Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Magánszemélyek közötti kölcsön

drbjozsef # e-mail 2018.09.26. 14:46

Még a gondolatomat is, hogy egy klasszikust plagizáljak. :)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.26. 14:33

(De meglehetősen korlátozott és feltételhez kötött a bizonyítékként való felhasználása. Benyújthatod, de messze nem igaz, hogy a bíróság minden feltétel és korlát nélkül figyelembe veszi, veheti.)

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.09.26. 12:39

Mi nem igaz? Szabadon beterjeszthető, nem? Szabad ország ez. Kérni, kérelmezni, meg beterjeszteni bármit (is) lehet.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.26. 11:11

(Ez azért nem egészen igaz. De nem fogjuk itt kivesézni, elég bő irodalma van, és az új Pp. még változtatott is a helyzeten.)

www.kbs-ugyved.hu

Dr.Attika # e-mail 2018.09.26. 10:45

"Van tartozáselismerő nyilatkozat, van (hangfelvételen, tudom, nem szabadna)"
Bizony a hangfelvétel szabadon felhasználható bizonyítékként, tehát szabadon beterjeszthető.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

tájékozatlan # e-mail 2018.09.26. 00:00

Köszönöm!

drbjozsef
Igen, arra gondoltam, hogy az új Ptk szerint más szakítja meg az elévülést, mint a régi szerint.
Van tartozáselismerő nyilatkozat, van (hangfelvételen, tudom, nem szabadna) szóbeli elismerés, szóbeli elismerés bíróságon is, írásban is többször, de mégsem fizet és csak járkálok a bíróságra már mióta bizonygatni az igazam ....

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.25. 12:17

... éppen nem érdeke ... Bocsánat.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.25. 12:14

A szóbeli felszólítás a régi Ptk szerint sem szakította meg az elévülést.
Az elévülést nem a kölcsön nyújtása napján kezdődik, hanem az esedékesség napján. Ha tehát a szerźődésben nem volt határidő, akkor a hitelezőnek érdeke bizonyítani, hogy korábban felszólította az adóst. Neki elég az utolsó.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.09.25. 08:03

Erre? Mire?

Tudod igazolni, hogy NEM volt összefüggő öt év, amely időszak alatt még fizetési felszólítást sem kapott? Bizonyítható módon. Az elévülésre az adósnak kell hivatkoznia, de ha hivatkozik rá, akkor a jogosultnak kell bizonyítania, hogy nem évült el a követelés.

A régi Ptk. miatt annyi a könnyebbséged, hogy elég igazolni, hogy felszólítottad a fizetésre, ez elvileg bármi lehet, akár tanú is, de egy levél tértije mégjobb. Az új Ptk szerint ez már nem lenne elég, és végrehajtási cselekmény kell a megszakításhoz, de neked ez most nem számít.

Érdemes (lett volna?) legalább 4 évente hivatalos levélben fizetésre felszólítani, vagy tartozáselismerést aláíratni vele.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

tájékozatlan # e-mail 2018.09.24. 20:35

Igen, erre gondoltam.
Régebbi a hitel, 2014 előtti. Én adtam kölcsönt, amit az alperes elfelejtett visszafizetni. Ezek szerint akkor erre nem hivatkozhat?
Azért kérdem itt, mert az ügyvéd szerint viszont erre hivatkozva veszíthetek.
Még egy kérdés: az ügyvéd számlaköteles ugye?

drbjozsef # e-mail 2018.09.24. 09:30

Lehet, hogy régebbi a hitel, 2014 előtti, és a per előtti időszakra tételezne fel elévülést. Bár igaz, ott már nem is lehet 5 év egyben, de 2011-2016-ra..., esetleg... ha 2014 után volt a fizetési felszólítás, akkor ott kérdés lehet a törvény hatálya...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.24. 08:59

Nem kell azt megszakítani, ha két éve per tárgya.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.09.24. 07:51

tájékozatlan,

ha arra gondolsz, hogy az új Ptk szerint más szakítja meg az elévülést, mint a régi szerint, akkor az úgy van, hogy a régi Ptk-t kell alkalmazni az új Ptk. hatálybalépése előtt (2014.március 15.) kötött szerződésekre.

Ha ezen dátum előtt kaptad a kölcsönt, akkor annak elévülését a sima fizetési felszólítás is megszakítja (még most is).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.23. 22:36
tájékozatlan # e-mail 2018.09.23. 22:30

Kedves fórumosok!

Kölcsön vissza nem fizetése miatt (is) indult perre is vonatkoznak az új jogszabályok az elévüléssel kapcsolatban? Vagy a már folyamatban levőkre még nem? Kb két éve pereskedek ez moatt

drbjozsef # e-mail 2018.09.09. 17:22

Közeli hozzátartozónak ajándékozás egészen biztosan fedezet elvonó jellegű ügylet lesz, nekik simán tűrniük kell a kielégítésedet az ingatlanokból. HA arra kerül a sor.

De ha amúgy sem járt le a fizetési határidő, addig nincs miért fellépj. Nem hinném, hogy megszegte a szerződést, ha biztosítani akartátok volna az ingatlanokat, elidegenítési (és terhelési) tilalmat jegyeztethettetek volna be a tulajdoni lapjára.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.09.09. 16:06
NJenő # e-mail 2018.09.09. 14:04

Üdv mindenkinek!

Egy kis segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben. Egy ismerősömnek kölcsönadtam egy összeget, kamatmentesen. Közjegyzői okirat készült, s bele lett foglalva több ingatlan is fedezetként illetve az a mondat, hogy az egész vagyonával is felel. Nos, a visszafizetési határidő még nem telt le, de a szerződésbe foglalt ingatlanokat, amik fedezetként voltak beleírva elajándékozta a fiának és feleségének.
Bűncselekményt követett-e el? Megtámadhatom-e az elajándékozását, avagy amíg saját vagyonával felel és van a nevén annyi ingó és ingatlan ami fedezi a kölcsönadott összeget addig bármelyiket eladhatja/elajándékozhatja?

Józan ésszel arra gondolnék, hogy a szerződésben leírt ingatlanokkal nem tehet semmit, de egy ügyvéd ismerősöm szerint az a mondat, hogy az "egész vagyonával felel" felülírja az egészet. Igaz ez?
Illetve ha szerződés szegést követett el az elajándékozással akkor egyből visszakérhetem a kölcsönadott összeget?

Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv, N Jenő

sepherd # e-mail 2018.08.23. 20:34

Üdvözlet mindenkinek!
Lehet, hogy nem túl helyénvaló a hozzászólásom, de bajban vagyok. Tudna itt valaki segíteni magán kölcsön ügyben? Természetesen minden apró részletre kiterjedi szerződéssel, közjegyző előtt. Köszönöm njuhasz93@gmail.hu

Dr.Attika # e-mail 2018.07.24. 10:01

Teljesen mindegy a jogkövetkezmény szempontjából, hogy a szerződést kötő felek természetes vagy jogi személyek

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

drbjozsef # e-mail 2018.07.24. 09:16

Az uzsorás szerződést nem két magánfél természetes személy köti?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Dr.Attika # e-mail 2018.07.23. 18:16

Nincs már uzsora kamat, csak uzsorás szerződés. A rendszerváltás előtti Ptk. használta az uzsorakamat fogalmát, amit 20% felett vélt annak.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.07.23. 17:35

Van speciális szabály, nem kell az általánost alkalmazni. De nincs általános mértéke annak, hogy mi a "túlzott mérték", mindig egyedileg kell elbírálni. Magam két magánfél természetes személy közötti kölcsönügyletben nagyon ritkán fogadnék el ilyen hivatkozást. Ha túlzott mértékűnek tartja az adós, ne kösse meg a szerződést, ha mégis megkötötte, utólag ne sírjon. A késedelmi kamatra fokozottan igaz, hiszen azt szerződésszerű teljesítéssel könnyedén el lehet kerülni.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2018.07.23. 14:27

m.kovacs,

egyébként tanulmanyozd az a Ptk XVIII. fejezetét.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

(A 6:88§-tól keztdődik)

Általánosságban nincs számadat arra, mi ütközik jó erkölcsbe, mi feltűnő értékaránytalanság, vagy mi tisztességtelen kikötés.

Ezeket a fogalmakat a bíróság - nyilván adott esetben, a felperes kérésére - úgy értelmezi, ahogy a szerződéskötés körülményeiből, a szerződést kötők lehetőségeiből és szándékaiból következik. Egyszóval : minden eset más és más.

Ha nagy összeget kockáztatsz egy barátodnak kölcsönadáskor, mert neki hirtelen kell az összeg, akkor jogszerű lehet akár 50-60% késedelmi kamat. (Jellemzően a fedezet nélküli, hitelkártya tartozások is a 30-40 közé esnek). Más esetben meg nem biztos. Ha például van fedezet, és abból ki tudja elégíteni a követelését a jogosult, akkor lehet, hogy nem az.

Szerintem, de tévedni szoktam.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef # e-mail 2018.07.23. 13:15

Mondjuk az igaz, hogy a Ptk nem határoz meg mértéket, csak a feltűnő értékaránytalanság esetén lehetséges semmissé tenni a szerződést. Nomost ha évi 1% nem uzsora, évi 1000% meg az a bíróság szerint, akkor kell legyen valahol a kettő között egy határ... nem?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.