pertársaság


ObudaFan # 2017.02.16. 21:21

Nekem az, hogy ha az elsőfokú ítélet után következik be olyan változás, ami a megváltási árat lényegesen érinti, akkor helye van másodfokon a bizonyításnak, a megváltási árnak ugyanis a jogerős ítélet időpontjában kell helyesnek lennie.

dorka11 # 2017.02.16. 19:12

ObudaFan, KBS, Dr.Attika!

Alperesem az I.foku itélet elleni fellebbezésében egyebek mellett a megváltási árat vitatja. Az itélethozatal időpontjában az azt megalapozó ingatlanforgalmi szakvélemény érvényes volt.
Ez a szakvélemény már egy korábbi alap szakvélemény kiegészitésének, kiegészitése volt. A biró most egy ujabb kiegészitő szakvélemény elkészitésére hivta fel a szakértőt. Ezt megteheti - a kiegészitő kiegészitésének kiegészitését elrendelni? Egyébként szerintetek a kiegészités mit jelent? Szerintem azt, hogy amennyiben az alap szakvéleményből valami kimaradt, vagy uj fejlemények miatt válik szükségessé a szakvélemény kiegészitése. De semmilyen uj tény nem merült fel sem a korábbi kiegészitő szakvélemények idejében, sem most. Szerintem az árat akarják feljebb vinni. Az itélethozatal után pár hónappal jött be a CSOK. Ez némileg felvitte az árakat. A Pp. 235.§. szerint uj tényt csak ......ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. § (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. A CSOK hatását szerintem nem lehet alperesekre kedvezőbben elbirálni, mert az I.foku itélet meghozatalakor még nem volt se hire se hamva. Ha a II.fok jogszabálysértést talált volna az Í.foku itéletben, már régen visszadobta volna I.fokra.
Mi a véleményetek?
Mi a véleményetek?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.15. 15:11

Nem áll annyira messze egymástól az álláspontunk. Én azt mondom, hogy nem minden esetben, és nem szükségképpen kényszerű a pertársaság. Ha például csak a megváltási ár vitás, akkor szerintem nem az.

ObudaFan # 2017.02.15. 14:56

Ugye, szabad nekem nem egyetérteni a magas kollégium véleményével?

Szabadni szabad, de azért az alsóbb fokú bíróság alighanem a Kúria állásfoglalásához fogja tartani magát.

Vagy ezek szerint olyan kereset nem is megengedhető, amelyben csak az egyik tulajdonostárs illetőségét akarom magamhoz váltani?

Dehogynem, csak akkor is mindenkinek perben kell állni.

Ha viszont megengedhető, akkor miért kellene egy ilyen keresetben a többieket is perelnem? Mit kérnék velük szemben? Tűrést?

Pontosan.

Egyébként a felvetett kérdést én máshonnan közelíteném meg.

Ha a bíróság a közös tulajdont megszünteti és csak az egyik alperes fellebbez azzal, hogy nem is szabadott volna megszüntetni, mert alkalmatlan időben kérték, vagy azzal, hogy ne magához váltás, hanem árverés legyen, akkor szerintem elég jól látható a pertársaság kényszerű jellege. Szerintem ilyen esetben nem igazán lehet a fellebbezést elbírálni úgy, hogy addig is jogerőre emelkedjen a többi alperessel szemben az elsőfokú ítélet.

Ebből azért az látszik, hogy a pertársaság kényszerű.

HA viszont a megváltási árról szól csak a fellebbezés, akkor esetleg az lehet kérdéses, hogy az egyébként kényszerű pertársaság körében beadott fellebbezés maga érinti-e a többiek jogállását. És ha nem, akkor esetleg a Pp. 52. § (1) alkalmazása vitatható. Esetleg.

drbjozsef # 2017.02.15. 11:47

Valoban ott volt.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.15. 11:39

Nem, nem.
Az a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ügyekben felmerült értelmezési szabály volt. Senki nem mondta, hogy a földforgalmi törvény értelmezése túlterjedne a saját tárgyi hatályán. (Nem beszélve arról, hogy szerintem az az értelmezés még a földforgalmi törvény alkalmazásában is téves.)

drbjozsef # 2017.02.15. 11:37

KBS,

valamelyik topikban nemreg volt itt kerdes a kozos tulajdon megszunteteserol, es ott az volt az allaspont, hogy csak az a per tekintheto a kozos tulajon megszuntetesere iranyulonak, ahol csak 1 tulajdonos marad. Ahol 3-bol 2 tulajdonos lesz, az nem. Ergo, hiaba van csak az egyikkel bajom, a masikat is be kell vonni.

Dr.Attika # 2017.02.15. 10:08

Szabad, Béla! Legfeljebb a perbíróság felhív, hogy vond perbe a nem érintett tulajdonostársat és ha nem teszed elutasítja a keresetet.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.15. 09:48

Ugye, szabad nekem nem egyetérteni a magas kollégium véleményével?
Vagy ezek szerint olyan kereset nem is megengedhető, amelyben csak az egyik tulajdonostárs illetőségét akarom magamhoz váltani? Ha viszont megengedhető, akkor miért kellene egy ilyen keresetben a többieket is perelnem? Mit kérnék velük szemben? Tűrést? Ennyi erővel hatmilliárd alperesem lehetne - hiszen mindenki tűrni köteles.

Ha pediglen a fent vázoltak szerinti perben nem kell minden tulajdonostársnak perben állnia, akkor máris megdőlt, hogy ez általános szabály lenne. Ergo, a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a tulajdonostársak nem alkotnak kényszerű pertársaságot.

ObudaFan # 2017.02.15. 05:25

A PK véleményből következik a kényszerű pertársaság.
Az pedig, hogy ilyenkor az egyik fél fellebbezése kihat a többire, ebből következik:

Pp. 52. § (1) Az 51. § a) pontja alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(2) Ha az 51. § a) pontja alá eső pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

Dr.Attika # 2017.02.15. 05:04
Dr.Attika # 2017.02.15. 04:58

Közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben minden tulajdonosnak perben kell állnia, tehát kényszerű pertársaság van, vagyis az egyik fellebbezzése kihat a másikra is.

dorka11 # 2017.02.14. 22:33

ObudaFan!

Köszönöm szépen a választ. Melyik az a PK vélemény, - szeretném elolvasni.

ObudaFan # 2017.02.14. 20:52

PErtársaságnak biztosan pertársaságot alkotnak, hiszen egy oldalon állnak egy perben. A kérdés nem ez, hanem, hogy egyszerű, vagy kényszerű a pertársaság. Márpedig szerintem itt kényszerű a pertársaság (ez következik a vonatkozó PK véleményből is), akkor pedig az egyik pertárs fellebbezése kihat a többire is. Szerintem.

dorka11 # 2017.02.14. 19:24

Tehát: aki nem fellebbezett az I.foku itélettel szemben, annak marad az ott megállapitott megváltási ár. A fellebbező pedig egy magasabb ár elérése esetén többet kap. Jól értem, amit irtál?
Ők akkor pertársaság vagy nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.14. 18:56

Szerintem nem egyetemleges jogosultak és kötelezettek.

dorka11 # 2017.02.14. 18:53

Szép estét!

Közös tulajdont megszüntető perben, (tulajdoni hányad megváltás esetén) a 2 alperes közül az I.foku itélet ellen csak az egyik fellebbezett. Abban az esetben, ha a II.fok uj szakértői bizonyitást rendel el, és ott a szakértő a korábbinál magasabb forgalmi értéket hoz ki, - a nem fellebbezett alperes is magasabb megváltási árhoz jut?

Ha igen - miért, ha nem - miért nem? Ők pertársaságot alkotnak?

A választ előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.12. 07:45

Nem pont a bérlőtársak az egyetemlegesen kötelezettek?

ObudaFan # 2014.02.12. 07:16

Igen, de itt a kérdező valószínűleg tévesen fogalmaz, mert egyetemleges kötelezettségről ír, tehát valószínűleg nem bérlőtársakról, hanem társbérlőkről van szó.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.11. 18:56

Épp bérleti szerződésből eredő követelésre sikerült a közjegyzővel jogerőre emeltetni az ellent nem mondó bérlőtárssal szemben a fizetési meghagyást. Nem állítom, hogy ez a következetes gyakorlat.

ObudaFan # 2014.02.11. 18:27

Elvileg szimpatikus megoldás lenne, de a gyakorlat, legalábbis az általam tapasztalt gyakorlat nem ez azokban az ügyekben, ahol egyetemleges a kárfelelősség. Például többek közös károkozása esetén a bíróság a kérésem ellenére sem hozott bírósági meghagyást a passzív alperesek ellen, pedig csak az egyik alperes terjesztett elő ellenkérelmet és jelent meg a tárgyaláson.

Dr.Attika # 2014.02.11. 17:19

Álláspontom szerint a Pp. 51.§ b) pont szerinti egyszerű pertársaság jött létre. Az 53.§ (1) bekezdése szerint aki nem mondott ellent annak esetében végrehajtható az FMH. A másik esetében perré alakul az eljárás és annak megfelelően kötelezhető.

peteka # 2014.02.11. 16:28

Két bérlő, mint bérlőtársak béreltek egy ingatlant, tehát egyetemlegesen felelnek bérbeadó felé. Nem fizették díjat, ezért fmh-os eljárásban mindkettejükkel szemben fellépett bérbeadó. Az a kérdés, hogy ilyen követelés esetén a Pp. 51.§ a) pontja, vagy b) pontja szerinti pertársaságról van szó? Azért van jelentősége, mert bár mindkettő átvette a fizetési meghagyást, csak az egyik mondott ellent időben.