per megszűntetése


Ronesz # 2018.01.13. 21:15

Üdv mindenkinek. Egy elég érdekes esetet mesélnék,szeretném ha tanácsot adnátok. Van egy kártérítési per.Az I.r.felperes követel 20millió ft nem vagyoni,és 16 millió ft vagyoni összeget,míg a II.r felperes ugyanazon jogviszonyból eredő de más sérelmekért 20millió ft nem vagyoni kárigényét érvényesíti az alperessel szemben.Személyesen járnak el.A bíró felszólította a felpereseket kötelező jogi képviseletre,mivel szerinte a pertárgy értéke a 30millió forintot meghaladja.Az I.r.felperes erre a vagyoni kárigényének elkülönítését,és erre illetékes másik bíróságra áttételét kérte.A kereset leszállításra hivatkozva a II.r. felperes külön jelezte a bíróságnak határidőben hogy a perben nincs vagyoni jellegű követelés,helyezze hatályon kívül a jogi képviseletre felhívó végzést. Egyszer csak jön a felpereseknek a végzés,hogy a bíró a vagyoni elkülönítést és áttételt -indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül-elutasítja,és a pert mindkét felperes vonatkozásában megszűnteti jogi képviselő hiánya miatt...Ilyet még nem hallottam! A II.felperesnek egyetlen utalás sincs arra amikor a jogi képviselőre felhívó végzés hatályon kívül helyezését kérte,és arra sem reagálás,sem pedig esetleges póthatáridő biztosítása sem érkezett.Ami fura,hogy mindez a már kitűzött tárgyalási határnap előtt másfél héttel...Ha van esetleg észrevételetek azt megköszönöm.A II.r.felperes esete a legfurább,hiszen ő eleve 20millió forintot követel összesen.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.13. 21:29

szerinte a pertárgy értéke a 30millió forintot meghaladja.
Szerinted nem? Valami nem hagyományos matematika?

Ronesz # 2018.01.13. 21:50

Én úgy tudom csupán a vagyoni követelés esetére vonatkozik a kötelező jogi képviselet,de az egyrészt nem éri el a 30millió forintot,másrészt pedig a felperes a vagyoni követelés áttételét is kérte,amire nincs tiltó jogszabályi rendelkezés,így a nem vagyoni követelésre nem kell jogi képviselet. Elég fura ügy, nem szokványos így ha pláne tárgyalási határnap is kitűzésre került.Engem igazán a II.r.felperes esete érdekelne mert az a legfurább...

facsiga77 # 2018.01.13. 22:04

Nincs olyan hogy felperesi per meg hogy alperesi per.

Egy per van.

Nincs olyan sem, hogy vagyoni követelés 20m nem vagyoni meg 16m. Követelés van csak és kizárólag.

Ha a követelés 30m felett van akkor jogi képviselő köteles az ügy.
Mivel felperes követelése 30m feletti (ami vagyoni és nem vagyoni kárigényből áll össze 36m értékben), ezért jogi képviselő kell felperesnek hogy perelhessen.
Alperesnek nem kell, csak akkor olyan mintha ott sem lenne. Nem azért kell neki mert ellenkövetelése van hanem mert 30m feletti a pertárgy és ha azt szeretné hogy a bíróság figyelembe vegye amit mond vagy becsatol akkor kell a jogi képviselő, mert a nélkül nem járhat el.

Szóval hülyeség a gondolatmenet, a bíró helyesen járt el. A két hülye meg adja be újból a perét ha annyira perelni akar, de akkor legyen úr mindkettő és tegyen oda egy-egy ügyvédet is.

lajcsó # 2018.01.13. 22:13

"A két hülye meg adja be újból a perét ha annyira perelni akar"
Csak az a rossz hír, hogy erre már az új Pp. szabályait kell alkalmazni!

Ronesz # 2018.01.14. 06:33

Persze,érthető. De az még mindig a jó kérdés hogy a vagyoni követelést a bíró miért nem tette át....azzal megoldódott volna a kérdés,mert akkor maradt volna a nem vagyoni követelés,ahhoz pedig nem kell jogi képviselet.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.14. 07:21

nem éri el a 30millió forintot
20+16

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.14. 07:23

másrészt pedig a felperes a vagyoni követelés áttételét is kérte
Az a vicc, hogy olyan perben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a fél jogi képviselő nélkül tett nyilatkozatai, indítványai mind, mind hatálytalanok.

Ronesz # 2018.01.14. 09:12

Igen,ez így is van.Csakhogy az I.rfelperes a beadványára jogi képviselővel járt el,tehát neki volt jogi képviselője,így eleve nem lehet igaz a bírói hivatkozás.Abban az esetben ha mégis elutasítja az áttételt,erről a II.r.felperes tájékoztatása mellett póthatáridővel kellett volna jogi képviseletre Őt felhívni,tekintettel arra,hogy a II.r.felperes a kereset leszállítására hivatkozással kérte a jogi képviseletre felhívási végzés hatályon kívül helyezését határidőben.Az a legjobb hogy az áttételt elutasító végzés sem jogszabályi hivatkozást,sem indoklást nem tartalmaz,három sorban letudta a bíró. Ez így nagyon nem jó,ezt az ügyet egyszerűen lepasszolta a bíró...

Burn Out # 2018.01.14. 09:25

ha a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozik, akkor kötelező a jogi képviselet.

Ronesz # 2018.01.14. 09:54

még a régi pp.hatálya alá tartozik.

Burn Out # 2018.01.14. 10:00

ha új keresetet adsz be, akkor már nem

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.14. 10:41

A régi Pp. szerint is kötelező volt a jogi képviselet egy ideje minden törvényszéken induló perben. (Kivéve a kivételeket, de ez nem az.)

Ronesz # 2018.01.14. 17:13

Lényegében tehát akkor is kell jogi képviselet amennyiben mondjuk csak nem vagyoni igény áll fenn?Mert ugye az I.r.felperes kérte a vagyoni igény áttételét ráadásul jogi képviselővel.

Ronesz # 2018.01.14. 17:56

Egy kérdésem lenne még ezzel kapcsolatban. Az I.r.felperes a képviselőjèvel kérte a vagyoni igény elkülönítését és áttételét másik,illetékes bíróságra.Ez gyakorlatilag részbeni elállásnak minôsül.Miért utasította el a bíró???Csak mert nincs indoklás,sem jogszabályi hivatkozás...

ObudaFan # 2018.01.14. 20:52

Ez nem minősül részbeni elállásnak. Elállás az az,ha mégsem kér döntést az ügyében.

ObudaFan # 2018.01.14. 20:53

Az a legjobb hogy az áttételt elutasító végzés sem jogszabályi hivatkozást,sem indoklást nem tartalmaz,három sorban letudta a bíró.

Áttétel elutasításáról még csak végzést sem kell hozni.

Ronesz # 2018.01.15. 08:01

Értem.A jogi képviselő nélkül eljáró II.r.felperest a tévedésről azért nem kellett volna tájékoztatnia a bírónak póthatáridő biztosításával?Hiszen Ő jelezte határidőben hogy tudomása szerint az I.r.felperes “leszállította”a keresetet,és erre tekintettel kérte a jogi képviselőre való felhívás hatályon kívül helyezését.A II.r.felperes személyesen járt el,honnan kellett volna tudnia hogy pl. az elkülönítés és áttételi kérelem nem minősül elállásnak...Sztem megérne egy fellebbezést,a II.r.felperesnek mindenképp,mivel a személyesen eljáró felet külön,részletesen is tájékoztatni kell a következményekről,ami ugye nem történt meg,hiszen a pert megszűntető végzéssel egy időben értesült az I.r.felperes áttételi kérelmének elutasîtásáról.Érdekes ügy.

ObudaFan # 2018.01.15. 09:02

Ha jól értem, fel lett hívva. A többi meg az ő alaptalan feltevese volt.