tévedés, sértett beleegyezése

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
_Wasp_ # 2007.07.18. 18:16

A sértett soha nem a bűncselekmény tárgya.
Passzív alanya inkább. (ha rá nézve követték el.)

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.18. 10:19

mondjuk én még nem, bár főleg kirendeléseket viszek, egy lopásnál, meg testi sértésnél nem voltak ilyen finomságok. Csak kicsit meglepő volt, hogy előbb csalás, aztán csalás kisérletet mondott az ügyész a vádbeszédben a vége meg felbútóként elkövetett hűtlen kezelés lett. Ebből is tanulok :-)

giuseppex # 2007.07.18. 10:02

A biróság a vádtól eltérően sokkal gyakrabban minősiti a bűncselekményt, mint ahogy azt gondolnánk. Példa erre, hogy te megkérdezted, hogy lehet-e ilyen. Én sok ilyennel találkoztam.

Üdv.: József

giuseppex # 2007.07.18. 09:45

Mindjárt végigolvasom az egészet, csak egy érdekes (jogi) példa a személyi (tárgyi) tévedésről. Ugyanis a bcs. alanya a tettes, a tárgya meg a sértett.

Alszik feleség, a férj tetteti. A feleség álmában 21.20-kor unfarktust kap és meghal. A férj felkel 21.29-kor és "álmában" leszúrja a feleségét , aki ebbe belehalt volna, de mivel halott, még egyszer nem halhat meg.

Az orvosszakértői vélemény megállapitja a valós tényeket, és ezek után nem indul el az eljárás, vagy megszűnik, mert a cselekmény nem bűncselekmény.

ObudaFan # 2007.07.15. 09:46

Akkor természetesen a vádbeli minősítéstől el is térhet, csak a tényállástól nem.

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.14. 14:30

figyelmeztetett, ezzel nem volt probléma

ObudaFan # 2007.07.14. 11:00

Dallos v. Magyarország ügye Európai Emberi Jogi Bíróság: a bíróság nem teheti meg, hogy úgy minősítse a vádtól eltérően a bűncselekményt, hogy az ítélethirdetés előtt a védelmet erre nem figyelmezteti, hogy a védelem erre reagálni tudjon.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.14. 04:45

Igen, megteheti.

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.13. 21:39

tényleg a bíróság megteheti, hogy a vádtól eltérően minőíti a cselekményt és olyan bcs. elkövetésében állapítja meg a bűnösséget, amelyben nem volt nyomozás, nem folytattak le bizonyítást? Jelen esetben csalás helyett hűtlen kezelés? Ráadásul a "sértett" engedélye itt tényleg megvolt, és sértettként nem is szerepelt az eljárásban?

ObudaFan # 2007.07.13. 18:01

Kis adalék:

BH2001. 56
Sem a hűtlen kezelést, sem egyéb vagyon elleni bűncselekményt nem valósít meg a telefonközpont kezelője, aki a beosztásának felhasználásával, hosszabb időn át, rendszeresen távolsági magánbeszélgetéseket folytat, és ezáltal az őt alkalmazó szervet terhelő többletköltséget okoz;
a telefonközpont kezelője ugyanis a rá bízott berendezést pusztán technikailag működteti, és azzal mint vagyontárggyal kapcsolatban - a hűtlen kezelés megállapítása szempontjából - vagyonkezelői megbízatása vagy ezzel kapcsolatos kötelezettsége nincs, így nem lehet az említett bűncselekmény elkövetője [Btk. 319. § (1) bek., (3) bek. a) pont, Ptk. 474. § (1) bek.].
A megyei bíróság az 1997. május 8. napján kelt végzésével megállapította, hogy a vádlott a folytatólagosan elkövetett, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét követte el, ezért a vádlottat 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott 1987 óta áll telefonközpont-kezelői beosztásban a városi önkormányzat városgondnokságának alkalmazásában. A telefonközponthoz két olyan mellékvonal is tartozik, amelyeken vidékre - akár külföldre is - lehet telefonálni. A vádlott ezeken a vonalakon 1995. június 1. és 1996. április 30. napja közötti időben rokonaival és ismerőseivel rendszeresen folytatott távolsági magánbeszélgetést. Ezek 330 000 forint értékben kerültek számlázásra, amit a városgondnokság fizetett ki.
Az ügyész a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében és súlyosításért jelentett be fellebbezést; a vádlott a tárgyaláson tudomásul vette a végzést.
A legfőbb ügyész az elsőfokú végzés megváltoztatását és a vádlottnak bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A másodfokú eljárásban irányadó tényállás alapján a megyei bíróság tévesen következtetett a vádlott bűnösségére, amikor azt állapította meg, hogy megvalósultak a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hűtlen kezelés törvényi tényállási elemei. Az elsőfokú bíróság e körben elsősorban arra hivatkozott, hogy vagyonkezelői megbízás adására munkaviszony keretei között is sor kerülhet, és a vádlottnak a telefonkezelői kinevezése magában foglal, felölel ilyen megbízást. Azáltal pedig, hogy a szóban forgó magánbeszélgetéseket folytatta, a sértett vagyonában mintegy 330 000 forintnak megfelelő vagyoni hátrányt okozott. Ez az álláspont téves. A hűtlen kezelés a vagyonkezelői megbízással való - az idegen vagyonban vagyoni hátrányt okozó - olyan visszaélés, amelynek elkövetési magatartása magából a vagyonkezelői megbízásból folyó kötelességeknek a megszegése.
A Legfelsőbb Bíróság csak részben értett egyet a legfőbb ügyésznek azzal az érvelésével, hogy az adott esetben egyáltalán dologról, ezen túlmenően vagyonról nincs is szó. Maga a telefonvonal, tehát a szolgáltatás, és ennek függvényében a szolgáltatás ellenértéke valóban nem tekinthető vagyonnak. A Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése, valamint a Btk. 333. §-ának 1. pontja határozza meg a dolog fogalmát. Ezek egybevetéséből nyilvánvaló, hogy sem a telefonvonal, sem az említett szolgáltatás büntetőjogi szempontból nem vagyon. Ugyanakkor a vádlott által működtetett telefonközpont - ami a technikai berendezések, tárgyak összessége - már dolognak és mint ilyen, vagyonnak tekinthető, és elvileg a kifejezetten erre irányuló vagyonkezelői megbízás megszegése esetén megvalósulhat a szóban forgó bűncselekmény.
A vagyonkezelői megbízás, illetőleg ezen belül a kezelés fogalma igényel általában - de a konkrét esettel kapcsolatban is -, megfelelő értelmezést. A vagyonkezelői megbízás a Ptk. XL. fejezetében szabályozott kötelmi jogviszonyt hoz létre a tulajdonos és a vagyonkezelő között. A Ptk. 474. §-ának (1) bekezdése szerint a megbízás nyilvánvalóan bizonyos vagyonnal vagy vagyontárgyakkal kapcsolatos teendők ellátásában merül ki. A megbízásnak felismerhetően a rá bízott vagyon kezelésére kell kiterjednie, mivel az itt értékelhető kötelességszegés csakis a vagyon kezelésével kapcsolatosan valósulhat meg. A megbízás tehát nem azonos a puszta rábízással. Az előbbi tartalmilag többet jelent, mivel annak, aki vagyonkezelői megbízást kapott a rá bízott vagyonnal kapcsolatban, bizonyos intézkedési, önálló rendelkezési jogköre is van. Vagyonkezelői megbízást létesíthet jogi norma, eseti megbízás, szóbeli utasítás, munkaviszony keretei között bizonyos munkajogi aktus, ami lehet munkaköri leírás, kollektív szerződés, hivatali, vállalati ügyrend, szabályzat stb. Annak azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a megbízottnak - az esetleges elkövetőnek - a vagyonnal kapcsolatosan milyen kezelési kötelezettségei, teendői vannak. A kezelés sokrétű tevékenység. Általában ilyennek tekinthető az, amely a vagyon rendeltetésszerű felhasználását, állagának megóvását, esetleg gyarapítását szolgálja. Kiterjed a kárveszély elhárítására és az olyan személyek ellenőrzésére is, akikre a vagyontárgyakkal kapcsolatban bármiféle kötelezettség hárul.
Az adott ügyben a megyei bíróság a vagyonkezelői megbízás fogalmát tévesen értelmezte. A telefonközpont kezelője pusztán technikailag működteti a rá bízott berendezést, és azzal mint vagyontárggyal kapcsolatban kezelői jogai, kötelezettségei vagy egyéb teendői nincsenek. Bár az eddig kifejtettek lényegét nem érinti, de az iratokból megállapíthatóan az adott időszakban a vádlottnak még munkaköri leírása sem volt, és a feladatait illetően sem szóban, sem írásban semmiféle konkrét utasítást nem kapott. Törvényi tényállási elem hiányában tehát nem állapítható meg, hogy a vádlott ezt a bűncselekményt elkövette, mivel kifejezett felismerhető vagyonkezelői megbízása nem volt.
Helyes a legfőbb ügyészi érvelés a tekintetben is, hogy az adott esetben más vagyon elleni bűncselekmény sem valósult meg. Eltulajdonítás, illetve tulajdonoskénti rendelkezés hiányában a lopás és sikkasztás megállapítása szóba sem kerülhet, és a csalás törvényi tényállási elemei sem valósultak meg.
A munkáltatónak - miután a beszélgetések díját kifizette - nyilvánvalóan megtérítési igénye keletkezett a vádlottal szemben, ami a polgári jog szabályai szerint érvényesíthető.
Általánosságban mondható, hogy a különböző megtérítési, kártérítési igények túlnyomó többsége kívül marad a büntetőjogi megítélés körén. Amint arra az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott, a büntetőjogi szankció mint utolsó lehetőség (ultima ratio) a károkozások szűkebb körére terjed ki, nevezetesen azokra, amelyek elérik a büntetőjogi üldözéshez megkívánt veszélyesség szintjét.
A fentiekből tehát az állapítható meg, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését megváltoztatta, és a vádlottat a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette. (Legf. Bír. Bf. III. 1556/1998. sz.)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.13. 16:38

A mindenit! Cifra ügy. :)

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.13. 14:50

na a vádiratban csalás van mégis. A vége hűtlen kezelés felbújtóként

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.13. 06:32

Az gond. Mindenesetre pénzbüntetésnél súlyosabb aligha lesz. Ha ez vigasz.

(Ismerek egy ügyet a 70-es évekből, amikor is valakit felfüggesztettre ítéltek, mert a házipénztárból 48 órára bón melett kölcsönt adott egy munkatársnak. Az ügyész fellebbezett enyhítésért - hiába.)

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.12. 21:29

ő is megvan, nem csak emiatt, a mi emberünk csak IV rendű. Hát a volt főnök szerint nem adott engedélyt.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.12. 21:26

És a volt munkahelyi vezetőt nem vádolták meg? Nem tudta a terhelt bizonyítani, hogy tőle kapott engedélyt?

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.12. 21:23

igazad van, sikkasztás

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.12. 21:22

Szvsz nem a sértett személyében tévedett, hanem magában a bűncselekményben. Hiszen okkal gondolhatta, hogy amit csinál, az jogszerű, hiszen a munkáltatója engedélyével tette. Olyan tény - így pl. hogy a számlát az önkormányzat fizeti - miatt, amelyről nem volt tudomása, nem büntethető.

De ne haragudj meg érte, nekem ez továbbra is gyanús. Miért csalás ez? Nem inkább sikkasztás, ha már...

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.12. 21:18

ja hát az önkormányzatot tévesztette meg vhogy... :-) Röhej az egész, ráadásul kb 60e Ft a számla

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.12. 21:17

holnap lesz a remélhetőleg utolsó tárgyalás :-) csak pár éve megy...
A volt "céges" telefonját használta munkaviszonyának megszűnése után.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.12. 21:10

Hogy lehetne csalás más telefonjának a használata? Kit és hogyan tévesztett meg a terhelt?

Apropó: vádolnak? Ezzel a tényállással az ügyészség vádat emelt?

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.07.12. 21:06

na nem voltam netközelben.
A tényállás: jogtalan telefonhasználat miatt csalással vádolnak valakit, aki szerint a volt főnöke beleegyezett a használatába. Azt hiszi, hogy az a szervezet, ahol dolgozott lenne a sértettje a csalásnak, mert a telefonhasználattal neki okoz kárt (mert a cég fizeti a számlát). Közben kiderül, hogy mondjuk ez egy önkormányzati fenntartású szervezet, és végeredményben az önkormányzatnak okoz kárt, mert az önkormányzat fizeti a telefonszámlát, és mint sértett nem egyezett bele a telefonhasználatba. Remélem némileg konkrétabb.

dzsilav # 2007.07.12. 13:18

Kedves Csaba!
A személyben való tévedés esetén az elkövető eleve másra irányítja a cselekményét, mint akire vagy amire akarta.

Aztán létezik olyan eset is, amikor az elkövető
arra irányítja a cselekményét, akire akarta, de céltévesztés folytán az máson realizálódik. Iskolapélda erre ha célzott lövést adok le X-re de Y-t találom el. :-D

De a legérdekesebb számomra a dolus generalis. Eltemeted a föld alá a halottnak vélt áldozatodat- aki még él! :D- és a halált a föld alá való temetés során fulladás okozza.

Olyan morbid ez a büntető! Legalábbis az iskolapadból nézve. Szóval ezek a tévedés esetei. Érdekes... Imádom ezt a jogot.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.12. 11:03

Mondtam: nem a haragosodat ütöd le, hanem valami véletlen arrajárót. És nem igaz, hogy ez felment a bűncselekmény alól.

dr Zákányi Csaba # 2007.07.12. 11:01

Egyáltalán, mi a "sértett személyében való tévedés"?

ObudaFan # 2007.07.11. 19:05

Ha a sértett beleegyezése miatt a cselekmény nem lett volna társadalomra veszélyes (pl. egy tettleges becsületsértésbe beleegyezett volna az , akinek a sértettnek kellett volna lenni), akkor csak akkor büntethető a terhelt, ha van az adott bűncselekménynek gondatlan változata, és a tévedésért gondatlanság terheli.

  • 1
  • 2