elidegenítési tilalom és visszavásárlási jog


ZZ24 # 2018.01.18. 17:57

Igen, így értettem. Köszönöm a választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.18. 17:55

Egy földhivatali eljárásban? Igen, lehet.

ZZ24 # 2018.01.18. 15:59

üdv.

A következő ügyben kérnék segítséget:

Sajnos a testvérem nagy hülyeséget csinált és egy ingatlant visszavásárlási joggal biztosítva eladott nagyon áron alul.

Elvileg lenne segítsége, hogy visszavásáolja és az ebben segítőnek jelzálogot biztosítana az ingatlanra.

Egy eljárásban meg lehet oldani, hogy visszavásáolja és egyben a visszavásárlást finanszírozó magánszemély hitelezőnek jelzálogot jegyeztessen be az ingatlanra, hogy ez fedezetül szolgáljon a visszavásárlást lehetővé tevő kölcsönre?

Cornail # 2018.01.18. 10:34

Ezzel kezdtem, elhiheted, de sajnos nekem a google alapján nem derült ki, hogy egyik kizárja-e a másikat, ezért írtam ide, hogy hátha tisztázzuk.

nonolet # 2018.01.18. 10:17

Már leírták párszor: NIIINNINCS MÉG jelzálogjog!!!! rajta.
Azaz a bank lesz az első helyből...

Csak elidegenítési (és terhelési?!) plusz visszavásárlási van.

- -

Tisztába kéne raknod a fogalmakat magadnak, úgy tűnik.
A google segít...

Cornail # 2018.01.18. 08:45

nonolet

Igen, az őket KÖVETŐ jelzálog jogra gondolom, hogy megadnák a hozzájárulást minden további nélkül, mert akkor övék nem csorbul. De itt a bank be akarna előzni és az első helyre kerülni.

nonolet # 2018.01.18. 08:34

Cornail

"Ez nekem azt jelenti, hogy az önkormányzat lemondását kérik a bejegyzett jogairól."

Nem azt jelenti.

- -

A tájkép...

"A pénzintézetek általában ragaszkodnak
az első ranghelyre történő jelzálog bejegyzéshez.

Amennyiben azonban a tulajdoni lapon

  • Önkormányzat

vagy

  • Magyar Állam

javára történő bejegyzés található,
akkor nem jelent problémát a bankok számára a további ranghelyre történő jelzálogjog bejegyzés sem.

Az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjai
a gyakorlat szerint általában megadják hozzájárulásukat
az őket követő!!! jelzálog bejegyzéshez."

drbjozsef # 2018.01.18. 08:00

Én terhelési tilalmat nem látok a tulajdoni lapon.
Tehát elvileg bejegyezhet a bank bármit a polg hiv engedélye nélkül is.

KBS,
az elidegenítési tilalom és a zálogjog nem befolyásolja egymást? Hogy elégíti ki magát a bank a zálogból, ha azon elidegenítési tilalom is van? Nyilván itt akar a bank valamit.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.18. 05:25

Már megint. Nincs "őt megelőző rangsor", hiszen nincs zálogjoga.

Cornail # 2018.01.17. 21:47

A bank azt kéri, hogy mivel az önkormányzat elidegenítési és terhelési tilalmat is jegyzett be, így a hozzájárulása kell ahhoz, hogy
az ingatlanra – az őt megelőző rangsorba – a bank bejegyeztetheti a 10 millió hitelt, a Magyar Állam javára a 10 millió CSOK-ot, és az 5 millió ÁFÁ-t.

Ez nekem azt jelenti, hogy az önkormányzat lemondását kérik a bejegyzett jogairól.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.17. 21:09

Kéri?

Cornail # 2018.01.17. 20:37

Önkormányzatnak nincs, ezt tudom, a bank szempontjából kérdezném.

Szerződés szövege:
"A vevők által a fentiek szerint beépítési kötelezettség biztosítására a szerződő felek a Ptk. 6:224. paragrafus alapján 2016. dec. 31. napjától 4 év időtartamra visszavásárlási jogot kötnek ki, amelynek alapján az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan beépítési határidejének lejárta esetén - amennyiben a vevők a beépítés tényét használatbavételi engedély/használatbavétel tudomásulvétele bemutatásával nem igazolják - jogosult az ingatlant az eredeti vételárral azonos visszavásárlási áron visszavásárolni."

Utána még taglalja, hogy hiába áll félkész ház rajta, akkor is a telek áron veszik vissza, de semmi egyéb nincs.

Tulajdoni lapon pedig így szerepel:

1. Bejegyzői határozat
Telekalakítási pont (irreleváns)...

2. Bejegyző határozat
Terhelés: Visszavásárlási jog
A szerződés aláírásától számított 4 év időtartamra

3. Bejegyző határozat
Terhelés: Elidegenítési tilalom beépítési kötelezettség biztosítására
Szerződés 7. pontja alapján, amit fentebb írtam.

Jogosan került rá a 3-as pont is a tulajdoni lapra? Csak a visszavásárlási jog bejegyzése utáni kérelem van rajta az előzetes hiteles tulajdoni lap másolatán, amit az ügyvédtől kaptunk. Illetve jogosan kérheti a bank a levételt?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.17. 19:45

Milyen rangsorba? Az önkormányzatnak nincs jelzálogjoga.

A terheléshez kell hozzájárulnia, ha terhelési tilalom is van.

Cornail # 2018.01.17. 19:09

Tisztelt Fórumozók!

Építési telkünkre az önkormányzat a beépítetlenség esetén 4 év után visszavásárlási joggal élne az adásvételi szerződés és tulajdoni lap szerint, valamint elidegenítési tilalom van érvényben a beépítési kötelezettség biztosítására. Az építkezést megkezdtük, a telken kb. 4 millió Ft beépítésre is került, most jönne a hitel igénylése.

Kérheti a bank jogosan az önkormányzat nyilatkozatát (lemondását) CSOK (10m támogatás + 10m hitel + 5 m FT ÁFA visszaigénylés) esetében, hogy nyilatkozatot tegyen, hogy a bank beállhat az őt megelőző rangsorba? Nyilván az önkormányzat csak úgy nem szeretne ennek eleget tenni.

Az önkormányzat 1m forintot ügyvédi letétbe helyeztetne velünk, hogy elálljon ettől, amit lakhatási engedély megszerzése után visszakapnánk, viszont ez most nagy
érvágás nekünk.

Van más megoldásunk? Nem erősebb a bank részéről jelzálogjog?

szszm # 2015.10.23. 15:25

Kedves "Immaculata"! Ez korrekt, köszönöm.

Immaculata # 2015.10.23. 15:19

Nagy I-vel írom a nevem.

A szerződésben meghatározott idő eltelte után kezdődik az Önkormányzat igényérvényesítése. Tehát 1996-tól 5 év állt az Önkormányzat rendelkezésére, hogy az eredeti állapot helyreállítását rendezze. Ez az igényérvényesítési idő eltelt, ha a kérelmező perre megy, a bíróság az önkormányzat helyett törli az korlátozásbejegyzést.

szszm # 2015.10.23. 14:33

Kedves "immaculata"! Jómagam valóban nem vagyok jogvégzett ember, sem az ügyben érintett. Igazából csak egy kibicként az fáj, hogy a képviselő-testületünk és a jegyzőnk azon az állásponton vannak, hogy mit problémázzunk itt holmi építési engedéllyel meg az önkormányzat anyagi veszteségével, hadd érvényesüljenek a kérelmező gazdasági magánérdekei, akár még a közérdekkel és a törvényességgel szemben is...

Immaculata # 2015.10.23. 14:01

És mi van akkor, ha ez a tilalom anno mondjuk a kapott árkedvezmény visszafizetésére, illetékmentességre, illetve annak pótlólagos befizetésére, stb. került alapításra? Ezeknek a jogoknak az érvényesítése örök?

Ez is mind hülyeség elgondolás.
Eredeti állapot helyreállítását kellett volna kezdeményezni az 5 éves tűrési időn túl.

Immaculata # 2015.10.23. 13:58

szszm

Add át a feladatot egy jogásznak, vagy a Jegyzőnek, ez nem kombináció kérdése, hanem jogi.

szszm # 2015.10.23. 13:37

Önkormányzatunk 1991-ben jutányos áron, átíratási illeték mentesen eladta az addig 50-éves tartós használatba adott vízparti üdülőingatlanokat az egykori bérlőknek, de 5 éven belüli beépítési kötelezettséggel. A vételár kifizetése után hozzájárult a tulajdonjog átíratásához, de a földhivatali tulajdoni lapon az új tulajdonos személyének bejegyzése mellé felkerült egy "Elidegenítési tilalom beépítési kötelezettség biztosítására, Jogosult: ... Város Önkormányzata" bejegyzés is.

Most jön az önkormányzatunkhoz ennek a tilalomnak a törlési kérelmével az örökös (aki szeretné eladni az ingatlant), de kiderül, hogy mivel a szülei engedély nélkül építettek az ingatlanra egy kis faházat, ezért a kötelezettséget igazándiból nem teljesítették. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az önkormányzat is meg kívánja szerezni ezt az ingatlant (a mellette elhelyezkedő közterülettel történő egyesítés céljából), de nem a mai piaci vételáron...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.10.23. 12:19

Tessék?

szszm # 2015.10.23. 08:08

És mi van akkor, ha ez a tilalom anno mondjuk a kapott árkedvezmény visszafizetésére, illetékmentességre, illetve annak pótlólagos befizetésére, stb. került alapításra? Ezeknek a jogoknak az érvényesítése örök?

ObudaFan # 2015.10.23. 07:26

Legalábbis jó az esélye, hogy perben megszüntethető, mert a régi Ptk. szerint csak valamilyen jog biztosítására lehetett kikötni elidegenítési és terhelési tilalmat.

szszm # 2015.10.23. 06:51

De ezt a jogot alapító, a földhivatali tulajdoni lapon most is rajta lévő elidegenítési tilalom akkor semmisnek tekintendő?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.10.23. 06:40

Csakhogy erre a régi Ptk.-t kell alkalmazni. Elég abszurd elképzelés, hogy az új Ptk. hatályba lépése felélesztene egy más megszűnt jogot.