per megszüntetése tárgyaláson kívül

Mi van a fellebbezési záradékban ? A kihirdetéstől, avagy a kézbesítéstől lehet fellebbezni ? Van tárgyaláson és azon kívül hozott megszüntető végzés, egyik sem mehet át a másikba. A fellebbezési határidő a tárgyaláson hozott végzéssel szemben a jelenlévő fél számára a kihirdetéssel, a távollévőnél a kézbesítéssel kezdődik. Azért nehéz válaszolni a kérdéseidre, mert nem nagyon érthetőek és kevés az adat. Nyilván mondott valamit a bíró, nem csak lejátszotta a végzést és hazaküldte a feleket. Mi a probléma ?

„tárgyaláson hozott végzés minősülhet (kvázi) tárgyaláson kívülinek, ha utóbb közlik”
A tárgyaláson meghozott végzés az marad akkor is, ha például a jelen nem lévő féllel a jegyzőkönyv megküldésével közlik.

amit

KBS:
Alapvetően igazad van (azt hiszem), de:

• határidőket úgy hiszem módosítja, ha nem tekinthető hatályosnak a kihirdetés,
• tárgyaláson hozott végzés minősülhet (kvázi) tárgyaláson kívülinek, ha utóbb közlik és a kihirdetés mag nem minősül hatályosnak) - szerintem,
• "jogilag" meg érdekelhet, hogy hol a határa a magnóhasználatnak, legközelebb ítélet is lesz magnó útján hirdethető ?, egyáltalán mi a jelentősége a személyesen, élőszóval való határozathirdetésnek, ezen belül a Pp. 218.§ (3) szerinti "felolvasás"-nak. Jogirodalomban nem találtam meg, gondoltam Te, ObudaFan, esetleg más érezheti annyira a témát, hogy tud a kérdésekre "csuklóból" válaszolni. Az eset szerintem meghökkentő, de valós, és fölveti, hogy - ha tovább, és mind szélesebb körre elterjed a magnóhasználat - mi a határa.

Választ egyébként kösz.

„Ezt már kérdezted.”

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

Ezt már kérdezted. Többen mondtuk, hogy ettől a megszüntetés rendben lehet.
Én egyébként nem hiszem, hogy tényleg ez a problémád: Valójában a megszüntetéssel nem értesz egyet. Akkor formai dolgokba hiába kötsz bele, attól még érdemben nem fogják az ügyet tárgyalni.
Jobb lenne, ha elárulnád végre, milyen ügyben és milyen indoklással szüntette meg a bíró a pert. Akkor esetleg meg tudnánk mondani, hogy helyesen tett-e. Ha viszont magadtól is tudod, hogy a megszüntetés érdemben helyes, akkor teljesen felesleges esetleges alaki hibákon rugózni.

(A jegyzőkönyvi végzés fogalmilag sem lehet tárgyaláson kívüli.)

OK.

Tárgyalási szünet után bíró feleket behívja, magnón gombot nyomja, lejátszik egy szöveget, ami egy tervezett pert megszüntető végzésnek hat.
Felolvasásról szó sincs, így Pp. 218.§ (3), áttételesen az (1) sérül szerintem.
Utóbb megküldi a tárgyalási jkv-t, benne a permegszüntető végzéssel.

Kérdések:
A permegszüntetés joghatályosan megtörtént-e, mikor,miért (miért nem) ?
Ha a tárgyaláson nem minősül joghatályos kihirdetésnek a magnó általi, akkor utóbb a végzésmegküldéssel rendeződik-e ?
Teheti-e a bíró, hogy ekként, (a végzés megküldésével, szabályszerű kihirdetés nélkül) tárgyaláson kívül szüntet meg az eljárást ?

Választ köszönöm.

Bizonyos esetekben meg. Mint annyiszor, most is jobb lenne, ha a konkrét problémát adnád elő az eljárásjogi vizsgáztatás helyett.

Tárgyaláson kívül megszüntethető-e polgári per joghatályosan ?
Mi alapján igen, mi alapján nem ?