Valóban rágalmazás?


Dzsémszbond # 2008.04.28. 06:38

Főlökött!
Folyamatban van nevezett feljelentő és kapcsolt vállalkozásai ellen egy általam kezdeményezett büntetőeljárás, különösen nagy kárt okozó csalás btte.megalapozott gyanúja miatt.Mellesleg a feljelentő céget felszámolják éppen és az ügyvezető asszony helyzete sem rózsás:Az érdekeltségi körébe tartozó összes cégben APEH végrehajtás van folyamatban, sőt a felszámolás megkezdése után garanciát akartak adni - igazolva, hogy 26 milla van a számlájukon - egy másik "ismerős" cég pályázatáshoz.
Érdekes az is, hogy minden hitelezőjük( a végösszeg kb.1 milliárd! Ft) hibásan teljesít, nem határidőre fejezi be a munkát, rossz alapanyagot használ,stb...
Nem furcsa ez egy kicsit? Ha valakinek van három hitelezője az OK. De 200 kényszerhitelező aki mind vétkes lenne...Hihetetlen!
Mellesleg a www.boon.hu oldalon a regionáli rovatban a "A Per és a Venzúra c.topikokban minden benne van, ha valakit érdekel!

Az írások közzététele, pedig KÖZÉRDEK ill a magánérdek védelme miatt történt!
Azzal, hogy ez így minősített rágalmazás lett...sorry!

Gondolom nem fogok úgy járni mint Mandela.

Szép napot!
Váradi Laci

Főlökött # 2008.04.23. 17:02

Tisztelettel

"Közzé­tettem egy fórumon…"

Gratulálok, ezzel minősített esetté tettük. Csúcs.

Indítványozni lehet, csak nem fogják elfogadni, hacsaknem nem volt lehetséges a lejáratandó személy - vagy - cég beazonosíthatósága. Erről regélgettem előző válaszomban, csak el kellett volna olvasgatni.

--------------
  • Lökött
Dzsémszbond # 2008.04.15. 05:04

Éppen vádlott vagyok egy rágalmazás vétsége miatt indult ügyben, mert feljelentett egy hölgy önmaga és cége nevében.A cégével szemben, mint adósságbehajtó jártam el és a nyomozgatásaim során ráköttem, hogy bizony egy csomó disznóságban karöltve tevékenykednek egy fél városvezetés befolyásos személyeivel.Közzétettem egy fórumon...a többi ismert!Most indítványoztam az eljárás megszüntetését az alábbi állásfoglalást példának felhozva:

A Legfelsőbb Bíróság B 87/1999. sz. elvi határozata szerint:

  1. Jogellenesség és társadalomra veszélyesség hiányában nem valósul meg rágalmazás, ha a becsület csorbítására egyébként alkalmas tény állítását vagy híresztelését a közérdek vagy jogos magánérdek védelme indokolta.
  2. Az ilyen cél és motívum megállapítására csak a valóság bizonyítás útján kerülhet sor. A közérdek vagy a jogos magánérdek védelmének indokoltsága büntethetőségi akadályt jelenthet, ezért törvénysértő a valóság bizonyításának mellőzése, ha attól a büntethetőség kizárása függhet.
  3. Közérdeken nem csak a társadalom egészének legáltalánosabb érdekeit kell érteni. Közérdekű lehet a társadalom egyes kisebb közösségeinek szűkebb körű érdekeit érintő tényállítás, híresztelés is.
  4. A valóság bizonyításának elrendelését nem befolyásolhatja az a megfontolás, hogy a bizonyítás milyen sikerrel járhat [Btk. 179. § (1) bek. 182. §, Be. 5. §].

A LB indokolásában a következőket írja:
„A tényállításnak (híresztelésnek) a becsület csorbítására való alkalmassága a sérelem absztrakt lehetőségét jelenti. A tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát nem a sértett szubjektív értékítélete, érzelmi beállítottsága vagy esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van jelentősége, hogy a tényállítás objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására.
A rágalmazásnál a becsület csorbítására alkalmasság kérdésében a társadalomban kialakult általános felfogás és az elkövetés konkrét körülményeit vizsgálva, objektív értelmezés alapján kell állást foglalni. Az érintett személy beállítottsága, esetleges érzékenysége alapján nyugvó szubjektív szemlélet szerinti értékelésnek a bírói gyakorlat szerint nincs helye
A jelentős érdeksérelem okozása, mint minősítő körülmény, csak akkor állapítható meg, ha a sértettet a becsület csorbítása alkalmas tényállítás okozatos következményeként egyértelműen kimutatható személyes vagy vagyoni jellegű hátrány éri.”

Főlökött # 2008.04.14. 18:15

Tisztelettel

Utolsó kérdésre nem válaszoltam.

Gyári adatokat kiadják, a többit nem a végzés - határozat kapcsán. Név, szül. hely - idő, an., lakik, igen. Jövedelemigazolás, igatlan birtoklás, tartozás - fedezet, bevételek, dtb.... adótitoknak minősülnek. Nem kiadhatók.

--------------
  • Lökött
Főlökött # 2008.04.14. 18:11

Tisztelettel

A "valóság bizonyítása" témakör a bíróság szótárában nem nagyon szerepel, tapasztalatom szerint.

Nem igazán foglalkoznak a témával a bíróság.

Rágalmazással kapcsolatban, mintha reflektáltam volna ezen kérdésre, valamely másik topicban. Ha a cég beazonosítható, egyértelműen, teljesen egyértelműen, akkor áll meg a büncselekmény ( nagy nyilvánosság előtt )+ tényállási elemek..... Ha csak valamely körbeszólás - hozzászólásból - utaló jelleggel, akkor nem igazán bizonyítható a tényállás.
Véleményem szerint hiába a minősítő körülmény, nem a téma kezdeményezője - felvetője nevesítette a céget, de attól még az eljárás során nyomozati követelmény a hozzászóló kilétének felderítése, hátha a topic indítója, a hozzászóló, álnéven de azonos IP címmel, ál felhasználóként. Rámutasson az elkövetőre, így azt rossz hírbe hozza, vélelmezett károkozás gyanánt.

Szóval nem oly egyszerű az ügy, mint amilyennek látszik, s annak eljárási szakasza.

----------------
  • Lökött
végzés # 2008.04.08. 18:48

Bírósági Végzés egy rágalmazási ügy kapcsán kiadhatja -e a vádlott szeméyes adatait a vádlónak? Születési hely, végzettség, munkahely, vagyoni helyzet és jövedelmérõl az információkat irásban /Indoklásként megfogalmazva/ Mert ezekkel az információkkal vissza fognak élni, ill. már élnek is!

Pjotr # 2008.04.04. 08:39

Azért láttunk már példát arra, hogy a bíróságot nem érdekelte a valóság bizonyítása, csak, hogy a cselekmény alkalmas volt becsületsértésre vagy nem...

_Wasp_ # 2008.04.04. 08:15

Becsületsértés

180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

.a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

.b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

A valóság bizonyítása

182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

jogikerdes # 2008.04.04. 06:57

mit értesz valóság bizonyításán? A hozzászólás tartalmát illetően vagy a cég azonosíthatóságát illetően?

_Wasp_ # 2008.04.03. 15:20

más kérdés, hogy a valóság bizonyítása szerintem minden további nélkül lehetséges ez esetben.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Pjotr # 2008.04.03. 15:16

Ha egyértelműen beazonosítható a szövegből vagy a szövegkörnyezetből vagy bárhonnan az adott cég, akkor tehet lépéseket, akkor is ha egyébként igazad volt.
A fórum gazda csak a rendőrségnek adhatja ki az adataidat a cégnek semmiképpen nem.

jogikerdes # 2008.04.03. 14:01

Sziasztok!
Az egyik internetes fórumon valaki olyan tartalmú hozzászólást írt, amiben azt állítja, hogy egy cég úgy kínál munkát, hogy az információadásért pénzt kér, de a munkát mégsem biztosítja. A hozzászólásban a cég neve nem szerepel, csak egy utalás egy másik, már megszûnt internetes fórumra. Nem sokkal késõbb az említett cég nevében a hozzászóló kapott egy emailt a nyilvános címére, amiben a cég rágalmazás miatt rendõrségi feljelentéssel fenyeget, ha a hozzászóló nem törölteti rövid határidõn belül a hozzászólását a fórumról.
Valóban lehet rágalmazás egy internetes hozzászólás, ha nem szerepel benne a cég neve, sem ismertetőjegye? Van-e jogi alapja a cég fenyegetõzésének vagy csak megfélemlíteni akar? A hozzászólás írójának van-e félnivalója? A fórum gazdája kiadhatja-e jogszerûen a hozzászóló adatait, milyen adatokat és kinek?