Kovács_Béla_Sándor
2008.03.07. 21:01
„Sokan arra szavaztak, hogy ez a négy eset zsarolás. ”
Sokan? Hol?
Zsarolás - e?
alfaomega
#
2008.03.07. 20:40
Üdvözlök minednkit,
késve válaszolok, minthogy egyáltalán nem volt időm foglalkozni a fórummal. Sokak szerintem felületesen olvasták el, amit írtam, kérem, hogy ők picit figyelmesebben olvassák.
Érdekes válaszok születtek, de szerintem sokan voltak, aki féreértették. Már azt is, hogy a dolog nem gyakorlati szinten érdekel, tehát az "elásnak, megölnek" és hasonló problémák nem foglalkoztatnak, minthogy ismétlem, NEM ÓHAJTOK SENKIHEZ SEM BEÁLLÍTANI ezekkel az elképzelésekkel. Kérdéseim merőben elméletiek. Ismétlem, merőben elméleti kérdések. A dolog jogi megítélése érdekel, ami esetleg nüansznyi különbségekben rejlik.
Sokan arra szavaztak, hogy ez a négy eset zsarolás. Ezt azzal indokolták, hogy hátrányba taszítom az említett felet, mivel ...
- amit nyilvánosságra hozok, terhelő a vállalatra nézve,
- a) azért fogadok el pénzt egy vállalattól, hogy MÉGCSAK ELŐ SE ÁLLJAK egy korrekt üzleti ajánlat keretében a fogyasztók felé az övéknél olcsóbb, ugyanolyan minőségű áruval/szolgáltatással,
- b) előbb előállok a szolgáltatással/áruval, hogy az eddig nagy profitot realizáló vállalatok belássák, hogy piaci helyzetük közel sem olyan biztos, mint hiszik, majd utána állok elő feléjük azzal, hogy inkább fizessenek nekem azért, hogy el se kezdjem a szolgáltatást, és ők továbbra is zsebelhessék a nagy profitot.
- c) nem azt mondtam, hogy a piacon jelenlévő, nagy profittal dolgozó vállalatoknak negatív kampányt csapok, rágalmazom őket, üzleti titkaikat teregetem ki, pusztán annyit, hogy leendő vásárlóit informálom arról, hogy ugyanezek a szolgáltatások/áruk elérhetőek különösebb nehézség nélkül bizonyos más helyeken.
Álláspontom szerint ezek közül az első, a bébiételes dolog büntetendő. Nem akkor, ha pénzt fogadok el a hallgatásomért. Akkor büntetendő, ha a dolog tudomásomra jut, és MÉGSEM hozom nyilvánosságra. Hiszen olyan dologról van tudomásom, ami nagyon sok ember egészségét károsítja, de én hallgattam róla. Haszonszerzés végett.
A 2. a, b, esetek szerintem egyik sem zsarolás, hiszen semmilyen jogtalan hátrányba nem kerülne a többi vállalat attól, ha én is nyújtanám a szolgáltatást/terméket. Pusztán versenybe kerülnének, ami esetleg csúnyán megnyirbálná hasznukat.
Dzsémszbondtól kérdezném: a vesztegetés miylen úton jöhet itt szóba?
Főlökött
#
2008.03.02. 16:56
Tisztelettel
Én inkább a gyakorlat híve vagyok, nem az elméletek kreálásáé. Míg tehetem.....
Öregségemre, majd elméleti síkon csinálok 1-2 dolgot:)))), amit nem kívánok részletezni, de amíg megy a szekér, legyünk gyakorlatiasak..... NEM ?????
Elmélet oly száraz, semmi tapasztalat, ráható erő, értelem, érzelem, kisugárzás......stb. sorolhatnám.
---------------- Lökedelem
monalisa1
#
2008.02.29. 19:53
Pedig vannak itt esetenként beírók akik "elvi síkon" akarják hajtani az eszméjük futtatását...
Főlökött
#
2008.02.29. 17:05
Tisztelettel
Véleményem szerint, ha túléli a kuncsaft a másnapot, az 1-eset az, de : Politika - helyzet - érintett személyek, azok beosztása, ismeretsége, pozíciója függvénye, az igazságszolgáltatás útvesztőjében.
Többet nem kívánok nyilatkozni, csak a jogi képviselőm jelenlétében :))))))))))))))
Annyi mindenről van tudomásom, bizonyítékom, ha azt tudnák, plénum-média elé tárnám, a temetésemet is megszervezhetném, ennyi erővel, a mai világban. A költségeket is én állhatnám......
Imádom kedvenc idézetemet : elcsesztük, igen, nem kicsit, nagyon......( de azt a legteljesebben )
Járjunk a földön és ne fantazmagóriákat kergessünk. Elképzelt eseteknek nincs értelme, éles, megtörtént esteket beszéljünk, amiben segítsünk, véleményem szerint.
----------------- Löki
ObudaFan
#
2008.02.20. 19:11
Kérdezzük meg Csányi Sándort. :)
Természetesen az 1. zsarolás.
Taurus
#
2008.02.20. 09:05
Az első esetben véleményem szerint minden további nélkül megállapítható a zsarolás, hiszen elegendő a megvalósult akarathajlító, az akaratbénító fenyegetés lenne ugye a rablás. Többek között ez határolja el a két bűncselekményt.
Dr.Attika
#
2008.02.20. 08:37
Nem tartom szerencsésnek e kérdésre a válaszadást, tanácsadást.
Tudjuk, hogy a büntetőjog nem megengedő vagy tiltó normákat tartalmaz, hanem egy elkövetett cselekményt szankcionál a büntetőjog eszközeivel, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. A természetes személynek magának kell felmérnie cselekménye társadalomra kifejtett hatását ( társadalomra veszélyesség és annak foka). A tervezett cselekmény kapcsán kapott bármilyen vélemény, tanács ezt az önértékelést csak megzavarja.
Dzsémszbond
#
2008.02.20. 07:25
A zsarolás a Btk. 323. § (1)bek.szerint: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
Az első esetben álláspontom szerint zsarolást követsz el, hiszen a súlyos hátrány a büntetőjogi fenyegetettséget jelenti.Hozzá kell tennem, hogy amikor egy behajtási ügyben adósnak megírom, hogy büntetőjogilag felelősségre vonható, akkor fenyegetéskén értelmezi, pedig a büntetőjogi fenyegettség tulajdonképpen JOGKÖVETKEZMÉNY KILÁTÁSBA HELYEZÉSE ami ugye nem büntetendő.Te ugye pénzt szeretnél a cég pedig nem akarja, hogy az üzelmei napvilágot lássanak.Ez viszont zsarolás, persze kényes szituáció, hogyha ezeket nyilvánosságra hozod, akkor a magántitok jogosulatlan megismerése (Btk.178/A.) vagy az általuk elkövetett cselekmény lenne-e az ügy elbírálása folytán súlyosabban értékelendő cselekmény?
És itt ismét többlehetőség van.
1.Elásnak a határban...nem újdonság ez hazánkban sajnos
2.Fizetnek.
3.Feljelentést tesznek és vállalják az ellenük induló büntetőeljárást és ráverik a cég egyik dolgozójára a balhét vagy mivel feldobtak egy zsarolót enyhítik a büntijüket...
4.Te hozod nyilvánosságra a dolgot.Címlapsztori lesz vagy perskedés.
5.stb...
A második esetről..
a.) Ez nem zsarolás.Ki fognak dobni az utcára :)
b.) Ez sem zsarolás, de miért is hagynád abba az olcsóbb árusítást, hiszen több profitod van belőle, mint egyszer "levenni" egy céget.Bár valószínű, hogy addigra már ők is árat csökkentenek, de nem valószínű, hogy fizetni fognak.Legalábbis én nem fizetnék..:)
c.)Ez sem zsarolás.
Viszont érdemes elgondolkodni a vesztegetés törvényi tényállásának az értelmezésén, mert ugye azt sem csak hivatalos személy követheti el
A mai magyar jogban a jóhírnév és üzleti megbízhatóság védelme a Polgári Törvénykönyv 78.§-ában, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt) 3. §-ában található.
Végetzetül:
Ptk. 81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.02.20. 07:23
De a fenyegetés nem szűkíthető le a fizikai fenyegetésre. Az első magatartás így gyanús.
guba
#
2008.02.20. 07:19
Bocsánat, természetesen nem rablás, hanem zsarolás értendő.
guba
#
2008.02.20. 07:18
A válasz véleményem szerint mindegyik esetben: nem. Alapvetően azért, mert a rablás elkövetési módjaiként a törvény az erőszakot és a fenyegetést értékeli. Itt sem az erőszak, sem pedig a fenyegetés Btk. 138. §-beli törvényi tényállása nem valósul meg.
alfaomega
#
2008.02.20. 03:32
Tisztlet Hozzáértők,
hozzászólásomban négy helyzetet fogok felvázolni, azt kérdezném, hogy ezek kimerítik-e a zsarolás büntetőjogi fogalmát. A kérdés nem gyakorlati, inkább akadémiai, már rég nagyon érdekel a válasz. A kérdések régebben, amikor érintőlegesen jogi alapismereteket végeztem, tanulmányaim során merültek fel bennem. Tudom, hogy az érdeklődésem kielégítése közel sem olyan nagy probléma, mint amivel itt sokan a fórumon küzdenek és segítséget kérnek, de legyen szíves, aki tud, vesztegessen rám pár percet, és válaszoljon.
- Tudomásomra jut valamely jóhírű vállalatról valami nagyon terhelő tény, amit bizonyítani is tudok, és ha nyilvánosságra kerül, a vállalat presztízsét a porba rombolja, fogyasztói előtt ellehetetleníti. Durva példának megfelel, hogy például rájövök, hogy egy jónevű, bébiételt készítő cég termelő üzemében a bébiételt tisztítatlan pocsolyavíz felhasználásával készítik. Erről készítek az érintett cég tudomása nélkül valami bizonyító szaftos videót, riportot, kisfilmet, tanulmányt, majd megkeresem a cég vezetőit azzal, hogy bizonyos összegért megvehetik a videó / riport / kisfilm / tanulmány kizárólagos közvetítési jogát. Ha esetleg őket nem érdekli, a kereskedelmi média biztos jó összeggel kapva-kapna a szenzáción. Tehát nem fenyegetem a céget, pusztán pénzért cserébe felajánlom "művem" kizárólagos szerzői jogait, hadd élvezze annak hasznát a cég (aki érdekelt benne, hogy megvegye, és hallgasson róla, mint a sült hal). Ez így zsarolás?
- Tegyük fel, hogy van egy iparág, melynek egy bizonyos szereplője (nevezzük X Vállaltnak) igen vastag profittal dolgozik pusztán amiatt, hogy mivel a piacon az ügyfelek személyenként életükben kevés alkalommal vásárolják ezen termékeket, egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy ezen iparág gyakrolatilag ugyanolyan termékei az X Vállalat kevésbé ismert versenytársaitól egy karnyújtásnyi távolságra negyedáron (termelési költségek és nehézségek mértékéből adódó, ésszerű áron) is beszerezhetők. Tehát az X vállat számára pusztán abból származik a komoly profit, hogy gyakrolatilag nem valósul meg a kínálati verseny, mivel a vásárlók teljesen informálatlanok (úgy mondanám, hogy "nem kapcsolnak"). Itt három irányban ágazik a kérdés:
Zsarolás-e, ha
- megkeresem a vállalatot, hogy fizessen nekem bizonyos időszakonként bizonyos szép összeget, pusztán azért hogy én NE kezdjem el ugyanazt a terméket reális árán kínálni ugyanott, ahol ő is van?
- megkeresve a fogyasztókat én is felkínálom és árulom a terméket annak piacilag indokolt értékén, negyedáron, majd kis idő múlva megkeresem az említett vállalatot, hogy fizessen nekem bizonyos időszakonként bizonyos szép összeget, pusztán azért, hogy leálljak termék kínálásával, és ő továbbra is arathassa a komoly profitot?
- megkeresem a vállaltot, hogy ha nem fizet nekem XY összeget, akkor annak ellenére, hogy nem vagyok bennük érintett, csapok egy kis reklámot az ő versenytársainak, mire a vevők "kapcsolnak", és a vállalat fújhatja a irreálisan vastag profitját, a terméket reális áron kínáló reális profitot a tersenytársak fogják realizálni.
Kimerítik-e a zsarolás fogalmát a leírt esetek? Aki válaszol, kérem írjon rövid indoklást is.
Köszönöm
