@kaméleon: Abban igazad van, hogy annak idején igencsak "nyomták" a frankhiteleket. Az is igaz, hogy a bankár szakember, a fogyasztó meg legtöbbször laikus. De azt látni kell szerintem, hogy józan belátással mindenkinek látnia kellett, hogy a bankár vagy htelközvetítő abból él, hogy eladja a portékáját. Én is laikus vagyok az autókereskedővel, vagy éppen a hentessel szemben, szóval, ha autót, vagy húst veszek, tudom, hogy az a dolga, hogy eladja,ezért dicséri az árut, ezért fenntartással kell kezelni, amit mondanak. A másik meg, ha valami jóval olcsóbb, mint a másik termék, akkor szerintem az átlag fogyasztótól is elvárható, hogy elgondolkozzon, hogy mitől olcsóbb. Frankhitelek dettó: a bank el akart adi, a fogyasztó venni akart, x összegnél jóval alacsonyabb volt a frankhitel törlesztője a forinthiteléhez képest, ezért azt választotta. Azaz oké, hogy nem szakember, de azért a fenti egyszerű faktorokat figyelembe vehette. A kockázat akkor alacsonynak tűnt, sajnos mára kiderült, hogy nem volt az, de a kockázat ténye ismert volt. Mellesleg megjegyzem, aki járt iskolába, azért tanulhatott válságról, hiperinflációról, ilyenekről, szóval azzal se értek egyet, hogy teljességgel ki kellett volna zárni ezt az eshetőséget, még laikusként is.
Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)
Vagy CHF-ben forrásbő a bank ahol fevetted, ennyi.
Mikor vetted fel 3.99-en? Biztosan nem mostanában.
Bigdaddy:
Miköze is van a 6 hónapos kamatperiódusnak a 10 éven túli felárhoz?
Én 3.99%-on vettem fel a hitelt , ha csak a felár 4%, akkor a bank "beszer. ár" alatt adta?
Ez csúnya beetetésnek tűnik.
Ilyennel már bukott a Tesco,meg az Auchan is:-)
Jelenleg egy 10 éven túli likvid felár CHF hitelre 4% felett van a piacon... Innen indul a számolás
bigdady:
OK, akkor számoljunk:
Szerintem a felárat kompenzálja az átváltás kori nyereség, ami ugye svájcban nincs.
Ref(0,25%)+felár max 2%+ami a magyar banknál marad = 7%+ átváltás 1,5-2%= 8,5-9%
Ref (0,25%) + ami a svájci banknál marad = max.3%
Kérdés mennyit nyer a bank itthon és mennyit svájcban?
magyarbank min:6,25%
Svájc max:2,75%
A banki költségeik konstans ,Mo-n sem lehetnek magasabbak, elég a dolgozók fizetését összevetni.
Legyen 1,25%
Akkor a nyereség:
magyar bank(osztrák): 5%
svájcibank : 1,5%
de vegyük le az árváltási nyereséget, mert azért "megdolgoznak"
Akkor a nyereség:
magyar bank(osztrák): 3,5%
svájcibank : 1,5%
Nem értem, hogy ezeket a magyar banki szakembereket miért nem csábítja át svájc, a sok semmihez sem értő bankár helyére, hogy megduplázzák a nyereséget.
(Lehet, hogy nincs annyi férőhely a börtönben?)
Rossz hírem van: végig kell nézni az adott szerződést és az ahhoz kapcsolódó összes iratot, utána lehet állást foglalni ennek esélyeiről. Sőt, a perindítás előtt nem árt megismerni a bank álláspontját.
„Hát ez egy rendkívül sommás megállapítás. Én láttam olyan kezelési költséget, amit az ügyfél helyében megpróbálnék megtámadni, de ebből általánosítani azért az összes bank összes termékének kezelési költségére nem lehet.”
Abban kérhetnék tanácsot, hogy melyiket lehet megtámadni?
Mi a helyzet a kamatemeléssel?
2. Mivel Svájvban könnyebb beszerezni CHF-et mint bármely más országban (ahol feláras), ezért igaz amit mondasz, de Mo, nem Svájc ezért drága, mivel a nemzetközi piacon feárral lehet megkapni.
guba:
1.
Ha svájcban veszem fel a hitelt, akkor a valószínüleg ilyen feltételekkel operálo bank-ot , már rég megszüntették volna és a helyét is behintik sóval.
2.
Ha ott veszem fel, akkor most szerintem,max 2-3% lehet a hitelkamat az autókra 7% körüli.(nálunk a lakás ennyi :-))
„Akkor ha jól értem MINDIANA és a többiek leírását, a kezelési ktg és a kamatok megtámadhatóak, az árfolyamváltozás nem.”
Hát ez egy rendkívül sommás megállapítás. Én láttam olyan kezelési költséget, amit az ügyfél helyében megpróbálnék megtámadni, de ebből általánosítani azért az összes bank összes termékének kezelési költségére nem lehet.
Nincs hitelem, csak a szoc. szakma részeseként, kénytelen-kelletlen figyelemmel kísérem az ottani hőbörgést (Simó E., MSZF), + az ismerőseim történeteit elemezgetem.
Igaz, hogy a hitelt felvevő felelős azért, amit vállalt, de azért, amikor a fejére olvassuk, azt is el kell ismerni – akár lehet vele valami kezdeni, akár nem – a bankoknak nagyonis jelentős szerepe volt abban, hogy az egyén az általa hosszú távon is vállalhatónál jóval nagyobb összegeket vett fel, vagy, olyan is kapott hitelt, akinek egyáltalán nem lett volna szabad adni.
Gondolok itt pl., arra is, hogy a nagyobb jutalék érdekében félrevezető tájékoztatást adó, agresszíven eladósodásra lelkesítő közvetítő brókerek mellett, a hitelkihelyezéshez egész „pénzügyi tanácsadó” csapatokat képeznek ki folyamatosan, akiknek az a feladatuk, hogy rábírják az embert minél nagyobb hitel felvételére.(2005-ben részt vettem ilyen tréningen, úgyhogy van szerencsém belülről is jól ismerni)
Ezen túl, nem egy ismerős számolt be arról, hogy maga a bank embere tanácsolta neki, ne tolja be minden megtakarítását az új otthona megvásárlásába, hanem azt a pénzt inkább használja fel a berendezkedésre, autóra, stb., mert olyan alacsonyak a lakásvásárlásra felvehető kölcsön kamatai, hogy megéri az egészet hitelből fedezni. Tovább megyek: mikor az egyik pár azt mondta, hogy na igen, de a megvásárolandó ház nem lesz elég fedezet nagyobb hitelösszeghez, a bankos „elintézte” számukra, hogy a saját értékbecslőjük a valósnál magasabbra értékelje. És hány ilyen lehet még. Persze, felelős aki ezt elfogadja, de banki szakemberre” hallgatott.
Akkor ha jól értem MINDIANA és a többiek leírását, a kezelési ktg és a kamatok megtámadhatóak, az árfolyamváltozás nem.
Képzeld el azt a helyzetet, hogy a kölcsönödet nem itthon, hanem egy svájci bankban vetted fel CHF-ben. Minden hónapban a törlesztő részletedet be kell váltanod CHF-re és így kell kiutalnod Svájcba. Kinél reklamálhatnál, amikor soha senki nem kényszerített téged arra, hogy egy svájci banknak adósodjál el? A helyzeted ehhez merőben hasonló.
De megkockáztatom, hogy mindenki ,aki most azzal jön, hogy így meg úgy tudnod kellett volna, meg számítanod kellett volna rá és benne volt a pakliban ,meg hasonlók, ha 2008-ban leíratták volna vele,hogy legjobb tudása szerint 2011-ig féléves bontásban írja le a CHF árfolyamot, akkor 1000 emberből minimum 9998 nem írt volna 2-ssel kezdődő számot és 1000-ből ezer nem ír 230-nál magasabb árfolyamot.
Más kérdés, hogy ezt ki képes most bevallani magának.
Pandaaa:
Ezt rosszul látod,
Elmondom,hogy szerintem , mi állja meg a helyét:
Van 1000 forintért Algopirin és 600 forintért Qkamoxin
amire az van írva,hogy a mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát,gyógyszerészét.
Én megkérdezem,azt mondják mellékhatás elhanyagolható, lehet szapora pulzus, émelygés, bőrpír.
Később kiderül,hogy függőséget okoz és agyvérzést kapsz tőle, de te már nem hagyhatod abba a szedését.
Ekkor te vagy a hibás, mert racionálisan tudnod kellett volna, hogy meg fogsz halni tőle.
"Mivel a banki is ezt a lehetőséget szorgalmazta. 210.(1)"
Nem hinném, hogy a bankok szorgalmazták volna. Egyszerűen volt egy lehetőság, hogy kínáljanak egy kockázatosabb, de akkoriban az ügyfelek számára a forinthitelnél kedvezőbb konstrukciót, ami tetszett az ügyfeleknek (vagy alacsonyabb törlesztő azonos összeggel, vagy ugyanakkora törlesztőért nagyobb hitel és így nagyobb lakás), ezért aki nem akart lemaradni a versenyben, kellett ilyen konstrukciót kínálnia, de az óvatosabb ügyfeleknek kínáltak forinthiteleket is. Nem ismerem a pontos számokat, de gondolom, a bank a forinthitellel is jól járt, azaz nem feltétlenül volt érdeke, hogy Téged mindenáron svájci frankban adóstson el, hiszem megkereshette volna a maga kis hasznát forinthitelen is, de Neked esetleg kisebb lakással kellett volna beérned, vagy nagyobb törlesztőt kellett volna fizetned. (Harmadik opció, hogy nincs hitel, nincs lakás, és lakhatsz albérletben- kb. annyiért, amennyi a törlesztőrészlet, de semmi esetre se nagyságrendekkel kevesebb).
Egy példa: ha szabad cigit árulni, akkor az a keresekedő, aki nem árul cigit, vevőket veszít, mert vagy nem ott költik el a cigire szánt pénzt, vagy már be se megy, és máshol intézi a bevásárlást. Szóval hiába káros, minden boltban van ilyen cucc, és minden 18 év feletti személyt kiszolgálnak (meg alattit is sokszor sajnos, de elvileg nem kéne). Namármost, ha valaki tüdőrákos lesz a cigitől, akkor a boltos a hibás, mert eladta neki a legálisan árulható terméket? Nem. Tudod, hogy káros, rá van írva.
Alkalmazva példánkat a bankokra: vehettél volna olyan cigit is, ami kisebb eséllyel okoz rákot, de jóval drágább - a kereskedőnek meg mindegy, mert mindkét terméken megvan a haszna, de tart a károsabb olcsóbból is, mert azt többen keresik, ezért hülye lenne nem árulni.
Ugy látom, reggeli felvetésem sem igazán jött be nektek.
Azért köszönöm,az eddigi hozzászólásaitokat.
Köszönöm bigdady az építő jellegű hozzászólást....
"Ez a közös tévedéshez elég kevés."
Amikor az összes elemző és szakértő vakon tapogatózik, én számítsak rá.
(Nem vár el tőlem egy kicsit sokat a jog?)
Én ezt nem a közös tévedéshez, írtam, hanem a 210.(1)-hez.(A tévedést a bank okozta.)
„Minden akkori racionális és irracionásis lehetőséget figyelembe véve, akkor úgy gondoltam, hogy számomra a felvett forint összeg deviza alapú nyilvántartása kedvezőbb.(különben forinthitelt vettem volna fel.)”
Ez a közös tévedéshez elég kevés. Akkor is számolnod kellett azzal a kockázattal, hogy ez nem így lesz.
És még egy dolog. Az LB gyakorlata következetes abban, hogy a közös tévedés vonatkozhat jövőbeli tényre is, de véleményem szerint ezt igen megszorítóan lehet csak értelmezni, ugyanis a szerződés nem válhat érvénytelenné, az vagy érvénytelen a megkötése pillanatában, és akkor az is marad, vagy érvényes, és az is marad. A jövőbeli tényre alapított közös téves feltevésnek ezért véleményem szerint legfeljebb akkor van helye, ha ennek legalább az oka már a szerződés megkötésekor létezik.
„Igen, vannak vele kapcsolatban dogmatikai nehézségek...:)”
A te meglátásoddal meg gyakorlati nehézségek. Lehet választani.
Köszönöm a választ!
Akkor ezzel az árfolyamrögzítéssel sem oldódik meg a probléma ,sőt.
Új nap, új lehetőségek.
Mivel elég sokat foglakozom folyamatfejlesztéssel,ezért fejlesztek a dolgom.
Tévedés:
Minden akkori racionális és irracionásis lehetőséget figyelembe véve, akkor úgy gondoltam, hogy számomra a felvett forint összeg deviza alapú nyilvántartása kedvezőbb.(különben forinthitelt vettem volna fel.)
Ebben az esetben:
Mivel a banki is ezt a lehetőséget szorgalmazta. 210.(1)
De, ha jól tudom, akkor a 210(1)-re való hivatkozás magába foglajla a 210(3)-at is.
A szerződés továbbiakban a CHF-ben való nyilvántartás nélkül érvényes.
Ez az okfejtés sem helytálló?
