Tisztázzunk pár dolgot - laikus vagyok!

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2014.08.25. 12:20

Az nem, csak itt egyelőre nem tudjuk, hogy jogellenes volt-e a felmondás, mert ezt még senki nem állapította meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.25. 08:34

A jogellenes felmondás nem szünteti meg a szerződést.

ObudaFan # 2014.08.24. 21:20

Ha a kötelezett ír egy ilyen levelet, akkor abból az tűnik ki, hogy a kötelezett ezt szeretné. Ha ezt valamilyen okból a jogosult elfogadja, máris megegyeztek. Közös megegyezéssel pedig miért ne lehetne?

barrerra # 2014.08.24. 14:07

Kedves Kovács Béla Sándor, ObudaFan, és Rosta Roland! Köszönöm szépen a felvilágosításokat, így most már értem!

Kovács Béla Sándor, még annyi kérdésem lenne, hogyha ír egy ilyen levelet az adós, akkor a szerződés visszaállítható? Mert ugye a felmondással az megszűnik, és egy összegben fogja követelni a jogosult. A jogosult visszavonhatja a felmondást, és a továbbiakban visszaállíthatja a szerződést?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.24. 13:26

„Tehát ha az adós megkapja a felmondást, akkor várnia kell a végrehajtási eljárásig”
Akár azonnal írhat egy levelet, hogy szerinte a felmondás jogellenes, a szerződést fennállónak tekinti, és jobban járnak, ha nem indítanak végrehajtást.

ObudaFan # 2014.08.24. 11:58

„Tehát ha az adós megkapja a felmondást, akkor várnia kell a végrehajtási eljárásig, hogy éljen a Vht. 41. §-ával?”

Igen.

„ És akkor mi lesz a végrehajtási költségekkel?”

Ha sikerül a Vht. 41. § szerinti eljárás, vagy a per, akkor a végrehajtást kérő terhén marad.

„Amikor közokiratba foglalnak egy szerződést közjegyző előtt, és azt akarják felmondani, akkor a közjegyző felmondásnál miért jár el egyoldalúan?”

Pont erre való a közokirat. De ha bármit szeretne az adós bizonyítani, elindíthatja a pert a végrehajtás megszüntetésére, illetve korlátozására.

„- az ÁSZF-et a bank alkotja meg, magánokiratba, ezt a közjegyző beemeli a közokiratba, ergo pár szakember szerint a közjegyző megállapítása szerint az ÁSZF közokirat, holott nem ő készítette, nem az ő ügykörén belül, és nem meghatározott formában hozza meg, tehát az ÁSZF nem képezhetné némely jogász álláspontja alapján a közokirat részét formai okok miatt. Ez igaz, vagy nem? Ha igaz, miért, ha nem, miért nem? ”

Ha a közjegyző beemeli a közjegyzői okiratba az ászf meghatározott pontjait, akkor az a közokirat része lesz, mert a közjegyző állította ki. Ha erre irányult a kérdés.

barrerra # 2014.08.24. 11:31

Tulajdonképpen emiatt a videó miatt is kérdezem:

Nos, aki életében nem tanult jogot, nem dolgozott ilyen területen, annak ez logikusnak tűnik, amit az ügyvéd mond, de nyilván azért kétkedem abban, amit ő mond...

barrerra # 2014.08.24. 11:29

Nem jogászkodom, hanem kérdezek, nem hinném, hogy ezzel bármiféle probléma lenne.

Tehát ha az adós megkapja a felmondást, akkor várnia kell a végrehajtási eljárásig, hogy éljen a Vht. 41. §-ával? És akkor mi lesz a végrehajtási költségekkel?

Nyilván a laikusok számára logikus, hogy a bíróság nem fog bizonyítási eljárást indítani végrehajtás elindítása előtt, hiszen előtte már volt egy polgári per, ahol mindkét fél tudott bizonyítani. Amikor közokiratba foglalnak egy szerződést közjegyző előtt, és azt akarják felmondani, akkor a közjegyző felmondásnál miért jár el egyoldalúan?

A Pp. 195. § alkalmazására még mindig nem kaptam választ, pedig ez lenne a lényeg szerintem, hogy miért nem jó hivatkozás ez ebben az esetben, vagy miért jó?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.24. 10:44

„ hogyha az adós még a végrehajtási eljárás előtt szeretne valami jogorvoslatot kérni a jogtalan felmondás ellen, akkor hol tud jogorvoslatot kérni a felmondás ellen”
Erre már kaptál választ.

„Nem kéne ilyenkor az adóst megkérdezni, ”
Tulajdonképpen erre is válaszoltam implicit: nem. (Még a bíróság sem fog bizonyítást folytatni a végrehajtás elrendelése előtt, nem hogy a közjegyző. És ez jól van így.)

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.24. 10:41

Ennek se füle, se farka. Nem mentség, hogy laikus vagy. Tudniillik akkor nem kell jogászkodni.

barrerra # 2014.08.24. 10:25

Nem igazán szoktam ennyire körülményes lenni, de mivel laikus vagyok, ezért az vagyok.

Erre még nem kaptam választ: "Továbbá Pp. 195. §: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. - az ÁSZF-et a bank alkotja meg, magánokiratba, ezt a közjegyző beemeli a közokiratba, ergo pár szakember szerint a közjegyző megállapítása szerint az ÁSZF közokirat, holott nem ő készítette, nem az ő ügykörén belül, és nem meghatározott formában hozza meg, tehát az ÁSZF nem képezhetné némely jogász álláspontja alapján a közokirat részét formai okok miatt. Ez igaz, vagy nem? Ha igaz, miért, ha nem, miért nem? "

Továbbá arra sem, hogyha az adós még a végrehajtási eljárás előtt szeretne valami jogorvoslatot kérni a jogtalan felmondás ellen, akkor hol tud jogorvoslatot kérni a felmondás ellen, és hogy tudja a szerződést visszaállítani?

A kérdésem még az lenne, hogy jogszerű-e azaz eljárása a közjegyzőnek, hogy a ténytanúsítvány kiállítása esetén csak a követelésre jogosultat kérdezi meg az adósság összegszerűségéről? Nem kéne ilyenkor az adóst megkérdezni, hogy biztosan ennyivel tartozik, tényleg nem tett-e eleget a szerződésnek? Ha valóban valami hiba folytán akarnák felmondani a szerződést, az adósnak nincsen lehetősége igazolni okiratokkal az igazát, hogy márpedig eleget tett a szerződésnek?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.23. 16:31

Aki úgy gondolja, hogy a végrehajtandó összeggel nem tartozik, vagy kevesebbel tartozik, az kérheti a végrehajtót, hogy a Vht. 41. § szerinti eljárást folytassa le. Ha az az eljárás eredménytelen, indíthat pert a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt.

Mindig ilyen körülményes vagy?

barrerra # 2014.08.23. 14:28

Tisztelt jogászok!

Pár ügyvéd felvetése kapcsán eszembe jutott pár olyan kérdés, amely talán elég fontos lehet, és sajnos erre a laikusok többsége nem tudja a választ, vagy csak azt hiszi, hogy tudja.

Nem vagyok érintett a témában, de érdekel a dolog, sokat olvastam utána pár szakirodalomban, meghallgattam pár okos ember riportját. Igen, a kölcsönszerződésekről lenne szó.

A bank sok szerződést közokiratba foglaltat közjegyző előtt, így ezen szerződések közvetlenül végrehajthatóak. A közokiratba foglalt szerződéseket közokiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozatba mondhatja fel a bank. Itt lenne az első kérdésem; mielőtt felmondaná a szerződést a bank közjegyző előtt, úgy a közjegyzőnek elő kell adni, hogy az adós mennyivel tartozik a bank felé, majd ezt az egyoldalú jognyilatkozatba bele is foglalja a közjegyző - az lenne itt a kérdésem, hogy amennyiben az adós összegszerűségében vitatja a bank követelését (mert valamilyen adminisztrációs hiba miatt a bank mondjuk elnézett/elszámolt valamit), vagy az egyoldalú jognyilatkozat jogszerűségét, mivel adós a szerződésnek megfelelően teljesítette a kötelmeket, és ezt számlákkal/számlakivonattal tudja igazolni, abban az esetben milyen úton-módon tudja a szerződést visszaállítattni a közjegyzővel? Mert szerintem ilyen előfordulhat, emberek vagyunk, hibázhatunk, az ügyviteli programokkal is történhet akármi, stb.

Vagy ha már végrehajtási záradékot állít ki a közjegyző, mert az adós nem vette át a felmondást, akkor az adós a végrehajtási eljárás során élhet kézbesítési vélelem megdöntésével - teszem azt, hogy adós kiment külföldre dolgozni 1 hónapot, és ezt igazolni tudja? Ha a végrehajtási eljárás során merül fel, hogy a követelés összegszerűsége vitatható, akkor mi a teendője az adósnak?

Ha a felmondást tényleg jogszerűtlenül állították ki, mert a bank esetleg adminisztrációs hiba miatt valótlanul állítja, hogy az adós nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, az ÁSZF-nek nem tett eleget, akkor az adós vitatását hol lehet előadni, hol fogadják be, és hol lehet kideríteni, hogy az egyoldal jognyilatkozat hamis adatokon alapul?

Továbbá Pp. 195. §: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. - az ÁSZF-et a bank alkotja meg, magánokiratba, ezt a közjegyző beemeli a közokiratba, ergo pár szakember szerint a közjegyző megállapítása szerint az ÁSZF közokirat, holott nem ő készítette, nem az ő ügykörén belül, és nem meghatározott formában hozza meg, tehát az ÁSZF nem képezhetné némely jogász álláspontja alapján a közokirat részét formai okok miatt. Ez igaz, vagy nem? Ha igaz, miért, ha nem, miért nem?

Nagyon érdekelne gyakorlott jogászok véleménye, álláspontja ezzel kapcsolatban, mert én nem szeretnék okoskodni, hanem szeretném tisztán látni a dolgot, mert engem zavar, hogy nem igazán látom át ezt. Nagyon szépen köszönöm az okító válaszokat!