ObudaFan
2008.02.20. 19:07
Ez így önmagában viszont egy perújításhoz nagyon kevés lesz.
Vagyonelkobzás vs. fizetési meghagyás
- 1
- 2
kolofa
#
2008.02.20. 08:09
Köszönöm a választ!
Tudom, hogy a kirendelt ügyvéd is "normális" ügyvéd,de az enyém nem normálisan állt hozzá az biztos.
Annak idején amikor első fokon elítéltek és a vagyonelkobzást is elrendelték, azt mondta ne fellebbezzünk ,minden oké örüljek, hogy nem kaptam letöltendőt, az én ügyem itt véget ért. Egy szóval sem említtette, hogy a sértettek a későbbiekben bejelentkezhetnek polgár jogi igénnyel, én meg a joghoz semmit sem értettem. Szóval így jártam. Ha ezt tudom fellebbezek.
Bár én még mindig úgy gondolom, hogy alkotmányellenes egy emberről 2 bőrt lehúzni,de ez már egy másik történet.
Dr.Attika
#
2008.02.20. 07:49
A kirendelt ügyvéd is normális ügyvéd. A kirendelést nem kérik az ügyvédek, hanem a szó értelméből is következően valamely hatóság kötelezi az ügy ellátására. Az más kérdés, hogy az ügyellátás szinvonalát illetően lehet különbség, ami nem feltétlenül az ügyvéden múlik.
Ha nincs pénze normális ügyvédre, akkor valóban csak a "nem normális" ügyvéd közreműködésére számíthat.
Egyébként ez "ügyvédkényszeres" ügy. Önállóan beadhatja az indítványt, de érdemben csak akkor tárgyalják, ha vagyígy-vagyúgy jogi képviselővel rendelkezik.
kolofa
#
2008.02.20. 07:37
Értem, köszönöm. Még egy kérdés:
A büntetőeljárás során ügyvéd részvétele kötelező volt (1-5 év), kérdésem az, hogy a perújrafelvételt be adhatom -e én egyedül,vagy megbízott ügyvédnek kell beadni, ill ha elfogadják a perújrafelvételt, akkor ismét kell -e ügyvéd?
Normális ügyvédre nincs pénzem, kirendelt meg semmit sem ér.
ObudaFan
#
2008.02.19. 19:43
Csak akkor, ha emellett vagyonelkobzásnak nincs helye. Az meg nem valószínű.
kolofa
#
2008.02.19. 07:48
És ha olyan tények merültek fel amely alapján a bűnösség továbbra is megállapítható, de jóval enyhébb büntetést kell alkalmazni, akkor eltörölhető a vagyonelkobzás?
ObudaFan
#
2008.02.18. 20:21
Attól még lehetne, csak éppen az elkobzás és a vagyonelkobzás azok intézkedések, és azoknál a Be. 408. § (1) a) 1.) nem ad lehetőséget perújításra, ha csak az a kérdés, hogy az elkobzás, vagyonelkobzás elrendelhető-e. Persze, ha egyébként is a vádlottat fel kellett volna menteni, akkor lehet erre perújítani, és természetesen ebben az esetben az elkobzás, vagyonelkobzás is hatálytalanítható.
_Wasp_
#
2008.02.18. 13:38
408. § (1) A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha
- az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
- a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni,
- a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;
- a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak, vagy a terheltet nem a valódi nevén ítélték el;
- az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;
- az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
- az alapügyben az ítéletet a XXV. Fejezet alapján a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták,
- a köztársasági elnök a terhelttel szemben indult büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetéséről határozott.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
- a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és
- e bűncselekmény a bíróság határozatát befolyásolta.
(3) A perújításnak nem akadálya, ha a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt a felelősségre vonás büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok miatt maradt el.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új bizonyítéknak kell tekinteni az olyan személy tanúvallomását is, aki az alapügyben a mentességi jogával élve a vallomástételt megtagadta.
(5) Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye. A perújítást nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, a terhelt javára szóló perújítást pedig az sem, hogy a terhelt büntethetősége megszűnt.
(6) E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt a bíróság eljárást megszüntető vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzése ellen terjesztették elő.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
_Wasp_
#
2008.02.18. 13:32
novum esetén miért ne?
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
kolofa
#
2008.02.18. 13:24
Ha egy büntetőügyben első fokon született jogerős ítélet, akkor is adhatok be perújítási kérelmet? Tehát annak idején az első fokú ítélet után nem fellebbeztem, így jogerőre emelkedett.
kolofa
#
2008.01.28. 12:45
Köszönöm szépen!
Egyjogász
#
2008.01.28. 12:24
32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről
- § (1) A rendelet rendelkezéseit a polgári eljárásban a pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítása során kell alkalmazni.
- § (1) A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet
- a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
- a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
együttes összegének megfizetésére.
(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles.
3. § (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.
(2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege
- 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
- 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
- 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.
(3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.
(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.
(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.
4. § (1) A fél kérheti, hogy az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítsa meg. A bíróság szükség esetén kötelezi az ügyvédet a kimutatásban szereplő kiadások igazolására.
(2) Ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi, vagy nem igazolja, a bíróság a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott készkiadások megállapítását mellőzi.
4/A. § (1) Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell - a külön jogszabály rendelkezései szerint - felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.
(2) Az ügyvédnek a 3. § szerinti díj megállapítására vonatkozó indítványa megtételekor arról is nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles-e.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002. (III. 30.) IM rendelet hatályát veszti.
kolofa
#
2008.01.28. 11:53
Igen, ezt gondoltam, hogy perveszteség esetén kell csak fizetnem.
A kérdésem leginkább arra vonatkozik, hogy a felperes ügyvédje egy A4-es oldalt teleirt költségekkel,amit semmilyen bizonylat nem támaszt alá.
Ezt nekem szó nélkül ki kell fizetnem?
Mi van akkor ha ezek az utazások meg sem történtek, ha nem küldött az ügyfelének semmilyen e-mailt, ha ezek a költségek fiktívek?
Az adatok valódiságát senki sem ellenőrzi?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.01.28. 11:11
Nem kell neki fizetned. Most. Majd akkor kell, ha elvesztetted a pert, és a bíróság kötelez a felperes perköltségeinek megtérítésére. Ami azért borítékolható.
Nincs akadálya, hogy magad is ügyvédet bízz meg, csakhogy megélni ő fog belőle, nem te. Ugyanis az ő munkadíját, költségeit már eleve te fizeted.
kolofa
#
2008.01.28. 10:21
Sziasztok!
Meg van -e határozva valahol ,hogy egy polgári eljárásban az ügyvéd maximum milyen költségeket számolhat -e el magának, illetve ezeket hogyan tudja igazolni?
A felperes ügyvédje jelezte, hogy nem tud ott lenni a tárgyaláson,de már kb . 50 000 Ft költsége van,amit szeretne ha megtérítenék.
A mellékelt táblázatból kiderült, hogy 3 szor utazott az ügyemben a felpereshez ezek benzinköltsége alkalmanként kb 4000 ft ill 3 e-mailt is küldött a felperesnek az ügyemben ,e-mailenként 200 Ft -ért stb.. illetve vannak még egyéb tételek is,de ezek verték ki leginkább a biztosítékot nálam.
Pl az utazásokat nem kell neki menetlevéllel igazolni,ill ha valóban 3 szor utazott a felpereshez,mi a garancia arra, hogy mind a 3-szor az én ügyemben járt el? ilyen alapon én is fogadhatok ügyvédet aztán napont 3 szor szaladgálunk egymáshoz,amiből már egész jól megélnénk.
Egy e-mail 200 ft?? Nekem a net átalánydíjas! Hol az az e-mail én is küldhetek egy nap 500 e-mailt, mindet számoljam el?
Bocs a felháborodásért ,de ha ez a per elhúzódik még 2-3 évig,akkor ennek az embernek lesz vagy 500 000 ft költsége. Én meg nem azért dolgozok ,hogy ingyenélőkre keressek. ha nem tudja igazolni ezen költségek valódíságát,akkor feljelenthetem-e?
ObudaFan
#
2008.01.19. 12:51
6 hónapnál hosszabb részletfizetést viszont nem fogsz kapni szerintem.
bimba
#
2008.01.19. 11:44
De gondolom csak érvényes bírói ítélettel lehet vagy nem?Egy cetlit írtunk a tanuk hamisak.6 hónap alatt tuti hogy nem tudom kifizetni ha meggebedek sem,másrészt én nem tehetek arról hogy a nagy üzletelésünk nem hozott hasznot eddig.A papír igazolja hogy közös üzleti vállalkozás lett volna ami sajnos nem jött össze eddig.Valami nem kerek a dologban mert már rég rommá perelt volna az illető,eddig csak felszólított és értekeztünk telefonon.Egy másik topikba megírom a problémát majd,mert én sem látok ezzel kapcsolatban tisztán.
ObudaFan
#
2008.01.19. 09:51
bimba!
Ekkora tartozás esetén már simán ráteszik az ingatlanra. 6 hónapi részletfizetésre van esélyed.
ObudaFan
#
2008.01.19. 09:50
elev!
Megkérdezheted, de ha személyesen adta be, akkor felesleges, mert a részedre kézbesített példányon az érkeztető bélyegző is ezt a dátumot mutatja.
bimba
#
2008.01.18. 21:20
Én kérhetem -e a bíróságot hogy részletben fizethessek??
bimba
#
2008.01.18. 21:19
Egymilliós tartozás esetében ráterhelheti a bíróság a lakóingatlanra a dolgot addig míg ki nem fizetődik a tartozás vagy csak simán levonatja ha van miből?(gyerektartás,fizetés)
bimba
#
2008.01.18. 21:17
Nekem is van tartozásom egy ismerősöm felé önhibámon kívül mivel lett volna egy közös üzletelésünk ami nem úgy alakult ahogy kellett volna.Biztos hogy perelni fog előbb utóbb de én nem tudok fizetni mivel tényleg nincs egy vasam sem.-a bíróság dönthet e úgy hogy részletekben fizessem ki a tartozást?Mi van ha nincs ingatlan sem más amire terheljen addig is,akkor is megítélheti a részletekben való megfizetést.?Bankhitelt akartam felvenni de azt sem kapok.Milyen ítélet várható?Mik a variációk ilyen esetben?
bimba
#
2008.01.18. 21:10
Viccet félretéve.Engem is érdekelne hogy tudja valaki igazolni (amit a végrehajtó is elfogad) hogy a lakásban lévő ingóságok nem az ő tulajdonát képezik?Egyáltalán ha nincs oda bejelentkezve akkor a végrehajtó sem oda fog menni nem?
bimba
#
2008.01.18. 21:08
Jelentkezz ki a lakásból és legyél papíron hajléktalan és a békávét is ingyen használhatod és az orvosi ellátást is.)
elev
#
2008.01.18. 18:35
A bíróság fizetési meghagyást küldött parkolási ügyben. Az ügy szempontjából jelentős körülmény, hogy az ügyvédi iroda mikor adta be a kérelmét a bíróságra. Ennek az elévülés szempontjából van jelentősége. A kérdés: megkérdezhetem-e a bíróságon, hogy az ügyvédi iroda mikor adta be a kérelmet?
- 1
- 2
