jogszabály értelmezés


Kovács_Béla_Sándor # 2009.09.15. 10:40

A Legfőbb Ügyész dönt, anélkül természetesen nem lehet folytatni az eljárást.
Elég nehéz nem észrevenni, hogy olyan bűncslekmény ügyében nyomoznak, amelyet nem magyar állampolgár külföldön követett el.

Nem kérdeznél inkább konkrétan?

sally7 # 2009.09.15. 09:51

Be.188 § (1) f, kapcsolatos kérdéseim: Honnan kell a döntést beszerzni, honnan lehet tudni, hogy ez egyáltalán megvan, lehet-e enélkül folytatni az eljárást? Mi a következménye ha nincs meg és az eljárás tovább folyik mert ezt senki nem vette észre?

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.09. 20:45

Igen, a magyar jogra értettem. Nem nagyon ismerek mást.

ObudaFan # 2009.07.09. 18:45

Legalábbis a magyar jogban, ahol a Jatv. szerint az új szabállyal ellentétes régebbit hatályon kívül kell heyezni. A franciák állítólag nem helyezik hatályon kívül formálisan, így ott ez valódi probléma.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.09. 12:23
  1. A speciális jogszabály elsődleges az általánossal szemben - függetlenül a hatályba lépés idejétől.
  2. A felsőbb szintű jogszabály elsődleges az alsóbb szintűvel szemben.

A gyakorlatban nem túl gyakori, hogy két jogszabály ellentétes rendelkezéseket tartalmazzon, ezért ezeket a jogelveket sem túl sűrűn kell alkalmazni.

Szegednapfény # 2009.07.09. 10:40

Sziasztok !
Jogszabály értelmezési elvi kérdésem lenne. Világos, hogy vertikálisan a magasabb szintű érvényteleníti az alacsonyabbat; horizontálisan azonos szinten a későbbi lerontja a korábbit; horizontálisan a speciális érvényteleníti az általánost.

  1. De - ha azonos szinten vannak - egy korábbi speciális rendelet irányadó egy későbbi általános rendelettel szemben, vagy fordítva?
  2. De - ha nem azonos szinten vannak - egy későbbi speciális kormány rendelet leronthatja-e a korábbi általános törvényt ?
Dr.Attika # 2007.10.12. 18:07
csabacsaba # 2007.10.12. 17:57

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy ha 2005.májusban első fokon kaptam 1 év 6 hónap börtönbüntetést, de ezt 2006.májusban másod fokon felfüggesztették 3 év próbaidőre. Akkor most a próbaidő mikor jár le? 2008 májusban vagy 2009 májusban?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.09.13. 07:43

Nem biztos, hogy ez a Büntetőjog rovatban van a legjobb helyen.
Az én jogérzékem azt mondja, hogy a családba történő visszahelyezéskore nem szabad mereven ragaszkodni ezekhez az előírásokhoz. Másképpen: nem lehet akadálya a visszahelyezésnek olyan hiányosság, amely nem szolgálhat alapul a családból történő kiemeléshez.

edison # 2007.09.13. 06:01

Tisztelt Szakértők!

A kérdésem a családjog,gyermekvédelemre irányul.
Azáltal,hogy a gyermekvédelmi rendszerben a paragrafusok értemezése megoszlik a kérdésem a következő lenne.
Átmeneti nevelés megszüntetése,gyermek családba történő visszahelyezésének feltétele lehet-e az,hogy a lakás négyzetmétere "nem felel"meg az előírtaknak.
Hogy érthető legyen.Vannak aki azt mondják,hogy a gyermek
gondozási helyénél figyelembe kell venni a szükséges alapterületet.Ezt vannak akik a hazaadásra értemezik és vannak akik arra,hogy amikor szakellátásba helyezik a gyermeket akkor kell figyelni "csak" arra,hogy biztosítva legyen a gyermek megfelelő 4-5 nm terület/fő a gondozási helyén.Nem tudom érthetőbben megfogalmazni mert nem értek hozzá.Még valami lenne.Kérelem benyújtásától /átm.nev.megszünt./számítva mennyi a határidő az "elbírálásig"Ugyanis a kisunokám ügye 3/4 éve folyik.
Köszönöm a segítségüket
Tisztelettel

Dr.Attika # 2007.05.27. 15:15

Meg fogsz lepődni Béla! Mostmár követi. Egyébként kommentárt alaphelyzetben csak ún. "örökérvényű" normák esetében célszerű figyelembe venni.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.27. 09:30

A kommentár jellemzően a norma első elfogadásakor készül, és aztán nem követi az esetleges módosításokat. Másrészt nem láttam én azt a kommentárt, csak annyit, hogy szerinted mit ír. A te értelmezéseiddel szemben pedig vannak fenntartásaim.

(A jogszabályok szövegezésének manapság, sajnos, általában nem a kommentárokat író jogtudósok a részesei, hanem gyakorlatlan, nemegyszer az egyetemi előadókból közvetlenül a minisztériumba került ifjú kollégák.

De azt hiszem, eltértünk a témától.)

hihetetlen # 2007.05.27. 08:02

Ezek szerint nem olvastad el, amit írtam. A jogtár magyarázó szövege / amit gondolom nem akárkik írtak / a megtévesztést a döntéskor érti és a később bekövetkező változtatás már nem büntethető. Ezek a jogászok gondolom a törvény szövegezésének is részesei és nem jogalkalmazók, akik azt is belebeszélik amit a jogszabály nem tartalmaz. Gondolom cél az ií, hogy ha szegény nyomozók már annyit "dolgoztak" az ügyen, akkor már valamilyen bűntetést illik kiszabni.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.24. 13:30

Ami azt illeti, eléggé egységesen értelmeztük. Ha jól figyeltem, akkor az ügyben eljárt bíróságok is.

hihetetlen # 2007.05.24. 13:19

Köszönöm szépen a válaszadásokat. Azért nekem az nagyon furcsa, hogy egy két soros jogszabály értelmezése, még a jogban jártasoknak is problémás. Akkor a cselekmény megítélése mennyire szubjektív dolog. Lehet Nektek ez természetes mert ebbe szoktatok bele, de a jogban járatlannak ez nagyon szokatlan.
16 évig köztisztviselő voltam, előtte és utána is kellett jogszabályt értelmezni, ezek szerint erre egy magamfajta ember képtelen. Az lenne a kérdése, hogy ez jelentheti a jogbiztonságot?

the big cat # 2007.05.23. 18:00

Attól tartok, hogy a döntéshozó alatt itt az adott folyamatbeli cselekményről döntést hozót kell érteni, tehát ha a folyósítás feltételeiben történt pl. a megtévesztés, és ezt a folyósító ellenőrizte, akkroa bűncselekmény megvalósult...szerintem.

hihetetlen # 2007.05.23. 17:15

Maga a jogszabály az nem a döntésthozó megtévesztését és a megszerzést szankcionálja?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.23. 17:13

A magyarázat nem bír jogi kötőerővel.

hihetetlen # 2007.05.23. 17:02

1998-ban érvényes jogszabály szövege: Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt meg téveszti, és ezáltal maga vagy más részére jugtalanul szerzi meg az állam által biztosított előnyt, b....
Vagy 2-3 évvel később változott a jogszabály, hogy a felhasználás és az elszámolást is bele foglalták. A jogszabály magyarázat is azt mondja, hogy a "megtévesztésnek" a döntéskor kell fennállnia.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.23. 16:39

Nem kell külön szólnia róla. A "jogosulatlan előny megszerzése" magában foglalja azt is, ha attól lesz jogosulatlan, hogy nem rendeltetésszerűen használod fel.
A folyósító szerv, ha dönthet a folyósításról,akkor e tekintetben döntéshozó.

Egyébként honnan tudhatnám én azt, hogy te kit, milyen szervet tévesztettél meg?

hihetetlen # 2007.05.23. 16:21

A jogszabály a "döntéshozó" megtévesztését jelöli meg és a folyósító szerv nem az, nem döntéshozó, Szerintem a köznyelvben ez egyértemű.

hihetetlen # 2007.05.23. 16:18

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Az először megbizott ügyvédem is így tett észrevételt, nyilatkozatott, mint Te, hogy nem néz utána, akkor a jogszabály mit szankcionált. A visszafizetésről a jogszabály 1998-ban nem szól.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.22. 17:49

Hihetetlen tévedését az okozza, hogy úgy értelmezi a vonatkozó Btk. tényállást, hogy csak az követheti el, aki a döntés meghozatala előtt téveszti meg a döntésre jogosultat. Holott nincs ok az ilyen leszűkítő értelmezésre, a megtévesztés történhet a döntés után, például a folyósítás érdekében vagy a visszafizetési kötelezettség elleplezése céljából is.

Traffic # 2007.05.22. 14:37

Hihetetlen!

Igazad van, a BH-t nem néztem meg, hogy pontosan mit tartalmaz. Az ügyedben nem tudok tanácsot adni, csupán egy jogtár van előttem, abban kerestem meg az 1998-ban hatályban lévő Btk.-t és találtam ezt a BH-t.

hihetetlen # 2007.05.22. 09:24

Kedves Traffic!

Az általad említett jogszabály szerintem a lakáscélú támogatást szabályozza és nem az állami cél, vagy címzett támogatásokat.
[Btk. 288. §, 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (2) bek. c) pont].