spec. elállási jog - mi az értelme ?


BataG # 2014.07.22. 10:49

Ha jól értem ObudaFan és KSB utóbbi közlését, akkor ... kb. ... a Pp. 1.§ a res iudicata (reménye) miatt preferálja a jogviták eldöntését, ... hogy legyen pont a vita végén.
Ehhez képest gondnoksági perekben a jogvita feltétlen eldöntése ellenében hat a res iudicata ~érvényesülése ~mérsékelt volta - és ha nincs res iudicata, akkor nem köll a jogvita eldöntése, az ítélet sem ?
Valami ilyesmiről van szó ?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.16. 12:40

Ráadásul azt magyarázom elejétől fogva, hogy a gondnokság alá helyezés pont az a fajta per, amiben az ítélet úgysem hoz végleges, megváltoztathatatlan döntést.
Hiába fűződik tehát társadalmi érdek a jogviták végleges rendezéséhez általában, ez a terület kivétel. Annyira kivétel, hogy már nem csak megengedi a Ptk. az utólagos megváltoztatást - mindkét irányba -, hanem a gondnokság alá helyező döntést időszakosan kötelezően felülvizsgálni rendeli.

ObudaFan # 2014.07.16. 09:45

Túl azon, hogy az 1. § egy rendkívül általános szabály, amiből azért konkrét következtetéseket nem könnyű levonni, még ez is a jogviták eldöntéséről szól. Ha meg a felperes visszavonja a keresetét, máris nincs jogvita.

BataG # 2014.07.16. 08:55

... a kezdőtémához ...

A Pp. 309.§ (2) 1. mondata (alp. hozzájárulása nélküli elállási jog) mennyiben klappol, vagy ütközik a Pp. 1.§ -sal (ami mintha az eldöntést tűzné ki preferálandó célként)?
Részletes indokolás ehhez hol található?
Egyéb európai jogrendszerekben ez hogyan van szabályozva ? (... másütt is adott ez az elállási jog ?)

Márta78 # 2014.07.02. 10:27

T.Kovács Béla
Kösz a segítséget.Csak a távolság nagy köztünk.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.02. 10:16

OFF
Küldjem el azt is, hogy mennyi a szokásos óradíjam?
ON

Márta78 # 2014.07.02. 10:10

T.Kovács Béla
Köszönöm a választ.Ha a hungarotel@flynet.hu címre elküldené az Ön e-mail címét akkor átküldeném a szerződést.
Előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.02. 07:26

Látni kellene a szerződést, de az ilyen ajánlat általában átverés.

Márta78 # 2014.07.02. 05:11

T.Kovács Béla
Segítségét szeretném kérni. Telefon megkeresésre elmentünk egy pesti céghez akik azt ígérték, hogy eladják az üdülési jogomat.Így 2014.06.03 -án elmentünk és "Megbízási szerződést" kötöttünk. Az
értékesítő azt mondta, hogy nagy szerencsénk van egy Német cég/ vevő/aki Hajdúszoboszlói üdülési heteket keres, de be kell fizetnünk 85000 Ft foglalót mely a megbízási díj része.Sajnos befizettük. Este a párommal átbeszélve és az interneten böngészve rájöttünk, hogy ez csak egy átverés.Így a következő nap megírtam és feladtam a megbízási szerződéstől való elállási levelet, melyben kértem a pénz visszafizetését.
A pénz mai napig nem érkezett meg.Telefonon felhívtam Őket és közölték, hogy az elállási jog rájuk nem vonatkozik, ezért a befizetett összeget nem fogják visszafizetni.
Köszönettel várom válaszát.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.01. 16:33

Naná, hogy több lenne!
Nem az igénnyel szemben kell méltányos érv - mellette kellene. Az "elégtétel" nem az.

BataG # 2014.07.01. 16:29

Ez világos,

- és persze a választ köszönöm, -

de ettől még az alperes vágyik valamiféle elégtételre, és ez nem értem miért ne lehetne a keresetet érdemben elbíráló (vélhetően elutasító) határozat, ítélet.

A kérdezett jogszabályhely (Pp. 309.§ (2) 1. mondata) ez elől ad 'elslisszanási' lehetőséget. Mivel jobb ez, az érdemi döntésnél ?
Több lenne a bíróság munkája? mi lehet a méltányolt nyomós érv ítélet-igénnyel szemben?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.01. 09:09

A legtöbb embernek nincs szüksége rá, hogy ítélete legyen arról, hogy beszámítható.

BataG # 2014.07.01. 09:02

?

BataG # 2014.06.26. 20:43

Ez mind világos (és az volt a kérdésfeltétel előtt is),

  • és persze a válaszokat köszönöm, -

de ettől még az érintett laikus alperes vágyik valamiféle elégtételre, és ez nem értem miért ne lehetne a keresetet érdemben elbíráló (vélhetően elutasító) határozat, ítélet.
A kérdezett jogszabályhely ez elől ad 'elslisszanási' lehetőséget. Mivel jobb ez, az érdemi döntésnél ?
Több lenne a bíróság munkája? mi a méltányolt nyomós érv az alperesi (szerintem reális) ítélet-igénnyel szemben?

ObudaFan # 2014.06.26. 19:42

Attól, hogy nem pervesztes, még kérheted a költségeid megtérítését, ha voltak. És egyébként ha pervesztes lenne, az sem zárná el attól, hogy később új pert indítson azért, mert időközben cselekvőképtelenné váltál.

BataG # 2014.06.26. 18:47

Belátható.
De -így- a keresetindító még 'pervesztes' sem lesz, és persze játszhat/szórakozhat tovább, tovább...

Kovács_Béla_Sándor # 2014.06.26. 17:16

Gondnokság alá helyezési perben az ítélet sem teremt ítélt dolgot a szó klasszikus értelmében. A felperes már másnap indíthatna újabb pert. Azt hittem, ez nagyon könnyen belátható.

Sherlock # 2014.06.26. 14:49

Szokásos színvonal.

BataG # 2014.06.26. 12:17

Válaszokat kösz.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.06.19. 17:51
Mi értelme lenne, ha az általános szabályok szerint szükség lenne az alperes hozzájárulására? Az alperes ragaszkodna hozzá, hogy márpedig őt igenis helyezzék csak gondnokság alá?

Születne egy ítélet. (Bíróság lehet hogy mégtöbbet fáradozna, de:) Szület(het)ne egy a keresetet elutasító ítélet. Egy érdemi döntés.
A jelenlegi szabályozás adta lehetőségek között ez - jószerivel (s gondolom jellemzően) - elmarad.
Nem értem miért. Bíróságnak így is, úgy is kell valamennyit indokolnia.
Ha nem a bíróságok munkateher-csökkentése a cél, nem értem miért nem kaphat az ~eljárás alá vont (alperes) legalább egy érdemi döntési (ítéleti) ~elégtételt. Ennek a lehetőségét miért veszi el (a kereset-visszavonhatóság feltétel nélküli megadásával) a jogszabály ?
Mi a valós (okszerűnek betudható, vagy számításba vett) jogpolitikai cél ?

ObudaFan # e-mail 2014.06.19. 14:46
Mivel az alperes igen erős jogkorlátozásáról szól a per, ezért ez teljes mértékben indokolt is. Egyébként mi vele a problémád?

Problémafölvetés imént, a KBS reakciójára írt válaszban.
Lehetőséget ad a keresettel támadott fél ítélet('veszély') nélküli zaklatására.

Van-e a Pp. kérdezett részének irodalma? Hol?
Hogyan van ez szabályozva a környező, vagy példának tekintett/tekinthető országok jogi szabályozásában ?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.06.19. 15:51

Mi értelme lenne, ha az általános szabályok szerint szükség lenne az alperes hozzájárulására? Az alperes ragaszkodna hozzá, hogy márpedig őt igenis helyezzék csak gondnokság alá? Ha azt szeretné, hogy ne helyezzék, ahhoz nem kell lefolytatni a pert.

Ha meg a perköltségen akadtál fenn, azt az elálló felperesnek is meg kell fizetnie.

ObudaFan # 2014.06.19. 12:46

Ez csak annyiban speciális, hogy a felperes az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Mivel az alperes igen erős jogkorlátozásáról szól a per, ezért ez teljes mértékben indokolt is. Egyébként mi vele a problémád?

BataG # 2014.06.18. 21:10

A Pp. 309.§ (2) 1. mondatának mi az értelme ? , mi a ~jogpolitikai célja ? Mi szükség rá ? (Értelme? Célja? Oka?)

Miért kell ezt az elállási jogot a gondnoksági perek felpereseinek a részére ab ovo biztosítani ?
Mit kívánt biztosítani ezzel a jogalkotó ?

Hol van (hol lehet) ennek irodalma ?