Elsőfokú ítéletet megfellebbeztem (magamat képviselem), de elutasították, mert kicsúsztam a 15 napos határidőből (azt hittem, 15 munkanap, nem naptári). A fellebbezés postára adását megelőző napon a bíróság javító végzést adott ki (elszámolták a költségeket).
A kérdésem: A javítás nem indítja újra a fellebbezési határidőt?
határidő
Nem, kizárólag magát a kijavító végzést lehet megtámadni az új határidőben.
Tisztelt Fórum!
Szintén fellebbezés. Az ítélkezési szünet hogyan hat a 15 nap fellebbezési határidőre, ha annak egy része belesik?
Júl. 15. és aug. 20. között nem telik a határidő.
Kedves Szakértők,
március 22-én keletkezett egy idéző végzés, amelyet március 26-án adtak postára, tegnap vette át a lakótársam, én ma olvastam el (tudom, ez már nem számít, csak a tegnapi átvétel). Az időző végzésben azt írják, hogy 3 napom van nyilatkozattételre (alperesként), különben úgy veszik, hogy nem vitatom a felperes kérelmeit (pedig dehogynem). A tárgyalást április 4-ére tűzték ki. A kérdésem az, hogy az ennyire rövid határidők rendben vannak? Általában azért legalább nyolc napot szoktak adni válaszolásra. Azt értem, hogy a három nap azért van, mert különben kicsúsznánk az április negyedikéből, de lehet ennyire rövid határidővel tárgyalást kitűzni (én nem adtam rá okot a perbeli eddigi viselkedésemmel). Mit csináltak volna, ha át sem veszem? (Olyan helyen lakunk, ahol nem annyira egyszerű a tértis levelekhez hozzájutni, tipikusan legalább egy hét, mire át tudom venni, most kivételesen pont elcsíptük a postást, vagy ő minket.)
És a legfontosabb: a három napot tegnaptól hogy számoljuk, tekintettel a nagypéntekre és a húsvétra? Szombaton nálunk nincs nyitva posta, vasárnap és hétfőn elvileg sehol, marad a kedd, amikor ugyan sok értelme van feladnom, hiszen az a szerdai tárgyalásra nem fog megérkezni. (Nem ott lakom, ahol a tárgyalás lesz, csak egy évekkel ezelőtti ügy miatt illetékes az a bíróság.)
A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:
• a soron kívüli ügyek (pl.: a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési perek, a váltóperek, az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a kiskorú felperes által indított közigazgatási perek, valamint számos, így különösen a gyámhivatal által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perek, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per stb.),
• a végrehajtási perek,
• az előzetes bizonyítás,
• egyes nemperes eljárások, így pl.: a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolás, a végrehajtás, a közigazgatási nemperes eljárások stb.