csalás tartási szerződéssel?


uj_balek # 2007.04.10. 09:26

off. A jelződ nagyobb, de nem biztos, hogy te vagy a nagyobb. világ balekjai egyesüljetek. :)))

balek_a_legnagyobb # 2007.04.10. 09:21

off: udv uj_balek :D

uj_balek # 2007.04.10. 07:38

Nagyon köszönöm (a várt) értékes válaszokat.

Kérdéseim:

A BH1977. 24. szerint: Ha a tartásra jogosult utóbb szociális otthonba kerül, a tartási szerződés már nem tudja betölteni eredeti célját és rendeltetését életjáradéki szerződéssé való átalakítása esetén sem. Ezért a tartási szerződés megszüntetésének van helye [Ptk. 589. § (2) bek.]

Hatályos ez?

Nem jelenti azt, hogy nem köthető tartási szerződés szociális otthonban levő személyre?

A tartás lényegét tekintve oly minimális plussz szolgáltatást tud ajánlani a tartó, hogy az jóerkölcsbe ütköző és/vagy uzsorás szerződésnek tekinthető?

ObudaFan # 2007.04.07. 09:31

Ez nem egészen így van. Ha valaki ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, de a feljelentésében konkrét személyekre vonatkozó hamis adatok szerepelnek, amelyek konkrét személyek bűnösségét alapozzák meg, akkor megvalósul a hamis vád, annak ellenére, hogy formailag ismeretlen tettes ellen tette a feljelentést.

A csalás alapos gyanúja pedig szerintem azért nincs meg, mert egy szociális otthonban élő személy is igényelheti, hogy valamelyes plusz szolgáltatást kapjon annak fejében, hogy az eltartóra ezért ingatlant hagy, tehát érvényesen létrejöhet egy ilyen tartási szerződés. Azt pedig alátámasztani, hogy az eltartottat átverték, nem igazán lehet az eltartott nélkül. Vagyis ha ebben az eltartott nem partner, akkor aligha lesz ebből büntetőeljárás.

santino # 2007.04.07. 08:39

Sziasztok!

Én nem akarok beleszólni a vitába, de úgy gondolom, hogy ez elég lehet ahhoz, hogy a nyomozó hatóság nyomzást indítson csalás alapos gyanúja miatt.

Egyjogász:

Látszik, hogy a büntetőjogban nem vagy otthon, mert ha valaki ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést akkor nem valósítja meg a hamis vád törvényi tényállását. Ha a feljelentő ismeretlen tettes ellen teszi is, a tényeket konkrét személyeket megjelölheti a feljelentésben. Természetesen csak az igazat. Aztán a nyomozó hatóság majd dönt, hogy elrendeli a nyomozást vagy nem.

ObudaFan # 2007.04.04. 16:38

Kedves Főlökött, a lent olvashatóak ahhoz még nem tűnnek elégségesnek, hogy a feljelentőn kívül bárkinek magyarázkodnia kelljen. Itt az a kulcskérdés, hogy az eltartott tudott-e arról, mi történik, márpedig azért aláírt egy okiratot, így azt kell vélelmezni, hogy tudott. Persze, lehetnek ezt megdöntő körülmények, csak a kérdező eddig egy ilyet sem tudott felmutatni.

Főlökött # 2007.04.04. 15:38

Tisztelettel

Megkaptam a levélkét, itt vagyok.

Volt hasonló esetem. Eltartási szerződés, eltartott+pia+gyógyszerezve, így ír alá, irreális szerződést. Alkoholista ügyvéd ellenjegyez.

Bizonyítás könnyű volt, mivel az ügyvéd úr szerződése nem felelt meg a követelményeknek, s így borult az egész, mindenki a másikra mutogatott. Szóval azóta mindenki ül, jól megérdemelten gondolkodva, miért is.

Ebben az esetben tisztázni kellene az alapokat. Kivitték-e a nénit, ki vitte ki az otthonból, tud-e arról, hogy mit írt, írattak vele alá valamit, hol történt az aktus, mikor, ki volt jelen, létezik-e eltartási szerződés egyáltalán.
Szépen egyesével kell a tényállási elemeket felépíteni. Első olvasatra, elég flexibilisnek tűnik az egész. Nagyon sok mindent meg kéne vizsgálni, utána kellene járni.

Feljelentést akárki tehet, nem kell nevesíteni. Feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen, aki tévedésbe ejtette X-et, anyagi haszonszerzés célzatával.

Véleményem szerint kéne a néni írásbeli nyilatkozata, hogy tudta és beleegyezése nélkül nem írt alá, eltartási szerződést, önszántából. Kellene a feljelentés, ismeretlen tettes ellen, tekintettel arra, hogy valaki, valamikor valahol aláíratatott egy ilyen tartalmú papírt X-el, ha egyáltalán X volt az aláíró. Ennyi.
A hatóság pedig nyomozzon. Ellenjegyző ügyvéd magyarázkodjon, s az aktuson résztvevők is magyarázzák meg, mi is történt egyáltalán. Más járható utat nem látok, jelen pillanatban.

----------------------
  • Löki
uj_balek # 2007.04.03. 12:46

Lehet, hogy a pofátlanság túlzottan felháborít, és "vért" akarok látni?
Sajnos (ismerve a delikvenseket) egy polgári pervesztés nem rázná meg őket. A tartási nem jött be, akkor próbálkozzunk életjáradékkal, végrendelettel, stb. Valami csak sikerül. Egy az adott személy ellen elkövetett csinosabb bcs., ha nem is kell ülni miatta, azért visszafogottabbá tudja tenni az embert és megelőzést is szolgálhat a további kisérletek ellen. Tévedek?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 12:12

Tökéletesen egyetértek.

Egyjogász # 2007.04.03. 12:02

Ha valakit megtévesztenek egy szerződés megkötése kapcsán, az nem jelenti automatikusan azt, hogy csalás is történt.

Én alapvetően polgári joggal foglalkozom, így - azt hiszem ezt már valaki írta is - nem szeretem, ha polgári jogi jogvitákat mindenáron büntetőjogi oldalról akarnak megfogni.

Szerintem a hölgy érdekeit is az szolgálná igazán ha valaki (ez egyébként lehet egy általa, vagy hozzátartozója által megbízott ügyvéd is, ha senki nincs, akkor jöhet az ügyészségi keresetindítás) a kérdést polgári jogi oldalról "tenné rendbe", szerintem ezt egyébként egy esetleges büntetőfeljelentés esetén is meg kellene tenni.

Én nem erőltetném ezt a csalás vonalat, valóban, ilyenkor könnyen bele lehet szaladni egy "visszatámadásba" (arra, hogy a feljelentőt becsületsértéssel, rágalmazással, hamis váddal vádolják meg), nem teljesen egyértelmű számomra, hogy Te miért erre hegyezed ki a dolgot.

uj_balek # 2007.04.03. 11:29

Nem szaladhatok bele egy jelentős összegű csalás hamis vádjába?

Egyjogász # 2007.04.03. 11:20

A szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az egész ügyet - a részletes tényállás ismertetésével - bejelentenéd az illetékes ügyészségen.

Az ügyész eldöntheti, hogy az ügyet polgári jogi kérdésnek fogja fel, és ebben az esetben a Pp. 9. §-a alapján a jogai védelmére nem képes idős hölgy érdekében keresetet indíthat a szerződés érvénytelenségének megállapítására,
vagy azt mondja, hogy fennáll a csalás bcs. alapos gyanúja, és ebben az esetben elrendelheti a nyomozás lefolytatást.

uj_balek # 2007.04.03. 11:13

Én azt tudom, hogy a tartási szerződés megkötődött. A pontos körülményeket nem tudom, de szeretném, ha biztosítható lenne az, hogy bárhogy is kötődött, akkor is legyen belőle bcs., ezért mondjuk úgy, hogy gondolat kísérletekkel akarom elemezni a lehetséges körülményeket és azok midegyikét megvizsgálni bcs. szempontból.
Természetesen nagyon örülnék, ha ebben is segítenétek. Nekem az is nagy segítség, ha a hülyeségeimet kimutatjátok, de remélem, hogy nektek is jó "játék" lehet ez a helyzet.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 11:05

Te most tudsz valamit, és a jogérvényesítés lehetősége iránt érdeklődsz, vagy nyomozol?

uj_balek # 2007.04.03. 11:02

Nem könnyű e megtévesztést bizonyítani, pedig gyakorlatilag 100%-ig biztos.
Lehetőségek:

  1. Azzal hitegették, hogy ha megköti a tartási szerződést, akkor kiviszik a szoc. otthonból. Ez nem teljesült, mert maradt ott tovább. Ekkor meglenne a csalás szerintem.
  2. Másra hivatkozva aláíratták vele. Ez húzós, de próbálkozom.

Gondolom , hogy a feleknek az ügyvéd jelentétében kell a szerződést aláírni.
2.1. Ha ez a tartási szerződést hitelesítő ügyvéd jelenlétében a szoc. otthonban történt, (vagy az ügyvéd tud a szoc. otthonról, a gondnokság alá helyezés kezdeményezéséről, ...) akkor az ügyvéd elkövet valami bcs-t?
2.2. Ha ez a tartási szerződést hitelesítő ügyvéd jelenlétében NEM a szoc. otthonban történt (pl. a tartásra kötelezett lakásán) akkor az ügyvéd megtévesztése nem elég a csaláshoz. A btk-ban a csalás leírásából én azt is fel tudom tételezni, hogy nem kell okvetlenül azonosnak lenni a megtévesztettnek és a kárt szenvedettnek?

Szerintem az ügyvéd elemi érdeke az, hogy adott esetben azt mondja, hogy nem tudott semmi olyanról, ami azt valószínűsíti, hogy ő nem szabályszerűen járt el.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 08:02

Ha a szerződésben eltartottként szereplő személyt tévesztik meg - és egyébként hiányzik a szerződéskötési akarata - akkor felmerül a csalás gyanúja. A színlelt szerződés kötését tudtommal akkor sem szokták magánokirat-hamisításként értékelni, ha a szerződést felhasználják, például ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez.

uj_balek # 2007.04.03. 07:39

A szoc. otthonban levő személy tudja, hogy ott van. De azt nem tudja, hogy tartási szerződést kötnek vele. A cselekvőképességes megjegyzés ül a gyakorlatban, de jogi értelemben még nem. (X néni alá kell írni a szoba leltárt, vagy az ügyvédi képviseletre szóló megbízást a gondnoksági perhez, stb.)
A polgárijog eltartási szerződés topic-jában részletesebb információk vannak (tévesen oda tettem fel először, holott bcs. oldala érdekel a dolognak.)

Egyjogász # 2007.04.03. 07:20

Én ezt nem teljesen értem.

A szociális otthonban tartozkódó személy sem tudja, hogy ő szociális otthonban van?
Ha nem, akkor valószínűleg cselekvőképessége sem nagyon lehet.

Ha ezzel tisztában van (azaz tudja, hogy nem szorul más személy tartására), miért köt az ingatlana ellenében tartási szerződést?

Hogyan lehet e vonatkozásban az eltartottat tévedésbe ejteni?

uj_balek # 2007.04.03. 07:13

Szociális otthonban tartózkodó (ingatlannal rendelkező) személyre kötött eltartási szerződés megvalósítja-e a csalást?

Ez hibás okoskodás?
Károkozás: minden esetben az ingatlan értéke.

1. A közreműködő ügyvéd nem tud a leendő tartásra jogosult szociális otthoni tartózkodásáról.
1.1. Tévedésbe ejtve
1.1.1. A közreműködő ügyvéd.
A szerződésre vonatkozó olyan lényeges körülmény elhallgatása ami az ügyvédet arra kényszeríti, hogy érvénytelen szerződést hitelesítsen.
1.1.2. Az ingatlannyilvántartás az érvénytelen szerződéssel.
1.1.3. A tartásra jogosult.
1.2. Jogtalan haszon: az ingatlanok.
2. A közreműködő ügyvéd tud a szociális otthoni tartózkodásról.
2.1. Tévedésbe ejtve
2.1.1. Az ingatlannyilvántartás az érvénytelen szerződéssel.
2.1.2. A tartásra jogosult.
2.2. Jogtalan haszon: Az ügyvéd esetében: az ügyvédi munkadíj. A tartásra kötelezett esetében: az ingatlanok.