Pontosan erre szerettem volna utalni a 2012.07.10. 11:17 -ben.
özvegyi,haszonélvezeti jog
Ha a túlélő házastárs egy sorban felel a tartozásért, akkor nem haszonélvezettel terhelten árverezik.
(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
Ha igénypert indít a túlélő házastárs, még mindig lehet kérni, hogy a bíróság az ő felelősségét is állapítsa meg a tartozásért abból az okból, hogy házastárs. (Immaculata is ezt írta, és igaza van.)
„Ptk. 615. § (1)Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).”
Azért ez a szóhasználata a törvénynek szerintem is elég gáz. Az örököl, aki egyébként nem örököl...
„Tehát akkor hétköznapi nyelven hozzájuthatok valami módon a pénzemhez, vagy majd csak az özvegy halála után, ha addig el nem évül az egész?”
Nem. A végrehajtó lefoglalja a haszonélvező meg indíthat igénypert.
379. § (1) Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad értékéig.
(2) A házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylő felperes házastársa) ellen is meg kell indítani.
380. § (1) A házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt.
(2) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell. Az értékesítés mellőzhető, ha az igénylő az őt megillető hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet 15 napon belül befizeti a végrehajtói letéti számlára.
(3) A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek.
A hagyományozott dolgot is meg lehet szerezni végrendelettel, pedig a hagyományos se örökös. (A 665. pedig igenis jó példa - bár nem én hoztam fel.)
nfero
Azért tartasz most itt, mert rossz volt a kereseti kérelmetek. A bíró kötve van a kérelemhez, ezért hozott ilyen döntést.
Nemcsak az örökösöket kellett volna perelni, hanem a házastársat is és egyetemlegesen kötelezni mindegyikőjüket.
Ahogy mondta Obudafan, a házastárs is felel, de egyetlen egy végrehajtó sem lesz annyira önálló, hogy a rendelkezéstől eltérően a házastárs vagyonából is behajtson.
KBS, Obudafan
A haszonélvezeti jog is egyfajta örökség, nemcsak törvény erejénél fogva lehet megszerezni, hanem végrendelet útján is.
A 665. §. nem ugyanerre példa, itt a házastárs és bejegyzett élettárs mint a 3. helyen szereplő törvényes örökösként szerepel.
Nekem így is jó.
Hátha az új törvényben javítják. ;)
Elég konzekvens a Ptk.
Például:
665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
Ez lenne az egyetlen dogmatikailag kifogásolható megfogalmazás a hatályos jogszabályokban?
Ptk. 615. § (1)Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).
Viszont az lehet, hogy a tartozásnak házastársként ő is kötelezettje.
Kivételesen nem értek egyet, szerintem az özvegy nem örökös.
Szerintem az özvegyi jogosult, mint örökös szintén felel az örökrésze erejéig a tartozásért, aminek azt kellene jelentenie, hogy haszonélvezettől mentesen lehet árverezni.
Köszönöm a válaszokat. Ezek szerint jó eséllyel minden megy majd a maga útján.
Mióta van Takarnet, azóta nagyon nehezen. Esetleg akkor, ha egyes jogokat más néven szerzett a jogosult.
Elvileg. Azért van, hogy egy-egy ingatlan kimarad a leltárból.
Elvileg igen. A törlésről pedig értesítést kap a tulajdonos.
Kedves Fórumozók!
Nemrég APEH árverésen vettem egy özvegyi joggal terhelt telket, amelyet jelenleg is (szántóként) használnak. A következő 10 évre nem is terveztem vele semmit, de ezen időszak alatt statisztikailag esélyes, hogy az özvegyi jog jogosultja elhalálozik, és akkor az özvegyi jog majd megszűnik.
Na de - és ez valahogy csak mostanában esett le nálam -, honnan fogom én ezt megtudni? Nem hiszem, hogy a korábbi tulajdonos veszi a fáradságot, és szól nekem, azt meg kicsit morbid dolognak tartanám, hogy minden május 5-én bekopogok a nénihez, hogy tetszik-e a még élni...
Esetleg a hagyatéki tárgyalást intéző közjegyző automatikusan gondoskodik majd az özvegyi jog törléséről?
Köszönettel,
Tamás
Megilleti. Csak nem gyakorolhatja, míg a korábban szerzett haszonélvezet fennáll.
Tisztelt Szakértő! A lakásunk a kizárólagos
tulajdonomban van, édesanyám holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelve. Idő előtti halálom esetén (tehát ha esetleg az édesanyám előtt halnék meg) a férjemet, mint túlélő házastársat megilleti-e az özvegyi jog? Azaz alapítható-e özvegyi jog egy másik személy holtig tartó haszonélvezeti jogával már terhelt ingatlanon? Válaszát előre tisztelettel köszönöm!
Üdvözlöm!
Édesanyám elhunyt, édesapám lett a közös lakásukra a haszonélvező, mint özvegy, illetve a lakás felére tulajdonjoga van, a testvérem és én fejenként 1/4 részt örököltünk a lakásból...Kérdésem az lenne, kinek a kötelessége fizetni a közös költséget, illetve édesapám, mint haszonélvező, cserélhet-e zárat, hogy mi, mint részben tulajdonosok ne tudjunk hazamenni?
Várom a válaszát
Anyu elhunyt így ő az önkormányzatnál már nem tud nyilatkozni, hogy együtt éltek "pedig nem éltek" így két tanúval aki nem rokon lehet igazolni az élettársi viszonyt. Ezt a nyugdíjfolyósító intézetben mondta az ügyintéző hölgy mikor bementünk a halotti anyakönyvi kivonattal a nyugdíját lemondani.
ObudaFan köszönöm a választ
Az özvegyi nyugdíj aligha sérti az érdekeiteket, özvegyi jogra meg nem jogosult.