alfateam
2017.10.14. 15:29
„ ha döntött a Kúria. OK? Jó lesz?”
Nem-biztos, hogy örülni fogsz a döntésnek...:-))
Sok ezer embert érint, etikai kódex, hatósági jogkör
- 1
- 2
Numda
#
2017.10.14. 13:35
A karaván halad.
Az etikai bizottság nem köztestület, hanem de jure jogi személy, de facto gittegylet, mert a törvény ellenére a jogi személyt nem hozták létre.(Kúria)
Tovább az adott ügyben a bizoccság alapjogot korlátozó idióták által kodifikált kódexre, normagyűjteményre utal, alapjogot pedig csak törvény korlátozhat.
Ezt még egy ügyvédnek is tudnia kellene.
A gubancont most izzad az EMMI, a Kúria, a NAV, ugyanis a bizottság nem jogképes jogalany, nem adóalany, nem számlaképes, és nem is hatóság. Ez a LÜ végső megállapítása.
Miután már unom a laikusokkal folytatott vitát, majd folytatom, ha döntött a Kúria. OK? Jó lesz?
groszfater@gmail.com
#
2016.07.26. 09:10
„Az OEB nemcsak nem hatóság, hanem még csak nem is jogalany, mert a PTK szerinti jogi személyként soha senki nem hozta létre. Nem is adóalany, nincs létesítő okirata, adószáma számlaszáma, egy gittegylet.”
Hurrá !
Akkor neked nincs is szakmai felügyeleted. Orvosként Te magad vagy az Isten, azt csinálsz amit akar, senki, de-senki nincs aki elszámoltathatna a munkáddal kapcsolatba...
„"Az OEB nemcsak nem hatóság,”
Ezt itt senki nem állította !
Burn Out
#
2016.07.26. 09:06
bizonyára emberek millióinak lett most sokkal jobb :)))
Numda
#
2016.07.26. 08:54
A sok okoskodónak jogerős bírói ítélet A Szolnoki KMB követte el, csak eddig nem volt időm továbbadni.
Az OEB nemcsak nem hatóság, hanem még csak nem is jogalany, mert a PTK szerinti jogi személyként soha senki nem hozta létre. Nem is adóalany, nincs létesítő okirata, adószáma számlaszáma, egy gittegylet.
A bíróság az adott konkrét ügy részleteit érdemben nem is vizsgálta, az etikai döntéseket első és másodfokon is megsemmisítette.
Az egész "etikai eljárás" jogérvénytelen volt. Mellesleg ez ugyan csak az én ügyem, de mivel az OEB-t ezzel gyakorlatilag kihajították a jogrenden kívülre, minden pseudo-etikai eljárás alá volt orvost érintő döntésről van szó.
Megjegyzem, az ügyvédi etikai kódex is közröhej. Merthogy nem jogszabály. :-)
Na, minden jót. Remélem valakinek tudtam segíteni.
Immaculata
#
2015.09.29. 11:29
:)
„az alkotmányjogi helyzet ugyanaz minden szakmai kamaránál, ahol a magatartási szabályokat nem jogszabály kodifikálja.”
A törvény is jogszabály és a miniszteri rendelet is az, csak a törvény magasabb rendű.
A panasz azt mondja, hogy a pedagógusi köztestület szabályát nem törvényi szinten, hanem miniszteri rendeletben rendezik.
Nektek törvényi szintű, Országgyűlés által alkotott törvény (2006. évi XCVII. törvény) szabja meg az egészségügyi kamarai köztestület feladatait, hatáskörét és jogait.
Numda
#
2015.09.29. 08:52
Na most, én persze nem vagyok jogász. Ezért vagyok képes másképpen gondolkodni, ami néha előny.
Itt egy alkotmányjogi panasz, amelyiknek a 10 oldala körül a szakmai kamarák etikai kódexeiről általában is szó van. Ezt nem én írtam, ezt egy alkotmányjogász írta. A beadvány ugyan a pedagógusoké, de az alkotmányjogi helyzet ugyanaz minden szakmai kamaránál, ahol a magatartási szabályokat nem jogszabály kodifikálja. Vagyis szakjogásznak is vannak kételyei.
Immaculata
#
2015.09.27. 12:44
„Igen ez világos.”
Szerintem számodra nem volt világos. Nehéz ehhez a tárgyalási technikához alkalmazkodni. Konzekvensen mondod a magadét.
HA
> ha marasztalják akkor újra a ket kerete az irányadó""
Ez annyit tesz, mint ahogy korábban írtam:
""Immaculata#e-mail 2015.09.23. 05:26
A kamara etikai bizottságának döntése nem hatósági döntés, de a lenti törvény speciális jogokkal ruházza fel, így mint a jogorvoslatként a bírósághoz fordulás joga.""
a marasztalást követően jogorvoslatként lép be a KET és jöhet a másodfok, majd a bírósági felülvizsgálat.
Az egyesület, ahová a köztestület, a kamara is tartozik, kell, hogy kapjon annyi önállóságot, hogy az alapszabálya szerint eljárhasson. Mivel pedig az etikai bizottság döntésével szemben helye van bírósági felülvizsgálatnak, ezért nem állíthatod, hogy törvénytelen eszközökkel tevékenykedik.
""A Legfőbb Ügyészség is pontosan ezt hiányolja az egész ügyből, abban pedig szerintem mindenki egyetért, hogy a magánokirattal másokat semmire nem lehet kötelezni.""
Én nem értek egyet.
Mondtam már a társasházi példát. Ott is a tulajdonosok bármire kötelezhetik egymást mindaddig, amíg valakinek ez sérelmes és bírósághoz nem fordul.
Azt sérelmezheted, hogy kötelező a kamarai tömörülés, és szerintem a nővérek kamarai tömörülése még sérelmesebb, de ez politika.
Numda
#
2015.09.27. 10:56
A köztestületbe történő belépéssel, az Alapszabály "önkéntes" kötelező elfogadásával a magánokiratok még nem konvertálódnak közokirattá.És itt van az alapvető rés.
Az EBF volt elnöke, dr. Kovácsy Zsombor szerint, aki azután tényleg ért a közigazgatási joghoz, ez az egész kamarai etikai játék egy pseudo-hatóságosdi, ami addig futhat, amíg meg nem állítja valaki.
Az etika nem lehet jogellenes. Márpedig jelenleg ez a helyzet. Attól, hogy valami hatóságnak látszik, attól, hogy valamire a Ket. szabályait kell alkalmazni, még nem keletkezik valódi hatósági jogkör, illetékesség, semmi. Mesejáték.
Nem beszélve a másik vonalról, az alapvető jogok jogon kívüli eszközökkel történő szabályozásáról.
Ami tisztán alkotmányellenes.
Megígérem, hogyha az AJB válaszol a kérdésemre, azt is közzéteszem itt.
A magánokirat vs. közokirat témából pedig mindenképpen próbaper lesz.
Köszönöm a segítségeteket, minden ellenvélemény is hasznos volt. Már készül a kereset.
Numda
#
2015.09.27. 10:18
Kedves Petersen.
Igen ez világos.
Az orvosi kamarai törvénnyel egy gond van, 2011-ben bele került egy új fejezet.
Azért, hogy a hatósági eljárás anyagi jogi alapja törvényben legyen rögzítve. Vagyis a hatósági jogkör.
Ez pedig az etikai bizottságoknak nincs.
Akkor viszont az eljárásban született döntések maradnak magánokiratok.
Egy köztestületi törvény a magánokirathoz nem rendelhet a közokirat kizárólagos sajátságait tartalmazó jogerőt.
Ehhez az eb döntéseket expressis verbis közokirattá kellett volna minősítenie a törvény normaszövegének.
A Legfőbb Ügyészség is pontosan ezt hiányolja az egész ügyből, abban pedig szerintem mindenki egyetért, hogy a magánokirattal másokat semmire nem lehet kötelezni. Vagy hogy a magánokiratba foglalt büntetés az budipapír kategória, mert nem kikényszeríteni a végrehajtását. Csak szokatlan.
Itt többen azt hiszik, hogy én a magam ügyére keresek vigaszt, holott nem, én az a kamarát szeretném lerombolni, legalábbis annyira, hogy az Ekt-t módosítsák.
Az Ekt. 2015. január 1-i módosítását is én vertem ki a jogalkotóból. A bírósági bejegyzési kötelezettség volt a vita alapja, és a minisztérium kénytelen volt behajolni. Mert addig senki nem vette észre.
Petersen
#
2015.09.24. 19:32
Kedves Numbda !
2004. cxl.12§2(b)
" a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és nyilvántartásból való törlés - fegyelmi és etikai ügyek kivételével-ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti "
Pl: ha az ügyvédi tevékenységet vesszük alapul- > Ket alapján hozott határozattal lép be a kamarába a jelölt
- > maga a fegyelmi eljárás ellene már nem a ket alapján zajlik
- > ha marasztalják akkor újra a ket kerete az irányadó
Ezt 2éve tanultam,(Közig II.)és valahogy ez villant be.Ha nem jól értelmeztem akkor kedves jogász hölgyek /úrak úgyis kiigazítanak.
Immaculata
#
2015.09.24. 16:34
Mégegyszer.
Beléptél egy egyesületbe. A törvény azt mondja, hogy büntesd a tagodat, ha etikai vétséget követ el az alapszabályban foglaltak ellen.
Az alapszabály felsorolja az etikai vétségeket.
A tag olyan vétséget követ el, amiért büntetés kiszabásának van helye.
Innentől kezdve nincs jelentősége, hogy merített papíron, vagy zsírpapíron kaptad a felhívást fizetés megfizetésére, akkor is meg kell fizetned, ha nem akarod, mert tagja van a KAMARÁNAK.
Felejtsd el, hogy csak hatóság büntethet, mert NEM.
Az egyesületi tagokat az egyesület büntetheti. ENNYI.Ha nem akarsz tagja lenni, kilépsz. Ha pedig nem fizetsz, kizár, de ezt is mondtam már.
Immaculata
#
2015.09.24. 16:28
„Nos, e közokirat szerint az eb döntés magánokirat.
Nem tudom olvasható-e a szkennelt közokirat...
Amíg ez nincs megdöntve hanyatt, addig mindenki köteles elfogadni.
A Ket. 12. §. akkor játszik, ha hatósági eljárásról van szó.
Az Ekt. 19/B §. viszont az eb eljárását nem minősíti annak. Tehát ebből kifolyólag az eb eljárás nem hatósági eljárás, ergo a Ket. 12. §. erre nem érvényes.
”
Eddig részemről OK.
„Az országos, és a területi elnökség kap hatósági jogkört, de ők is kizárólag a tagfelvétellel kapcsolatosan. Puff.”
Ennek semmi értelme. A hatósági jogkör a hivatalból indított ügyek kivizsgálásához szükséges.
Rexor
#
2015.09.24. 11:52
Nincs is szebb annál, ha valaki a saját maga által felett kérdést megválaszolja magának. Mindezt ráadásul dagályos szómenéssel körítve úgy hogy közben saját magával is ellentétmondásba kerül :).
groszfater@gmail.com
#
2015.09.24. 10:40
Kérdezd meg Csányi Vilmostól a majmok egyesületként,
köztestületként vagy hatóságkén jártak el..._.:)))
Numda
#
2015.09.24. 10:06
https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/…941009_o.jpg
Néha kell friss aspektus. :-)
Numda
#
2015.09.24. 08:20
Mégegyszer.
Ahhoz, hogy egy jogi analfabéta gittegylet hatóság legyen, ahhoz vagy a Pp. 195. §. (1) tételes felsorolásában kell szerepelnie, vagy más törvényben kell expressis verbis hatósággá nyilvánítani.
Közokiratot pedig csak hatóság, jogkörén belül eljárva, bla-bla...
Az okiratok lehetnek közokiratok, minden más pedig magánokirat.
A magánokiratnak pedig nincs másra joghatást kiváltó kötelező ereje.
Szerintem nektek is az okoz gondot, hogy a jogszabályok helyett a szokásjog ösvényét követitek.
Az etikai határozatok látszólag közokiratok, és ezt sokkal kényelmesebb elfogadni, mint tételesen levezetni.
A Ket. 12.§. e szempontból tautológia, mert feltételezitek, hogy az eb vaslódi hatóság, pedig nem. :-)
Numda
#
2015.09.24. 07:57
https://drive.google.com/…eHI2UUk/view?…
Nos, e közokirat szerint az eb döntés magánokirat.
Nem tudom olvasható-e a szkennelt közokirat...
Amíg ez nincs megdöntve hanyatt, addig mindenki köteles elfogadni.
A Ket. 12. §. akkor játszik, ha hatósági eljárásról van szó.
Az Ekt. 19/B §. viszont az eb eljárását nem minősíti annak. Tehát ebből kifolyólag az eb eljárás nem hatósági eljárás, ergo a Ket. 12. §. erre nem érvényes. Kör bezárva.
A két törvényt együtt kell(ene) értelmezni. A eü. szakmai kamarai törvény csak két testületet ruhéz fel hatósági jogkörrel, de még ezek okiratait sem minősíti közokiratnak. Az országos, és a területi elnökség kap hatósági jogkört, de ők is kizárólag a tagfelvétellel kapcsolatosan. Puff.
groszfater@gmail.com
#
2015.09.23. 07:18
Numda !
„És a magánokiratba foglalt etikai döntés, anyagi jogi háttér hiányában hogyan lesz jogerős?”
Az nem magánokirat hanem egy Köztestületi feladatokat ellátó szervezet döntése.
Ket. 12.szakasza.
Dr. Biró Endre a CIVIL NONPROFIT SZERVEZETEK KAMARÁJÁRÓL
szoló írását olvasd el...
Immaculata
#
2015.09.23. 06:45
„Mert nincs mögötte sem hatóság, sem pedig a felek közös akarata.”
Ha nem fellebbezel további fórumokon, akkor elfogadod. Ez a felek közös akarta.
Az állam segít a végrehajtásában.
Magánfelek közötti megállapodás kikényszerítésének végrehajtásában is segít az állam.
Immaculata
#
2015.09.23. 06:30
„nem fog bizonyító polgári jogi eszközből rendelkező hatósági eszközzé válni.
”
Nem győzöm kihangsúlyozni, hogy kamarai tag vagy. Ezt a kamarát jogszabály hatalmazza fel tételes büntetés kiszabására, amikor a tag etikai vétséget követ el.
Azzal, hogy beléptél a kamarába elfogadtad azt, hogy fizeted a tagdíjat és hogy eleget teszel az alapszabálynak, annak az alapszabálynak, aminek tartalma jogszabályon alapul és a küldöttgyűlés elfogadta, bíróság nyilvántartásba vette.
Ha nem fizeted a tagdíjat, akkor nem is kell? Ha felszállsz egy buszra, akkor nem fizeted meg a jegy árát, mert a szolgáltató nem hatóság?
Ha bemész a közértbe megeszel egy kiflit, mert a boltos mondhat bármit, nem hatóság, és így tiltakozásának nincs kötelező ereje?
Numda
#
2015.09.23. 06:06
Azt hiszem, ebből lesz egy megállapítási per.Polgári bíróságon.
Az tiszta ügy.
Numda
#
2015.09.23. 06:02
És a magánokiratba foglalt etikai döntés, anyagi jogi háttér hiányában hogyan lesz jogerős?
Ha nem fellebbezek, hogyan hajtanak végre rajtam mondjuk egy pénzbüntetést, kötelező erő hiányában?
:-)
Ez fából vaskarika. Attól, hogy egy magánokirat olyan eljárásban keletkezik, aminek az eljárásjogi kerete a Ket., nem fog bizonyító polgári jogi eszközből rendelkező hatósági eszközzé válni. Mert nincs mögötte sem hatóság, sem pedig a felek közös akarata.
Akárcsak a fellebbezés, hiszen egy köztestületi törvény nem változtathatja meg a Ket-et.
Tudom, hogy lex specialis derogat legi generalis, de ez a hatósági jogkör hiányában itt fogalmilag kizárt.
Rendszerhiba szagot érzek, ami abból is látszik, hogy az EMMI hónapok óta hallgat ez ügyben, szakjogászai szintén nem nyilatkoznak semmit.
A Legfőbb Ügyészség szintén maszatol, mert csak tájékoztatás szinten nyilvánul meg.
A köztestületi működés nem jelenti azt, hogy azon BELÜL az Alaptörvény nem érvényes. Így gondolom. Hátha lesz még más vélemény is.
Immaculata
#
2015.09.23. 03:26
A kamara etikai bizottságának döntése nem hatósági döntés, de a lenti törvény speciális jogokkal ruházza fel, így mint a jogorvoslatként a bírósághoz fordulás joga.
Immaculata
#
2015.09.23. 03:17
„Ez megfelel a régi JAT verzióban foglalt jogon kívüli szabályozásnak.Ilyen szabályozók az etikai előírások.
Az etikai kódex jogon kívüli szabályozó, és mint ilyen nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.”
A törvény, amit te is beidéztél, pontosan megmondja, hogyan kell működniük ezeknek az egészségügyi kamaráknak. Feladatait konkrétan felsorolja, eljárásainak megindításáról maga dönt, vagyis hivatalból indítja, és a KET szerint folytatja le. Továbbá arról is rendelkezik, hogy az etikai bizottság milyen büntetéseket szabhat ki.
A törvény, a kamara számára, az alapszabálya megalkotásában törvényi szabályozottságot rendel el, önszabályozásra alig van módja. Ezt pedig, ahogy te is említetted, államilag egy csúcsminiszter felügyeli.
Ha az ellenes hozott határozatot tartod sérelmesnek, akkor az egészségügyért felelős miniszterhez kellett volna fordulnod és nem egyből az Alkotmánybírósághoz.
A kamara tisztségviselőinek nincs megkülönböztetett jogállása, de, ha bíráltad őket, vagy munkájuk kapcsán véleményt nyilvánítottál, az a tartalma szerint lehet sérelmes, jogsértő. Lehet becsületsértő, vagy az egész bizottság hírnevét sértő.
- 1
- 2
