szarvasbőgés


Lyonee # 2015.10.18. 07:58

Eltűnt, vagy meg sem jelent?
Ha hosszabb ideig írod, akkor előfordul, hogy nem jelenik meg.
Én mindig elküldés előtt vágólapra másolom, és ha eltűnik küldés közben, akkor bemásolom és újra küldöm.

bokros # 2015.10.17. 15:59

Szóval az előző hozzászólásom eltűnt, aztán egy napig semmit nem tudtam küldeni, gondolom le voltam tiltva pedig a kérdezőnek csak annyit írtam

1. be kell menni panasznapra a járásbíróságra, ott jegyzőkönyvbe kell mondani mindent. Eddig nem kerül semmibe.
2 Kérni kell egy költségmentességet a perhez és meg kell indítani a keresetet a vadásztársaság ellen. Ha megadják, akkor már bármilyen szakértő kirendelhető

Vagy : keresni kell egy erre az ügycsoportra szakosodott ügyvédet.
De ha az ügyvéd megkérdezi, hogy volt -e kint a rendőrség felmérni a kárt, akkor onnan gyorsan távozni kell


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

wers # 2015.10.17. 11:12

A ravaszdi a település közepére is bemegy, de nehezen bizonyítható, hogy nem kóbor kutya volt. Ez ellen jó kutya kell.

groszfater@gmail.com # 2015.10.17. 10:34

Nálam nincs Őz, Szarvasa, Vaddisznó viszont van bőven madár és a hozzá tartózó ragadozó is.

Amikor ide írtam ezt:

Klassz helyen laksz, irigyellek.
Én etetném is őket...
Gyenge a kerítésed ha egy őz vagy szarvas letarolja."

éppen a tyúkomat gyilkolta a galád...:)))

wers # 2015.10.17. 10:14

groszfater drága, persze, de ha olvasod, a tanulmány a vadkárral foglalkozik. Külön kategória belterületen az én paradicsomom :)) amiért persze pereskedhetek, de nem sok az értelme.
Mondjuk ez nekem most nem is érdekes, az idén nem volt kéretlen látogató. De eddig szinte minden éveben. Biztos most nem az ízlésüknek megfelelő volt a választék :)))

Bea1 # 2015.10.17. 09:46

a környékünkön sok gazdás, de mégis kóbor kutyus volt. összeálltak, és elkezdtek garázdálkodni. az egyik remekül tudott kerítés alatt alagutat fúrni, a másik simán szétszedte a drótkerítést, a harmadik meg nagy szeleburdi volt, és összeugrált mindent a telkeken. a frissen szinezett, fehér, sárga, zöld, stb színű falakat 2 méter magasan összesarazta, virágokat, növényeket letiporta.

mi tudtuk, hogy ezt kutyák csinálják, de sokan azt hitték, szarvas, őz, vagy vaddisznó a tettes.

groszfater@gmail.com # 2015.10.17. 09:46

Dehogynem, még a Ptk. ide vonatkozó szakaszát is jelöli...

wers # 2015.10.17. 09:39

groszfater@gmail.com, köszi. Ez egyezik azzal, amit a vadásztársaság mond, mi és a kérdező sem vagyunk mezőgazdasági terület. A tanulmány sem foglalkozik vele, csak említi.
Itt nem akkorák a károk, hogy bíróságra menjen az ember.

groszfater@gmail.com # 2015.10.17. 07:09
wers # 2015.10.17. 07:00

Miért fizessen az én biztosítóm, ő okozta kárt, van kötelezője. Elismeri, kijön a biztosító kárszakértője, és ennyi.

Bea1 # 2015.10.17. 06:12

tételezzük fel, van egy jó biztosításod.

beletolatnak a kerítésedbe, kitörik 4 betonoszlop, szétszakad a drótfonat.

fizet-e a biztosító?

ha kijön a rendőr, tudja rögzíteni, hogy mi történt: autó döntötte ki őket,vagy esetleg más: mondjuk vadak, mert látszik a nyomuk is.

ez már elég ahhoz, hogy fizessen a biztosító.

aztán ő majd rendezi a vadásztársasággal az ügyet.

wers # 2015.10.16. 15:53

De a szétdúlt veteményt nem, a kerítést... nem tudom. Lehet.
Mondjuk nálunk a kert nagy része nincs kerítve, teljesen fölösleges ekkora részt keríteni. A kétlábú gyűjtögetők gyakoribbak, de minket nem dézsmálnak (eddig nem). A ház körüli rész van kerítve (az sem kicsi), inkább, hogy a kutyán ne menjenek látogatóba ide-oda.
Sem a vadtól, sem egyéb kéretlen vendégektől nem véd kerítés, hacsak nem atombiztos. Csak szimbólum, itt a határ, tovább ne. Sz egyéb módszerek hatásosabbak, bár vadak ellen szerintem csak a villanypásztor. Annyit meg nem érnek a répák, cukkinik, tökök stb.

Bea1 # 2015.10.16. 15:42

a biztosítóm kifizeti a kerítésben esett kárt, ha rendőrségi feljelentést teszek,miként az udvaron tárolt értékeimet is.

nem arra gondoltam, hogy személyleírást vesz fel a vaddisznóról.

wers # 2015.10.16. 14:05

:))) elképzeltem, ahogy a rendőr nyomoz a vaddisznó után. Forró nyomon.

Én majd' 15 éve küzdök a vadásztársasággal, ráadásul két társaság határa közelében lakom, nem sok eredménnyel. Legutóbbi válaszuk, hogy belterületre ők még csak biztosítást sem tudnak kötni, kössek én. Vagyis már nem küzdök.
Tudom, hova költöztem, élvezem a nyugalmát, viseljem a nyűgjét is.

Sherlock # 2015.10.16. 13:41

Ne beszélj már bele mindenbe valami hülyeséget.

Bea1 # 2015.10.16. 11:22

rendőrség volt kint? Látták a kárt? Minden biztosító csak akkor fizet káreseményre, ha a rendőrség látta, és tett feljelentést.

patriota # 2015.10.16. 09:34

Tisztelt Bokros Úr!
Azt, hogy ki a felelős értem/tudom. Tavaly már volt alkalmam beleveszni vadkárügyintézésbe.
Szarvasbőgés: Belső, udvari kerítés( betonalapból , letiport kerítés, úgy, hogyí az oszlopok is ügy eltörtek, hogy a betonvasak is elszakadtak bennük.
Vadgazdálkodó a jegyzőhöz utasított jogorvoslatér, úgy hogy meg sem nézte a helyszínt.
Jegyző 3 ezer Ft eljárási illeték fejében kirendelt egy mezg. kárszakértőt, melyet a vadgazdálkodó javasolt. Kárszakértőnek munkadíjként kifizettem 25 ezer forintot. Kárszakértő szerinti kárérték:43 ezer forint. (A valódi kár ennek kb. 7x-ese.)
Jegyző egyesség létrehozásra hívott a vadgazdálkodóval, melyen a vadgazdálkodó nem jelent meg. A jegyző felolvasta a vadgazdálkodó által írt levelet, melyben méltányosságból 10 ezer forintot, illetőleg a kárbecslési díj felét ajánlja egyezségre. Ez ugye 22,5 ezer forint az általam kifizetett 28 ezerrel szemben, így a károm még legkevesebb 5500 forinttal még meg is növekedett.
A kilenc hónaposra nőtt eljárást a jegyző egyesség hiányában megszüntette, és tájékoztatott arról, hogy a bírósághoz fordulhatok.>
77 éves, nem jogi végzettségű ember vagyok. Úgy gondoltam nem tetézem a káromat még a perköltség megelőlegezésével is.
Ebben az évben kezdődött előrül a rémálom. Most a külső, határoló kerítést tették a vadak a földdel egyenlővé. Két hete ajánlott levélben tettem panaszt a vadgazdálkodónál, amelyre Ö semmilyen formában nem reagált. Ezért gondoltam a birtokvédelemre, mer attól legalább azt remélem, hogy a vadgazdálkodó és a jegyző ias veszi magának a fáradságot, hogy legalább megbizonyosodjon arról, mekkora károm keletkezett.
Tanácstalan vagyok. Ezért kértem segítségeteket. Üdv. Pat.

bokros # 2015.10.15. 09:20

Az a vadásztársaság a felelős ahonnan a vad kiváltott.
Tehát nem az aki a lakott területen nem vadásztat, mert az evidens.
A vad valahonnan odakerült a lakott területre és ezért az a vadgazdálkodó tartozik helytállni, akinek a területéről jött vad.


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

patriota # 2015.10.15. 09:08

Kedves Bokros Úr!
Köszönöm a megértést, de még most sem tudom kérhetek-e birtokvédlmet és a jegyző köteles-e eljárni az ügyben, vagy jogosult csípőből elutasítani?
Erre szeretnék választ. Üdv.Pat.

bokros # 2015.10.14. 07:52

Nem igazán jellemző errefelé és a szomszédok sem tolerálnák szerintem.A házak között, de még az udvarban is- közel az épületekhez- iszonyatos az a hanghatás, ami 100-150 méterrel távolabb már nem okoz semmi gondot.


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

Rexor # 2015.10.14. 07:23

"Viszont az én udvarom nem a saját vadásztársaságom területére nyílik, ami egy komoly pech, így aztán mehetek át vadászni a szembe szomszéd kertjéhez" Nem tudom mennyire igaz ez, de halottam, hogy vannak vadászok, akik szándékosan odaszoktatják a vadakat a házukhoz etetéssel, és a házból lövöldöznek rájuk.

bokros # 2015.10.14. 07:11

Lakott területen valóban nincs lehetőség vadászni, de vad nem ott él, vagyis az a vadgazdálkodó a felelős, ahonnan ( akinek a vadászterületéről) a vad kiváltott.
Társaságunknak is komoly költségbe kerül, hogy részben vadászattal, de leginkább villanypásztorral megvédje a kiskerteket. Igaz itt a tulajdonosok magukra vállalták az áramellátás költségét, mi csak kiépítjük.

Egyébként hozzám is bejárnak az őzek, de inkább csak télen. Viszont az én udvarom nem a saját vadásztársaságom területére nyílik, ami egy komoly pech, így aztán mehetek át vadászni a szembe szomszéd kertjéhez :-)))

Szarvasnak ellenálló mechanikus kerítés túlságosan drága ahhoz, hogy érdemes legyen megépíteni


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

Földvári Attila # 2015.10.14. 05:45

Tisztelt Patriota!

A birtokvédelemnek ehhez véleményem szerint semmi köze, arról akkor lehet szó, ha a delikvenst "birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják". Mivel lakott területen belül a jegyzőnek a vadászattal kapcsolatos kérdésekhez nincs köze, őt jobb kihagyni, úgyis csak továbbirányítja az embert.

Egy kis háttér a tisztánlátás végett. A hatályos Vadászati törvény úgy rendelkezik: "A (vadászatra) jogosult (azaz a vadásztársaság) a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni." (75/A. §185 (1))

A Ptk. szerint pedig "a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő." (6:563. §)

A kiemelt rész miatt ez voltaképp gumiszabály. Azokon a területeken, ahol a közelben több vadászatra jogosult is van, eleve lehetetlen kideríteni, honnan jön a disznó. Amennyiben még lakott területen belül vannak elhagyott telkek, azokon a vaddisznó remekül elvan, és nem kizárt, hogy "életvitelszerűen ott tartózkodik", magyarán már el sem hagyja a belterületet. Ez esetben úgy kell értelmezni, hogy nem váltott - jött - ki vadászterületről, tehát a vadászatra jogosultat nem terheli felelősség. (A vadászatra jogosult nyilván ezt is próbálja majd bizonyítani.) Amennyiben mégis terheli, akkor ott az utolsó mondat, amely rengeteg igazságügyi szakértőkkel megspékelt, akár évekig is eltartó pereskedéshez vezetett. Ugyanis a Ptk.-ban meghatározott "ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan okok" - amelyeket a Vtv. nevez meg "a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okok"-ként - szintén kicsit homályosak, és jogásztól, bírótól is függ az értelmezésük.

A vadgazdálkodási tevékenység gyakorlása akkor jöhetne szóba, hogyha a vadásztársaság a lakott terület közelében vadgazdálkodási berendezéseket (pl. etetőket) létesít, ezzel odavonzva a vadat. Ilyen épeszű vadásztársaságnál nem csinálnak. A másik lehetőség, hogy úgy szerveznek vadászatokat, hogy a vadat a lakott terület felé terelik. Ilyet se csinálnak.

A vadászati jog gyakorlása az egyetlen, amelynél szerintem meg lehet fogni a dolgot. A vadgazdálkodási tervezés eredményeként a vadászatra jogosultak minden évben lelövési terveket állítanak össze, amelyeket a megyei Kormányhivatal szervezetén belül működő vadászati hatóság hagy jóvá. Ha a tervet tartják, akkor kártérítésről nem lehet szó (ezt a hatóság tudja ellenőrizni). Amennyiben valaki (bár inkább valakik, azaz többen) jelzik, hogy bizonyos területen a vad sok gondot okoz, akkor a hatóság kötelezheti a vadászatra jogosultat, hogy több vadat ejtsen el. Így a jövőben bekövetkező kárt lehet megelőzni.

Remélem válaszom hasznos volt annak ellenére, hogy vadász vagyok. Igyekeztem tárgyilagos lenni. Csak annyi engedtessék meg utóirat gyanánt: aki a természethez közel kíván lakni, és kertet művelni, annak sajnos számolnia kell a vad megjelenésével, mint ahogy a mezőgazdálkodóknak a terményekben okozott vadkárral is. A különböző kerti hulladék - pl. hullott gyümölcs - pedig még jobban vonzza a vadat. Itt egyetlen igazi megoldás létezik, az pedig a komoly, strapabíró kerítés. A kerítést egyébként inkább a disznó teszi tönkre, az őz csak átugorhatja az alacsonyabbat, ahogy a szarvas a magasabbat (legalább kétméterest).

Üdvözlettel

Földvári Attila

groszfater@gmail.com # 2015.10.13. 07:42

Klassz helyen laksz, irigyellek.
Én etetném is őket...

Gyenge a kerítésed ha egy őz vagy szarvas letarolja.

patriota # 2015.10.13. 07:33

Tisztelt Fórumozók!

Jól jönne a jó tanács. Kérem aki tud segítsen.
Belterületi ingatlanom (kert, udvar, lakóépület) szakszerűen megépített ( beton oszlopokra kifeszített drótháló) kerítését a szerelmes őzek és szarvasok több méter hosszan földszintig legázolták. A még maradék veteményest földúltál, a hullott gyümölcsöt folyamatosan feleszik. Kártevésüket a náaz végeztével sem hagyták abba.
Mivel nem első eset, mind előző években is telefonon, írásban megkerestem a vadgazdálkodót, aki azzal hárít, hogy lakott területen nincs lehetősége vadászni.
Kérdés: Ezen károkozás miatt kérhetek-e birtokvédelmet a jegyzőtől, Amennyiben igen, köteles-e eljárni, vagy nemes egyszerűséggel elutósíthat?
Kérem, aki tud segítsen a válaszával. Vadászok kíméljenek Kösz.:Pat.