özvegyi,haszonélvezeti jog

„Akkor viszont, ha nem éltek itt együtt,”
Res iudicata.

Ja, hogy á vagyon. Akkor viszont, ha nem éltek itt együtt, akor irányadó, hogy mind a házastárs, mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását.
Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

"Ugyanis nem éltek együtt már évek óta de ezt ugye nekünk kellett bizonyítani és a bíróság döntése értelmében a tanúk elmondásai alapján a bíró az alperes javára döntött."
"Ezt tudom, a szóban forgó ingatlanban azonban soha nem éltek együtt, a nő házában éltek amíg együtt voltak."

Ezt hiába szajkózod újra és újra, ez a hajó már elment.

Ezt tudom, a szóban forgó ingatlanban azonban soha nem éltek együtt, a nő házában éltek amíg együtt voltak.

„Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.”

7:69 $: házastársat ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Gyerekük nem volt, szülők nem élnek, így maradtam én mint unokahúg és a testvére a családból, akik örökölhetnek. (2) bekezdés azt írja, hogy mi is igényelhetjük a megváltást.

Ha lassan egy éve, akkor ez azt jelenti, hogy 2014. március 15. után halt meg, tehát az új Ptk-t kell alkalmazni. Leszármazó az nincs. Hogy örökölt akkor az özvegy haszonélvezetet?
Egyébként az új Ptk. szerint örökölt haszonélvezet megváltását csak az özvegy kérheti, korlátozni meg nem lehet.

Immaculata:

1. édesapám már nem él, visszakövetelni nem tudja a részét
2. a korlátozás mit jelent, hogyan történik?
3. megváltást felajánlottuk, természetesen nem fogadta el

A hagyatéki leírásba (közjegyző által, ingóság leltár után) lényegében minden ingóság bekerült de ezt mind az örökhagyó szülei vagy apukám vették.
Ez a nő soha egy fillért ebbe a házba nem adott.

Az ingóságokról annyit, hogy ami közös a nagynénéddel, (tehát a korábbi örökség útján maradt a házban) azt nem viheti el.

„Nem akarom felajánlani neki, ”
Akkor fizetsz.

Hogy te milyen szeleburdi vagy!

Tehát a ház 3 gyermek között osztódott.
2/6-d rész a nagynénédé, a többi az ajándékozással együtt az örökhagyóé volt, és ezen van özvegyi haszonélvezeti joga a feleségnek.

A pereskedés igen rossz lépés volt. Még naívan sem lehet azt gondolni, hogyha valakit perbe vonnak és évekig zaklatják, akkor ennyivel meg lehet úszni.

Több megoldás is lehetett volna, a normális ügyvitelnek:

1. ajándék visszakövetelése édesapád részéről.
2. özvegyi haszonélvezeti jog korlátozása.
3. özvegyi haszonélvezeti jog megváltása.

Jelen állás szerint a nagynénéd jogosult a házban lakni a 2/6 tulajdoni hányadán. A többletköltség akkor jogos, ha nem engeditek az özvegyet beköltözni. Amennyiben szabadon engeditek a lakhatását, nem kérhet többletköltséget.

Kedves Kovács Béla Sándor!

1. Nem akarom felajánlani neki, hogy vegye birtokba, egyrészt neki van saját háza, másrészt ebben az ingatlanban lakik nagynéném, ő meg menjen ahova akar?
2. Az ingatlan 4/6-ra van haszonélvezeti joga, ezért kérdeztem, hogy vonatkozik-e ez az ingóságokra is? Ezek szerint nem.

Édes Istenem, mit mondjak nagynénémnek? Mehet a házból és visz a nő minden ingóságot? Plusz még fizessünk is neki mindezért?

1. Ha nem akarsz fizetni, felajánlhatod neki azt is, hogy a birtokába bocsátod az ingatlant a berendezéssel együtt.
2. Milyen 4/6? A hagyatékba tartozó összes ingóságon haszonélvezet illeti az özvegyet.

1. Igen. Amíg nem tűnik eltúlzottnak, addig nem érdemes bírósághoz fordulni.
2. Ami a haszonélvező tulajdona, az teljes mértékben őt illeti, amire özvegyi haszonélvezeti joga van, az az öröklése mértékig.

Tisztelt Cím!
2015. májusi kelt üzenetem:
Haszonélvezeti joggal kapcsolatban lenne kérdésem.
Keresztapám (apukám testvére) lassan egy éve, hogy meghalt, nős volt, gyermek nem született a házasságban. Feleségével a házasságkötés után annak házában éltek kb. 2010 végéig. Ő a családi házból költözött el melynek egy részét apjától örökölte, másik részét apukám ráíratta az ő nevére. Ebben a házban 1 percet nem éltek közösen, még csak tartózkodni sem tartózkodtak ott (hozzá kell tenni, hogy a házasságkötést nem szívesen fogadta a család).

Perre vittük az ügyet (nem akarjuk, hogy haszonélvezeti jogot kapjon a családi házra a feleség) és vesztettünk. Ugyanis nem éltek együtt már évek óta de ezt ugye nekünk kellett bizonyítani és a bíróság döntése értelmében a tanúk elmondásai alapján a bíró az alperes javára döntött.

Végül úgy döntöttünk - miután több helyről is ezt tanácsolták - hogy nem fellebbezünk. Én kis naiv, jóhiszeműen azt gondoltam itt kb. lezárhatjuk az ügyet.

Most jött levél az feleség ügyvédjétől:

1. havi 10 e Ft többlethasználati díjat fizessünk neki.
Kérdésem: ő ezt hasraütés szerűen megírhatja és nekünk ezt fizetni kell? Mi van ha ezt az összeget mindig emeli majd? Nem kellene ezt a bíróságnak megállapítani, hogy mennyi a jutányos (figyelembe véve az ingatlan elhelyezkedését, jellegét stb.)? Amíg meg nem hal a nő fizethetek egész életemben neki???

2. A másik óriási gondom (és még nem is mertem megmondani nagynénémnek - ő lakik a haszonélvezettel terhelt ingatlanban - hogy az ingóságokat is kikéri a feleség. Ugyanis a feleség hazugságai miatt összeírattuk az ingóságokat (állította hogy a régi családi fűnyíró stb. az ő tulajdona), bekerültek a hagyatékiba is... ott volt az ügyvédünk és nem mondta, hogy ezt nagyon nem kellene....

Az ingóságokra is vonatkozik a 4/6? (Az ingatlan tekintetében 4/6 haszonélvezeti jogot örökölt a nő.)Vagy az összes listában szereplő dolgot viheti??

Mit lehet most tenni? Kérem szíves segítségüket, mert most már kezdek beleőrülni ebbe a dologba, apukám halála óta nincs megállás (ő felakasztotta magát).

Köszönettel.

arius7

A haszonélvező pert indíthat annak érdekében, hogy kiköltözésre kötelezzék.

Muci12

Mindennek, amit együtt vettetek, a fele a tiéd, a másik fele tartozik a hagyatékba. És abból a feléből, ami a hagyatékba tartozik is jár neked egy gyerekrésznyi.

Üdvözlöm!
A segítségét szeretném kérni özvegyi jogaimat illetően. 5 évnyi együttélést követően hàzassàgot kötöttem pàrommal, aki sajnos pár hèttel a hàzassàgot követően betegsègben elhunyt. Saját lakásomban éltünk, de rengeteg mindent vettünk együtt abba a lakàsba, ahol az èdesanyja èl, mint haszonèlvező,, de a fèrjem a tulajdonos. Hozzànk vettünk pl. egy motort is, szerszámokat... A vásárlások tényét, összegét igazolni tudom. Férjemnek van egy gyermeke, aki mindenre igényt tart, a férjemmel közósen vásarolt ruhák,szerszámok,telefon, ..stb Az utolsó havi táppénz is a hagyaték részét kell hogy kèpezze? Hisz ápolni kellett őt, rengeteg gyògyszert venni, segédeszķözöket, a csekkeket fizetni.. Abszolút unfair-nek tartom ezt, hisz a fèrjem csalàdja nem vette ki a rèszèt a költsègekből és az ápolásból sem, most pedig mindent el akarnak tőlem vinni. Köszönöm válaszát.

Az alábbi esettel kapcsolatban lennék kíváncsi a tisztelt fórumozók véleményére:
Házaspár egyik tagja elhunyt, közös lakásuk 1/2-ed része az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten a gyermekeikre száll. Az egyik ilyen tulajdonossá vált leszármazott az önkormányzatnál bejelenti magát az ingatlanba állandó lakcímre, személyi igazolványában is ez szerepel, bár egyébként évtizedek óta másik városban él bérleményekben. Az özvegyet időnként meglátogatja, majd egyik látogatása során pár nap után közli, hogy tisztában van a jogaival, ő jelenleg ott lakik, távozni pedig az özvegy többszöri felszólítására sem hajlandó.
Kérdésem a következő: a haszonélvezettel terhelt résztulajdonosok lakcímbejelentéshez való joga valóban annulálja a haszonélvezeti jogot a gyakorlatban, vagy pedig a haszonélvezőnek joga van továbbra is eldönteni, hogy kivel hajlandó együtt lakni (és kivel nem), még akkor is, ha látogatás címén a bejelentett állandó lakcímmel rendelkező résztulajdonos úgymond már 'birtokon belülre' került?

Rosszul mondták.

Mert arra külön jogszabály érvényes. Ezt mondták, és úgy volt feltüntetve.

Nem képezte a hagyaték tárgyát.

Nem is kell megegyezni erről. Ha nincs elhalálozási rendelkezés, akkor része a hagyatéknak.

Köszönöm.

Első körben a felperest elutasították, hogy jogtalan a követelése, mert nem képezte a hagyaték tárgyát.
A második körben pedig igazat adtak neki, holott a felperes is azt mondta, hogy nem egyeztünk meg abban, hogy a nyugdíjpénztári összeg is beletartozik a hagyaték tárgyába.
Sajnos az összeg nem haladja meg.

Fellebbezésnek nincs helye, de ha a pertárgyérték a 3.000.000 Ft-ot meghaladja, akkor felülvizsgálati eljárásnak van helye. Ott viszont kötelező a jogi képviselet, a kérdésedből pedig egyébként sem látszik, hogy mi volt első- és másodfokon a bíróságok álláspontja, tehát fel kellene keresned egy ügyvédet.