sasara
2018.02.22. 11:55
Köszönöm!
Az új Ppt
oligaliga
#
2018.02.22. 11:44
Az első esetben a bíróság azért utasította el a keresetlevelet, mert idézés kibocsátására alkalmatlannak találta. (ez a még régi Pp. szóhasználata) Te azért kaptad meg, mert a régi Pp. szabályai szerint az elutasító végzést a keresetlevéllel együtt kézbesíteni kell az alperesnek is. Ez a fajta elutasítás nem jelent perakadályt.
A második eset viszont igen: ha a felperes perfelvételre alkalmas anyagot ad be, azt neked kézbesítik, a kézbesítéssel beáll a perindítás joghatálya. Ha a perfelvételi eljárásban megegyeztek, nem indíthat eredményesen új eljárást. Ha nem egyeztek meg és a perfelvételi eljárás után az érdemi tárgyalási szakban jogerősen elveszíti a pert, nem indíthat eredményesen új eljárást.
sasara
#
2018.02.22. 10:39
Az első esetben is elküldte a bíròság a végzés mellett a keresetlevelet, innen ismerjük a tartalmát.
Jól értettem, vagy félreértettem, ha a felperesnek másodszorra sikerül tárgyalásra alkalmas anyagot beadni, erről értesít a bíroság, elküldi az immár perfelvételre alkalmas anyagot, akkor lehet az előzőre hivatkozva elutasítást kérni?
Vagy még ekkor sem, csak ha a második ügy lezárul számunkra kedvezően, de a felperes megint újra próbálkozna?
oligaliga
#
2018.02.22. 10:20
A kereset visszautasítása nem teremt ítélt dolgot, nem lehet rá hivatkozni, mint perakadályra. Az általad hivatkozott jogszabály azt jelenti, hogy nem indítható új peres eljárás abban az esetben, ha ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt a perindítás hatálya beállt, vagyis a keresetlevelet a bíróság az ellenérdekű félnek szabályosan kézbesítette.
A kérdésedre válaszolva: a kettő egymástól független mindaddig, amíg a felperesnek nem sikerül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz a megfelelő tartalmú keresetet beadnia, azt a bíróság perfelvételre alkalmasnak találja és részedre, mint alperesnek szabályosan kézbesítik.
sasara
#
2018.02.22. 09:50
Nem én vagyok akit elutasítottak, én az ellenfél az alperes ismerőse vagyok.
Mivel, annak ellenére, hogy idéztem a ppt-ből, nem vagyok jogban jártas, ezért nem tudtam eldönteni, hogy a bíróság korábbi elutasító és jogerős végzése lehet-e hivatkozási alap.
Vagy a kettő egymástól független, és majd újra megállapítja a másik bíróság, hogy a beadott anyag alkalmatlan a tárgyalásra és elutasítja, de nem a fentiek miatt.
Ezt meddig csinálhatja a felperes, amíg van hová beadni?
Burn Out
#
2018.02.22. 09:21
attól, hogy a törvényszékre adod be a keresetet, szerinted az majd illetékes lesz az ügyedben?
nem lenne egyszerűbb egy ügyvédet keresni? ha már a keresetlevél benyújtása, illetve kiegészítése nehézséget okozott, akkor szerintem nem ártana.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.22. 07:02
Az idézés nélküli elutasítás (vagy a visszautasítás) szerinted jogerős elbírálása egy perbe vitt jognak?
sasara
#
2018.02.22. 06:53
Üdv
Lehet, hogy nem kéne új témát nyitni, de nem reagál senki sem.
Értelmezési segítséget kérnék.
Adott egy a Járásbíróság által idézés nélkül elutasított kereset, ahol az elutasítás oka a végzés szerint
„a keresetlevélből az sem derül ki egyértelműen, hogy a felperes által hivatkozott kár miben áll, milyen magatartással vagy mulasztással összefüggésben, kinek felróható okból keletkezett.”
„A tényállás hiányosan került rögzítésre, a követelés megfogalmazása pontatlan és nem kellően konkrét”
"A bíróság a felperest hiánypótlásra, kereseti kérelme konkretizálására, a tényállás pontosítására, bizonyítékai csatolására hívta fe”l
„A felperes azonban a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, a kereseti kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat nem csatolta, a tényállást érdemi tárgyalásra alkalmas módon nem pontosította.”
Az elutasító végzés jogerőssé vált. A felperes azonban újra próbálkozna, most már a törvényszéken (nem fellebbezéssel, csak úgy), de ugyanazokat, ugyanolyan módon írja le, csak rövidebben, és nincs, nem is volt bizonyítéka, tehát nem tud csatolni ilyet.
Az új ppt szerint (a régiben is)
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 176.§ (1) pontja alapján „„A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha”” a d) bekezdés szerint „a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták.”
Lehet-e ezek után majd azt mondani a leendő új perben, hogy„ ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított” már korábban pert, és ez alapján kérni az elutasítást?
Rendelkezik e egy megyei bíróság olyan nyilvántartással, és utána is néz (??), hogy a felperesnek már volt ilyen keresete, azt elutasították, és ha megáll a fentebb leírt feltétel, akkor automatikusan újra elutasítják?
Ha nem, akkor elég majd egy sima levélben tájékoztatni a bíróságot erről, és nem kell a kb. 30 oldalas ellenkérelem nyomtatványt 3 példányban kitölteni?
