@Ycal
„Valamiert csak "birosagi eljarasnak" tekinti az uj. Ptk. az FMH”
Például azért, hogy bizonyos helyeken, például az elévülésről szóló fejezetben ne kelljen külön szakaszt nyitni annak megmagyarázására, hogy az itt tárgyaltak a fizetési meghagyásos eljárásra is alkalmazandók. Azok számára, akik esetleg nem fogták fel az Fmhtv. azon rendelkezéseit, hogy a közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú, meg hogy a fmh jogerejének ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős [bírósági] ítéletnek.
Mi az oka annak, hogy nem vagy hajlandó egy tekintet alá venni a sosemvolt követelést az elévült követeléssel? Talán azért, mert a Ptk. kimondja, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni, de nem mondja ki, hogy a sosemvolt követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni? Elmagyarázom, miért van ez így: Azért, mert a sosemvolt, nem létező, alaptalan követelés fogalmát nem kell definiálni, megértéséhez elegendő az élve születés. Ezzel szemben az elévülés fogalmát rendesen körül kell írni: az időmúlással bekövetkező jogkövetkezmény, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni, blabla… És ez a blabla tartalmaz egy ilyet is: az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni. Tudod, ez mit jelent? Azt, hogy csak kérelemre lehet figyelembe venni. És ilyen kérelmet hol terjeszthet elő az elévülésre hivatkozó (nevezzük így:) adós? Hát a bíróság eljárásában. Na de honnan a bíróság eljárása, ha elévült követelés esetén sor sem kerülhet bírósági eljárásra?
S bár a jogszabály nem definiálja a sosemvolt követelés fogalmát, mégis ellentmondással lehet ellene élni, például fmh esetén. És ezen a ponton találkozik a sosemvolt követelés és az elévült követelés útja. Ezért gondolom én, hogy ezek igenis egy tekintet alá esnek, és ha a fmh jogerőre fut, akkor azt az adós igenis „benyalta”, és később már nem teheti vitatottá, legfeljebb rendkívüli esetben, az Fmhtv. 32. §-a szerint.
„Tehat ha csak ugy benyalta, akkor egy perben tud ellene tenni”
De milyen perben? Azt már tudjuk, hogy a fmh jogerejének ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A Pp. szerint mind perújítás, mind végrehajtás megszüntetése csak szigorú feltételekkel kezdeményezhető, és az fmh jogereje mindkettőt kizárja.
A Kúriának arra az ítéletére én is kíváncsi volnék.
@KBS: Köszönöm a közbeszólást. :-)
