Kedves Vadvirágocska!
A bírónak, mint hivatalos személynek jogszabály általi kötelezettsége feljelentést tenni, ha bűncselekmény elkövetéséről szerez tudomást, ha ezt elmulasztja, azzal bűncselekményt követ el.
Ezzel nem azt mondom, hogy az eljáró bíró biztos fel fogja jelenteni, hiszen nem látok a fejébe, bár megnyugtatásul közölhetem, Én se tudok olyan esetről, hogy bíró valóban tett feljelentést.
Azonban olyan esetem már volt, hogy a sértődött gyámügyi ügyintéző bűncselekmény gyanújára egyébként valóban utaló - de további általa nem ismert körülmények alapján azonban azt meg nem valósító - tényállás alapján feljelentést tett, igaz a vonatkozó vallomásrészletet ki is színezte egy kicsit, amit anyám nem vett észre, mert nem olvasta el, mit írtak le pontosan, amihez az aláírását adta...
Fontosnak tartom továbbá ismételten rögzíteni, hogy nem az eljárás magánindítványos vagy közvádas, hanem az eljárás tárgyát képező cselekmény tényállása lehet közvádas, azaz közvádra, vagyis ügyész - mint közvádló által - hivatalból üldözendő vagy kizárólag magánindítványra büntetendő, amihez kell ugyebár a sértetti kívánat az elkövetők megbüntetése iránt (ezutóbbi a magánindítvány egészen pontosan).
Sőt van a kettőnek egy szűk metszete is, idetartozik például a becsületsértés hivatalos személy sérelmére, a magánlaksértés, a szexuális abózusok bizonyos köre és az aljas indokból vagy célzattal elkövetett könnyű testi sértés is.
Az Ön(ök) esetében viszont csak és kizárólag közvádra, magánindítványtól nem függő büntetőjogi tényállások gyanúja merül fel az előadottak alapján.
A legmagasabb megítélt sérelemdíj amiről tudok a magyar jogban az 3.000.000Ft volt egy nagyon kirívó esetben, ilyen ügyekben százezres, 200-300.000Ft körüli a rendszerint megítélt sérelemdíjak összege, de a halmozott jogsértésre tekintettel Én 500-600.000Ft körülit sem látok kizártnak.
Ezen felül szóbajöhet az elmaradt munkabér is ugyebár, amit viszont - külön perben, az illetékes törvényszék előtt, ügyvéd útján benyújtott keresettel, amely esetleges perben Önöknek is ügyvédet kell keresni a képviselet ellátására - Önöktől közvetlenül követelhet adott esetben kártérítésként.
A védett tulajdonságok közt az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény 9. §-a jelöli meg a védendő tulajdonságokat, melyek közt szerepel a "politikai vagy egyéb vélemény" (egy konkrét ügyemben ezt el is fogadták annak egyébként), azt alátámasztani szerintem úgy lehet, ha a sérelmet szenvedett fél valószínűsíti, hogy amiatt rekesztették ki.
Ez esetben az ez alapján való diszkrimináció alapján maga az adott személy válik védetté.
A pertárgy értéke kizárólag polgári jogban létező fogalom, amely vagyonjogi perben a mindenkori követelés összegének felel meg, büntetőeljárásokban nincs pertárgyérték, legfeljebb okozott vagyoni hátrány (kár), mint mérlegelési szempont.
A keresetváltoztatás joga a felperest az elsőfokú eljárást lezáró ítélet meghozatala céljából való tárgyalás-berekesztésig szabadon megilleti.
És igen, lehet az szerintem súlyosbító körülmény a sérelemdíj összegénél, hogy megállapítást nyer, hogy a kolléga ugyanazon ténybeli alapon nem csak személyiségi jogsértés, hanem egyben bűncselekmény áldozata is.
A munkáltató a felróható, vétkes kötelezettségszegéssel okozott valamennyi elszenvedett kárát követelheti.
