egyoldalú emelésének okát, ennek
körülményeit és lehetséges mértékét a felek a szerződésben előre rögzítik.
Mivel a felek között polgári jogi jogviszony jön létre a szerződéskötéssel, a polgári jogi
jogviszony természetéből az következik, hogy az ellenérdekő fél ilyen nyilatkozatra való
felhatalmazása csak ilyen feltételek mellett lehet érvényes. E nélkül azonban hiányoznak
azok a lényeges feltételek, amelyekben való előzetes közös megállapodás a szerződés
egyoldalú módosítását eredményezhetné. Abban az esetben, ha a díjváltoztatásra az
említett feltételeknek akár a szerződésben, akár a féllel előzetesen közölt üzleti
feltételekben való előzetes kikötése nélkül jogosult lenne a bank, ez számára olyan
indokolatlan egyoldalú előnyt jelentene, amely a polgári jogviszonyoktól idegen.
Indokolásában az ítélet kitér arra is, hogy a fogyasztót a bank ajánlatának
kiválasztásánál és elfogadásánál nyilvánvalóan jelentősen motiválja a kamatoknak,
költségeknek, díjaknak az ajánlatban meghatározott mértéke. A szerződésekbe vetett
bizalom szenvedne súlyos sérelmet, ha az alacsony díjtétel mellett és erre tekintettel
létrejött szerződésben kikötött díjat a jogosult akár többszörösére is felemelhetné
anélkül, hogy az emelés feltételeiben az ellenérdekő féllel előzetesen megegyezne.
Természetesen, ha a díj jövőbeli emelésének feltételei, körülményei, mértéke a másik
szerződő fél előtt ismeretesek, és ezek tudomásulvételével járul hozzá a szerződés
jövőbeli módosításához, ez esetben a bank részéről valóban elegendő lenne a felperes
értesítése a díj módosítására okot adó körülmények bekövetkezésérıl és az ehhez
igazodó díj módosításáról.
Az ítélet szigorúbb feltételeket állapít meg, mint a Hpt., a hitelintézeti törvény csak az
egyoldalú módosítás okait követeli a szerződésben rögzíteni, a mértékét nem. Másrészt
[b]mivel a bank nem határozta meg az emelés lehetséges mértékét, a bíróság szerint a szerződés
nem módosult, hanem az eredeti tartalommal maradt érvényben.
Bár a bírósági határozatok kötelező erővel nem rendelkeznek, mégis bízhatunk abban,
hogy a bíróságok egy hasonló ügyben eljárva szintén ezekre a következtetésekre
jutnának.
A vonatkozó szakirodalom is erősíti azt az álláspontot, hogy ezeknek az ún. alapos
okoknak ellenőrizhetőknek és nem parttalanul megállapítottnak kell lenniük. „Nem
tekinthető alapos oknak hitelintézet szubjektív megítélésére bízott körülmény, annak
olyan objektív feltételnek kell lennie, amely a másik fél számára is észlelhető és a
szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékőségének a Ptk. 201. § (1) bekezdésében
deklarált elvére is figyelemmel a módosítást indokolttá teszi. A feltételeket a
szerződésben olyan módon kell meghatározni, hogy annak alapján mind a módosítás,
mind a módosítás terjedelmének indokoltsága megítélhetı legyen.”
Az alapos okkal történő szerződésmódosítás akkor jogszerű, ha a szerződés azt is
meghatározza, hogy a módosításnak mi a lehetséges terjedelme.
Ez abból következik,
hogy a szerződésmódosítás okának nevesítése behatárolja az ezen okból
foganatosítható módosítás mértékének okszerűségét is.” Például az infláció vagy a
jegybanki alapkamat megváltoztatása esetén könnyen megállapítható az ebből
következő szerződésszerű árváltoztatás mértéke. Az olyan nehezen ellenırizhető
alaposnak mondott okok esetén, mint ” bank üzletpolitikájának megváltozása” ez szinte
lehetetlen.
Még a kevésbé tágan meghatározott okok esetében is nehézségekbe ütközhetünk az ok
és a konkrét díjemelkedés közötti összefüggést vizsgálva. Lényegét tekintve az ügyfél
számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező
banknak a szerződés módosítására egyes okok, hiszen a bankon kívül senki nem tudja
ellenőrizni, hogy például a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve
a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak.
A bankok így a jogszabályi környezetet kijátszva, annak hiányosságait kihasználva
tisztességtelenül befolyásolhatják a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és
tisztességtelen előnyökhöz juthatnak a feltételek (mindenekelőtt az ár) meghatározása
kérdésében.

IV. Következtetések

1. A jelenlegi anomáliák
A banki szolgáltatások igénybevétele esetén a megfelelő körültekintést tanúsító
fogyasztó igyekszik a piacon elérhető szolgáltatásokról átfogó képet szerezni, és a
különböző bankok feltételrendszerét összehasonlítani. Ebben mind a biztosan felmerülő,
mind a potenciálisan szóba jöhető költségek (különösen az előtörlesztési díj,
végtörlesztési díj, kezelési költség, kamat megváltoztatása) szerepet játszanak. A
fogyasztó a döntését a bank által előzetesen nyilvánosságra hozott szerződési feltételek
ismeretében hozza meg, viszont a bank esetleges későbbi egyoldalú és a fogyasztóra
nézve hátrányos szerződésmódosításának lehetőségével nem számol. Ezek a
lehetséges szerződésmódosítások olyan mértékőek is lehetnek, a szerződés eredeti
feltételeinek olyan szintő megváltozásához is vezethetnek, amilyen feltételekkel a
fogyasztó eredetileg a szerződést nem is kötötte volna meg.

Tehát a hangsúly a változtatás mértékének szerzősébeni szabályozásán van!

Forrás:
Hizsák Tamás:
Az egyoldalú banki szerzıdésmódosítási jog
kikötésének és alkalmazásának jogi vetületei

www.gvh.hu/…2F72966F.pdf

http://www.gvh.hu/…_preview.jsp?…

guba # 2011.08.25. 17:27

Pontosan erről van szó, egy szerződés semmisségét a törvény erejénél fogva okozza az érvénytelen feltétel. A megtámadható szerződés érvénytelenségét meg a sikeres megtámadás eredményezi. Ezért helyes dogmatikailag a kérdés, amit Ycal feltett.