Ingatlan biztosító regressz igénye


Süti(86) # 2017.03.18. 13:27

Tisztelt Fórumozók!

Van egy érdekes biztosítási eset amiben ráadásul érintett is vagyok. Kérem segítsenek!

A ház vakolatában kár keletkezett egy vihar megrongálta. A biztosító - kárkép rögzítés után - ki is fizette a szükséges összeget (bár noszogatni kellett), a javítás szakszerűen megtörtént, számla beküldve időben a biztosítónak. Még az ÁFA visszaigénylésre is jogosultak vagyunk.
De! A biztosító a kifizetés után több mint egy hónappal(!) írt egy levelet, amiben visszaköveteli a pénzt mert azt írja, nem biztosítási esemény okozta. Ez számomra önmagában érdekes, de fenyegetőző hangsúly, nyomatékosítás, pontatlan és hiányos tájékoztatás tovább nehezíti. Elég sok levélváltáson vagyunk túl a biztosítóval. Közben elismerte, hogy hibázott a kifizetéssel kapcsolatban, de ennek ellenére igényt tart a pénzre (én pedig az áfa visszatérítésre). Mikor megkérdeztem tőlük, hogy milyen felülvizsgálat alapján követelik vissza a pénzt, akkor azt írják, hogy a kárszámítás alapján történt kárrendezés esetén, a kifizetés után lehetőség van az elévülési időn belül (Ptk6:22§ alapján az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 5 év) utólagos jogalapi és összegszerűségi felülvizsgálat elvégzésére. Ezen nagyon meglepődtem, különösen mivel arra hivatkoznak, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyvön szerepel az, hogy „Tudomásul veszem, hogy a megállapított szolgáltatási összeg/kártérítési összeg kifizetéséről a Nem-életbiztosítási lakossági kárrendezési központ jogalapi és összegszerűségi felülvizsgálatot követően dönt.” Ez alapján számomra az következik, hogy ők a felülvizsgálatot a pénz kifizetése előtt végezhetik és nem a kifizetés után 5 évvel.
Nagyon kíváncsi vagyok a Kedves Fórumtársak véleményére az üggyel kapcsolatban.

Üdvözlettel,
Süti

ObudaFan # 2017.03.19. 07:49

Miért ne végezhetnék? Ha valóban nem biztosítási esemény okozta a kárt, akkor jogos az igényük.

Süti(86) # 2017.03.20. 13:55

Köszönöm a válaszát!

Nem jogalapi felülvizsgálatot tehetnek szerintem is, de ennek az eredménye arra lehet jó, hogy legközelebb körültekintőbben járnak el. Mert nem tudok olyan jogszabályról, ami egy biztosítónak az ügylet lezárulta után is jogalapot ad a pénz visszakövetelésére, és még figyelembe sem vettem, hogy az eljárási hibát a biztosító követte el.

Azt érzem furcsának, hogy egy biztosító akár 3 év múlva ha felismeri, hogy hibázott és nem biztosítási esemény okozta a kárt, akkor visszakövetelheti a pénzt. Erre nem értem miért lenne joguk. Ha nekik le van szögezve, hogy a pénz kifizetése előtt vizsgálódhatnak, akkor a pénz kifizetése után nem. Kivétel szabályt teremt. Én még így tanultam. :)

A "pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el" jut eszembe. Nekem miért nem jogos az igényem, ha a pénztáros rosszul ad vissza és csak 1 perccel azután veszem észre, hogy eljöttem onnan? Ők több mint 30 munkanappal utána vették észre, hogy hibáztak.

Van valakinek hasonlóval tapasztalata?

Süti(86) # 2017.03.20. 15:13

A Polgári Törvénykönyv 361. §‑a a következőképpen rendelkezik:

(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha

  1. számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy
  2. rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.
ObudaFan # 2017.03.20. 21:22

Csakhogy fel sem merült itt, hogy a kérdező ettől az összegtől elesett volna, tehát ez a szabály aligha alkalmazható.

ObudaFan # 2017.03.20. 21:23

Ha nekik le van szögezve, hogy a pénz kifizetése előtt vizsgálódhatnak, akkor a pénz kifizetése után nem.

Nincs ilyesmi leszögezve.

Süti(86) # 2017.03.21. 06:12

Köszönöm szépen a válaszait!

"Nincs ilyesmi leszögezve."
Lehetséges, hogy én látom és értelmezem rosszul.
Nekem a [a megállapított kártérítési összeg kifizetéséről a ... központ jogalapi és összegszerűségi felülvizsgálatot követően dönt] rész az idézetben azt jelenti, hogy az utalást már megelőzi egy jogalapi vizsgálat, és ezt nekem tudomásul kellett vennem (aláírással). Márpedig ha ehhez szükségük volt az aláírásomra és erről ők tájékoztattak, akkor az utalás után egy esetleges és lehetséges felülvizsgálatnál miért nem?

"Csakhogy fel sem merült itt, hogy a kérdező ettől az összegtől elesett volna, tehát ez a szabály aligha alkalmazható."
Számlával tudom bizonyítani, hogy én a rendbehozatalra több héttel az első levelük megérkezése előtt elköltöttem az utalt összeget. Ez sem lenne elég?

Gábor

ObudaFan # 2017.03.21. 11:56

Lehetséges, hogy én látom és értelmezem rosszul.
Nekem a [a megállapított kártérítési összeg kifizetéséről a ... központ jogalapi és összegszerűségi felülvizsgálatot követően dönt] rész az idézetben azt jelenti, hogy az utalást már megelőzi egy jogalapi vizsgálat, és ezt nekem tudomásul kellett vennem (aláírással). Márpedig ha ehhez szükségük volt az aláírásomra és erről ők tájékoztattak, akkor az utalás után egy esetleges és lehetséges felülvizsgálatnál miért nem?

Ebben a szövegezésben nem mondtak le arról, hogy felülvizsgálhatjáj később a megállapításaikat. Jogról lemondani csak kifejezetten és egyértelműen lehet.

Számlával tudom bizonyítani, hogy én a rendbehozatalra több héttel az első levelük megérkezése előtt elköltöttem az utalt összeget. Ez sem lenne elég?

Ez nem tekinthető az összegtől való elesésnek.

Süti(86) # 2017.03.21. 12:14

Teljesen egyetértek Önnel. Jogról lemondani csak kifejezetten és egyértelműen lehet. De csak arról a jogról lehet lemondani, ami megilleti őket.
Viszont én azt sem látom, hogy megvan a joguk. Nem látom mi adhatna nekik jogot arra, hogy a biztosítás pénz kiutalása (és az ügy lezárulta) után több héttel ők a saját döntésük jogalapját felülvizsgálhatják anélkül, hogy bármi új információ kívülről felmerült volna. A biztosító azóta sem küldött nekem a Ptk-ból egy részletet sem, ami ezt a jogot biztosítaná.

"Ez nem tekinthető az összegtől való elesésnek."
Hát igen. Ez az elesés egy érdekes megfogalmazás. Igazából nem tudom, mi tekinthető egy összegtől való elesésnek és mi nem. Mivel meg voltam arról győződve (és győzve a biztosító által), hogy az a pénz az enyém, ezért a pénzt akár el is ajándékozhattam volna.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi tekinthető egy összegtől való elesésnek?

ObudaFan # 2017.03.21. 21:01

Sok minden tekinthető egy összegtől való elesésnek, de az semmiképpen, ha azt ráköltöd a saját dolgodra.
A jogszabályhely pedig:
Ptk. 6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]
(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Süti(86) # 2017.03.22. 04:57

Köszönöm szépen!
Erről azt hiszem meggyőzött. A gazdagodástól nem esett el csak átalakult pénzből vakolattá és szolgáltatássá. Mondjuk nem is csináltattuk volna meg, ha ők nem adják a pénzt...

Persze ettől függetlenül azóta sem találtam meg azt a jogszabályt, ami miatt ők felülvizsgálhatták az ügyet annak lezárulta után.

ObudaFan # 2017.03.22. 05:38

Akkor még egyszer.
A jogszabályhely pedig:
Ptk. 6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]
(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Süti(86) # 2017.03.22. 06:34

Jaj értem!

Tehát pont azzal a jogszabállyal amit én már meghivatkoztam, magyarázható Ön szerint az is, hogy ők felülvizsgálhatták. De ebben a szabályban az az alapfelvetés, hogy jogalap nélkül jutottam a gazdagodáshoz. Márpedig jogalapom volt. Ezt ők aláírták (jogalap rendben van).

Sok mindent aláírtak:

  • jogalap rendben van
  • további vizsgálat nem szükséges
  • regressz lehetőség nincs
  • pénz küldést megelőzi egy jogalapi felülvizsgálat
  • elismerték, hogy ők hibáztak

A pénzt két összegben küldték, mert először rossz összeget küldtek, szóval 3 jogalapi vizsgálat is volt, ebből 2 felülvizsgálat és egy "sima" a helyszínen.
Tehát jogalapom volt mivel a pénzt küldését több jogalapi vizsgálat előzte meg és bizony mégis elküldték a pénzt. Így erős azt mondani, hogy a pénzhez jogalap nélkül jutottam hozzá. Az igazság az, hogy ők ezt a jogalapot semmisnek tekintik. Az a kérdés, hogy valóban megtehetik ezt és ha igen akkor mi alapján?

Én a jogot igazságosnak és messzemenőkig logikusnak ismertem meg (mondjuk nem ismerem annyira).
20 éve fizetjük a biztosítást az adott biztosítónál, soha nagyobb összeget nem kellett fizetnie. Ez az első alkalom! Itt ők 3x is átvizsgálták az ügyet, kiküldték a pénzt mi arra költöttük amire adták és minden határidőt betartottunk minden információt a rendelkezésükre bocsájtottunk. Ők mindezek ellenére hibáztak (vagy akkor mikor kiküldték vagy most mikor visszakövetelik, bár szerintük akkor mikor kiküldték) és a jog szerint is nekem kellene meginnom a levét? Ők azonosították be, hogy biztosítás káreset történt tehát miattuk hozattam helyre ezen az úton a házat.
A jog ennél igazságosabb kell legyen!

Kérem ne értsen félre! Ha elküldik a pénzt, és a helyreállítás előtt rájönnek a hibájukra és értesítenek, akkor szó nélkül visszaadom és máshogy oldom meg a javítást (nem ebben a minőségben és szakértelemmel). Bárki tévedhet. De ők az én káromon tévedtek! Több havi nyugdíj összegéről van szó.

ObudaFan # 2017.03.23. 06:00

Ha valójában nem biztosítási esemény történt, akkor nem volt jogalapja a kifizetésnek.

Süti(86) # 2017.03.23. 06:50

Igen. Ennél a résznél kezdtem el töprengeni.

Miért fizetett a biztosító, ha nem biztosítási esemény történt, és mikor és miért jutott arra a következtetésre, hogy mégsem? Ha tévedett, nem tartozik felelősséggel a jog szerint a tévedéséért?
Az, hogy biztosítási esemény történt vagy nem csak a vizsgálat alatt tudják megmondani? Úgy értem a vizsgálat és felülvizsgálat eredménye az, hogy biztosítási esemény történt és a kifizetésnek van jogalapja. Aztán ők gondoltak egyet, több mint egy hónap múlva csak úgy átvizsgálták (semmilyen új információ nem merült fel) és ez az átvizsgálás hivatalos? Ha ők gondolnak egyet 3 év múlva és megint átvizsgálják akkor meg lehet mégis jár a pénz? Vagy ha erre a "csak úgy" vizsgálatra 3 év múlva kerítenek sort, akkor is jogos a visszakövetelésük? Ez szerintem vicc kategória!

Süti(86) # 2017.03.23. 07:00

Ha az ítéletet hozó testület a tárgyalás után meggondolja magát azt is érvényre tudja juttatni? Remélem nem! Nekem ez nagyon hasonlónak tűnik. Persze van jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat de ennek a törvény szerintem keretet szab. Remélem nem lehet önkényesen felülvizsgálgatni a dolgokat úgy, hogy jogalapjuk is legyen.

ObudaFan # 2017.03.23. 15:47

Nem, ez nagyon más dolog, mint egy jogerős ítélet.
Egyébként azért a szerződés neked is megvan, az eset pedig a te ingatlanodban történt, adott esetben azért neked is lehet arról tudomásod, hogy mi szól itt amellett, hogy biztosítási esemény történt és mi szól ellene.

Süti(86) # 2017.03.23. 16:55

Hát ha rajtam múlik, akkor biztosítási esemény volt. :)
Azt mondják, hogy a jég verte le a vakolatot és nem a szél vagy a vihar. Vihar volt nagyon erős széllel. Minden volt a levegőben. Por, apró faágak, stb. A vakolat a ház északi, függőleges részén jött le, ahol van egy kis tetőrész is fölötte, szóval a jég önmagában ilyenre szerintem nem képes.

Egyébként nekik minden információ a rendelkezésükre állt! Új információ nem merült fel az első naptól kezdve.
Egyébként Ön fizetne ebben az esetben? Nem tartaná bosszantónak és igazságtalanságnak, hogy a biztosító hibája miatt keletkezne ilyen nagy költsége?

Meglátjuk, adott esetben a bíróság hogy határoz.

ObudaFan # 2017.03.24. 05:42

Akkor fizetnék, ha azt látnám, hogy nem biztosítási esemény volt.

Süti(86) # 2017.03.24. 06:43

Ez egy tömör de igaz vélemény. Viszont itt -sajnos/nem sajnos- a jog dönti el, hogy mi volt és azt is, hogy számít -e egyáltalán, hogy mi volt. Az első jogalapi vizsgálatok megmondták: biztosítási esemény volt.
Ha ezt büntetlenül semmissé tudják tenni, akár bíróság útján is, akkor a jog ott kezdődik ahol az emberség véget ér.