drbjozsef
2019.05.27. 10:09
Ez is egy olvasat.
polgári perben hamis tanúzás
Laci40
#
2019.05.27. 09:37
Köszönöm a tanácsokat.
Ebből a következőket szűrhettem le:
- Mindenki nyugodtan hazudjon a bíróság előtt, hiába bizonyítja rá a másik fél, semmilyen retorziótól nem kell tartania.
- A bíróság a nem bizonyított hazugságot a javára fogja írni még akkor is, ha a másik fél mást mond, mindenképpen neki lesz igaza.
- Ha a másik fél bizonyítási indítványt tesz az állításaival kapcsolatban, akkor tiltakozzon ellene, a bíróság ebben támogatni fogja, így a valótlansága nem derülhet ki.
- A bíróságnak (és benne a bírónak) semmilyen felelőssége nincs, döntése (főleg másodfokon) ebben a kérdésben megkérdőjelezhetetlen, szent és sérthetetlen.
oligaliga
#
2019.05.27. 06:21
Laci40
Miért nem lehet belenyugodni, hogy a bíróság szerint nem volt közös vagyon?
Egészen biztos, hogy nem kizárólag anyuka vallomása miatt döntött a bíróság úgy, ahogy. Több, a vallomástól független, de azt alátámasztó bizonyíték volt az ügyben, és ennyi. Nem kell ezt cifrázni.
Ez hamis tanúzás fixáció csak árt a lelkednek és az elmédnek, inkább tedd magad túl rajta.
drbjozsef
#
2019.05.27. 06:09
Én abban egyáltalán nem látok ilyet.
Laci40
#
2019.05.27. 05:14
Tisztelt Szakértők!
A 2019.05.23. 11:59-i levelemben leírtak alapján bizonyítottan valótlan tényállítások történtek.
Ezek alapján kérem szíves válaszaikat a három kérdésemre.
lajcsó
#
2019.05.25. 20:25
Igen! A kérdező hozzászólásaiból nem derült ki, hogy a tanú tényt állított vagy véleményt nyilvánított, mert - a hamis tanúzás megállapításához - nagyon nem mindegy!
drbjozsef
#
2019.05.25. 18:10
„okirattal is bizonyított hamis tanúzás”
Ha ugyanarra gondolunk, már kifejtették az ügyvéd urak, hogy ez miért nem az, és csak Te gondolod annak. Innentől pedig minden kérdésed értelmetlenné válik.
Laci40
#
2019.05.25. 17:41
Köszönöm a válaszokat.
Akkor megpróbálom összegezni:
Ha ítélt dologról van szó, azaz a bíró elfogadja az okirattal is bizonyított hamis tanúzást, akkor az nem valósít meg bűncselekményt.
Ha ez így van, akkor felmerül bennem három kérdés:
- Akkor mégis mire jó a Btk. 274.§-a?
- A bíróra, mint hivatalos személyre (Btk. 459.§ 11. e) pontja) nem vonatkozik a Btk. 305.§-a?
- Ha ítélt dolog esetében a Btk. 274.§-a szerint járok el, akkor hamis vádat valósítok meg?
lajcsó
#
2019.05.24. 20:59
Annyit még hozzátennék, hogy a valótlan, vagy egymásnak ellentmondó tanúvallomások még nem biztos, hogy kimerítik hamis tanúzás büntetőjogi tényállását.
drbjozsef
#
2019.05.24. 18:21
Laci40,
Én laikus vagyok, ezért ha írásomból nem is tűnt ki, együttérzek veled, ettől még jó sokat hibáztál ahhoz, hogy ez legyen az eredménye.
Viszont, mint laikustársad, megpróbálom lefordítani az ügyvéd úr mondandóját : NEM.
Ítélt dolog, a bíró elfogadta a vallomásokat, nem tehetsz már semmit. Az igazságérzeted egy dolog (hogy jogos vagy nem, más kérdés), a jogi oldal egy másik.
Nyugodj bele. Szerintem Te is jobban jársz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.24. 16:21
Barátom, engem ez aztán nem érint meg érzelmileg. Abszolút jogi választ adtam. Legfeljebb nem érted.
Laci40
#
2019.05.24. 11:56
Kovács_Béla_Sándor:
"Egyesek nem tudnak belenyugodni a pervesztésbe."
Ha egy három évig sem tartó házasságot egy majd hat évi tartó pereskedés követ, amelyben az eltartott, saját pénzét eltevő, a bizalmaddal visszaélő "feleség" még milliókat követel mindenféle hazug rágalmakkal fenyegetve az ügyvédje útján és végül mégiscsak kap valamit, akkor nekem is jár némi kompenzáció a sok felesleges kiadás, idegeskedés, na és főleg a hatalmas csalódás után. Ráadásul a hitves nem először csinálta ezt meg, az első férjét is átverte a céljai érdekében.
drbjozsef:
"Saját bankszámlája volt, sose adott róla információt, sose adott róla pénzt a közösbe. Érdekes házasság volt. Érdemes a jövőre ezt átgondolni."
Teljesen igazad van. Azóta a "házassági szerződésnek" nincs nálam nagyobb támogatója.
De azért lefuttatnék olyan Btk. tényállásokat, mint a hamis vád, hamis tanúzás, ha már ilyen sok irat került a kezembe, ami ezeket alátámasztja.
Félretéve az érzelmi részeket, mit gondol erről a jog embere? Van-e ezzel kapcsolatban gyakorlati tapasztalat? A net tele van az irgum-burgummal...
drbjozsef
#
2019.05.24. 07:56
Laci40,
Saját bankszámlája volt, sose adott róla információt, sose adott róla pénzt a közösbe. Érdekes házasság volt. Érdemes a jövőre ezt átgondolni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.24. 07:39
Egyesek nem tudnak belenyugodni a pervesztésbe.
Laci40
#
2019.05.24. 07:30
Nem volt közös a bankszámlánk, az elől meg teljesen elzárkózott, hogy az övéről bárminemű információt kapjak. Pl. sosem érkezett bankszámlakivonata a közös lakóhelyre (nálam lakott). Ha kérdeztem azt mondta, hogy nem kap papír alapút, a netbankja meg nem működik. A pénzére vonatkozó kérdésre a szokásos válasza az volt, hogy nincs vagy nem tudom.
A bóróság a per harmadik évében (!) kegyeskedett kikérni a felek (!) bankszámláját. A felkiáltójelek azért vannak, mert én azonnal indítványoztam a bankszámla kikérését, a másik fél pedig míg az első tárgyaláson a bemutatást ígérte, a továbbiakban ellenezte az ilyenképp történő bizonyítást.
A bíróság is csak akkor mozdult, amikor közérdekű adatigénylés keretében kikértem a köztisztviselő feleségem fizetését.
A továbbiakat meg leírtam.
És itt térnék vissza az alapkérdéshez: ha a bíróság nem marasztalja el az okiratilag bizonyítottan hamis tanúzót, akkor nincs hamis tanúzás?
A Kúria Bfv.I.779/2015. számú büntetőügyben hozott elvi döntése: A hamis tanúzás bűncselekménye az alapügy befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság (bíróság) feljelentése alapján büntethető.Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
Van-e felelőssége a bíróságnak?
drbjozsef
#
2019.05.24. 05:42
Laci40,
A házasság alatt az egyik fél által a közös vagyon terhére végzett ügyletek esetén vélelmezni kell a másik fél beleegyezését is. Adtál neki hozzáférést a bankszámládhoz, ha jól értelek. Ellenőrizted a kivonatot rendszeresen? Feltűnt, hogy fogy róla a pénz? Ha nem, miért nem, ha igen, megkérdezted a feleségedet?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.24. 05:28
Res iudicata pro veritate accipitur.
Laci40
#
2019.05.24. 04:28
Értem.
Tehát ha valaki a közös vagyont egy olyan számlára utalja vagy fizeti be, amely bár más nevén van, de neki rendelkezési-aláírási joga van rajta, akkor azt a bíróság nem fogja kikérni, tehát ezzel ki tudja menteni a pénzét a házasságból?
Grave7
#
2019.05.23. 21:00
@Laci40: Perjogi tanulmányaimból úgy rémlik, ha az eredeti keresetlevélben foglalt, igényelt összegen felül további, újabb összeg megfizetését kérted a perben („jeleztem, hogy csak a bizonyítottan befizetett összeg felére tartok igény[t]”), akkor a bíróság helyesen kötelezett további illeték megfizetésére.
1990. évi XCIII. törvény
39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. [...]
42. § (1) A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:
. a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint; [...]
Laci40
#
2019.05.23. 18:49
Én sem értettem...
Az történt, hogy a hitvesi bankszámlakivonatok alapján összeadtam, hogy mekkora volt a készpénzfelvétele (gyermektelen, három évig sem tartó házasságról van szó), mivel a közös háztartáshoz gyakorlatilag semmivel sem járult hozzá.
Erre az összegre hivatkozva kértem a bíróságot, hogy kérje ki az érintett időszak anyós nevén levő számlájának a kivonatát, amelyre a feleségem számlájáról az átutalások történtek, feltételezve azt, hogy a készpénznek egy része is oda vándorolt és jeleztem, hogy csak a bizonyítottan befizetett összeg felére tartok igény.
Viszont a banktitok alól nem adtak felmentést (a tiltó nyilatkozatból derült ki az aláírási-rendelkezési jog), a bíróság ezt nem értékelte a terhükre és a kiszámolt összeg egészére illetékfizetést állapított meg.
És ez ráadásul a másodfok szerint is helyes volt...
De tényleg helyes volt?
alfateam
#
2019.05.23. 18:35
Kösz lajcsó! Így már értem.
Csak ez a szóhasználat szokatlan:"és illetéket vetett ki rá".
lajcsó
#
2019.05.23. 18:20
"Ezt nem értem, kifejtenéd részletesebben?"
Ugyan nem tőlem kérdezted, de valószínűleg eljárási illetékről van szó. A kérdező feltehetően (ahogy írta is) igény tartott a felesége által kezelt pénz egy részére.
alfateam
#
2019.05.23. 16:29
„, sőt, a jelzett összeget igényként kezelte és illetéket vetett ki rá.”
Ezt nem értem, kifejtenéd részletesebben?
Laci40
#
2019.05.23. 15:53
A bíróság hozzáállása igencsak érdekes volt:
- Ahol az anyós okiratilag bizonyítottan hamisan tanúzott, ott nem fogadta el az állításait. De nem is szankcionálta érte.
- Amit viszont nem cáfolt okirat, azokat az állításait teljes mértékben elfogadta az én állításaimmal szemben, még akkor is, ha ellentmondásosak voltak, illetve felmerülhetett a gyanú, hogy valamit eltitkol. Pl. tisztában volt az életbiztosításomra kifizetett összeg nagyságával, de ezt már nem vélte tudni, hogy a biztosítás kedvezményezettje a lánya.
- A további bizonyítási indítványom (bankszámla kikérése) ellen a feleségem ügyvédje tiltakozott, anyósom és a feleségem nem járultak hozzá az anyósom bankszámlájának a kikéréséhez, ahová ezek az összegek mentek, pedig a feleségemnek bevallottan aláírási és rendelkezési joga volt ezen számla felett is. Az indítvány a feleségem bankszámlájáról történő nagy összegű készpénzfelvételek sorsa miatt történt. A bíróság ezt nem értékelte a bizonyítás akadályozásának, nem rótta a másik fél terhére, sőt, a jelzett összeget igényként kezelte és illetéket vetett ki rá.
Milyen eljárás ez?
lajcsó
#
2019.05.23. 15:13
"Miért kell minden nézeteltérést kriminalizálni?"
Jó lenne megszívatni az anyóst! :D
