Tisztelettel
Brrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.
Már nem kezdek képbe kerülni. A sötétséget arra értettem, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít, ami nekünk előnyként kell-ildomos kezelni. A sötét izomból próbálja megoldani a problémát, mint olvastam, olvasatomban.
Mit írtam ??????? Engedély nélküli bontás !!! Önkormányzati eljárás terén......, megszüntetés - panaszolható, az általam írt helyeken.
Képbe kerülés gyanánt :
Átvett pénzzel ( vízdíj ) való elszámolás hiánya sikkasztás !!! Btk. 317.§
Rá bízott idegen dologgal, sajtjaként rendelkezés.....Btk.-ban megtalálható. Ha nincs minősítő elem, 20.000.-Ft az értékhatár. Minősítéshez ismerni kellene a teljes ügyet, érdemi nyilatkozathoz.
Be kell bizonyítani, hatósággal karöltve, hogy x átvett tőlem vízdíjra befizetendő címen 40.000.-Ft-ot, mert azt mondta annyi, melyből 20.001.-Ft-ot lenyúlt, mivel annyival kevesebet kellett a szolgáltatónak befizetni, saját céljaira használta az általunk átadott összeget, azaz nem fizette be. Üzletszerűség fenn áll ( minősítő elem, mint több más ), de a kárérték kevesebb, társasház gyanánt lehet hogy tényállás megállapítható lenne. Sötétke így járt akkor. Ha sajátja az ingatlan, akkor a kárértékkel megterhelhető az ingatlan esetlegesen, a bünt eljárás végén,polgárjogi igényünket fenntartva, ha máshonnan nem behajtható a kárérték számunkra.
Könnyű testi sértés esetére : olvasatomban, magánvádas, bírósági eljárás. Orvosi létlelet-vélemény kérdése vizsgáló orvostól. Nekünk kell kérni az orvostól ( látleletet ) majd bíróságtól ( eljárás megindítását - feljelentéssel ), kölségtérítés után eljárás. Egy a lényeg, ilyen esetben a cselekmény nem közterületen történt, azaz magánterületen, ez kitétel. Közterületen-személy elleni erőszak - vagy dolog elleni erőszak esetén, mely másokban riadalmat, megbotránkozást keltett, az garázdaság, melyet a hatóság hivatalból üldöz. A súlyos testi sértés is ebbe a kategóriába tartozik. Hivatalból üldözendő bűncselekmény.
A főnök kapcsán :
Az elöljárói bűncselekmények
Alárendelt megsértése
Btk. 358. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában, más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
- aljas indokból,
- súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva,
- több alárendelt sérelmére
követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést vagy a szolgálatra jelentős hátrányt okoz.
Elöljárói hatalommal visszaélés
Btk. 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét
- fegyelmi fenyítéssel sújtja,
- panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
- járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli,
- magáncélra igénybe veszi,
- a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti,
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói gondoskodás elmulasztása
Btk. 360. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegető veszélytől megóvására, illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói intézkedés elmulasztása
Btk. 361. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve
- az alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozására, illetve a felelősségre vonásra,
- a szolgálati rendet, a fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdésére
a szükséges intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tényállási elemeket kell vizsgálni. A történet teljes ismeretében, tudatában lehetséges az érdemi állásfoglalás.
Szóval erre próbáltam rávilágítani.
----------------- Löki